MENÜ

Kukorica - 2003

Oldalszám: 66-67
2014.06.26.

Országos kép

Elég egy pillantást vetni az 1. ábrára, s láthatjuk: az új évezred nem úgy indult, ahogy a kukoricatermesztõk szerették volna. Az elõzõ ezred utolsó éveiben tapasztalt felívelést visszaesés követte, s az eltelt 4 esztendõbõl 3-ban nem fedezte a termés a költségeket. Úgy tûnik, az idõjárásnak még mindig túl nagy a hatása a termesztés sikerére, s a gazdák nem tudják kihasználni sem a technika fejlõdésében, sem a fajták termõképességének javulásában rejlõ lehetõségeket. Ha ezen a helyzeten a nem tud változtatni a magyar mezõgazdaság, félõ, hogy a csatlakozás utáni idõszakban a remélt húzóágazat nem abba az irányba fogja húzni a szekeret, mint azt sokan gondolnák.

Az április második felében hirtelen felmelegedõ, s esõ híján kiszáradó felsõ talajréteg sok gazdát meglepett. A rutinosan, 4 - 6 cm mélységre beállított vetõgépek után hiányosan kelt a kukorica. Mélyebben járó magágynyitó eszközök után, különösen a vetésidõ vége felé, még 8 - 10 cm mélységre is le kellett tenni a magot a biztonságos keléshez. A májusban tapasztalható rendkívül erõs gyomosodás is a gyorsan kiszáradó talaj következménye volt. A nyár az ország nagyobb részén még az elõzõ évet is felülmúlta szárazság és hõség tekintetében. (2. ábra) A hiányos kelés, a gyomosodás és az aszály együttesen okozták, hogy az országos termésátlag több mint egy tonnával elmaradt a 2000. es és 2002.-es, szintén gyenge terméstõl. A kiesés az ország egyes területeit nem egyformán érintette. (3. ábra) A rovarkártevõk közül a már megszokott erõs kukoricamoly fertõzés mellett rendkívül erõs gyapottok bagolylepke hernyókártételt tapasztaltunk, s egyes területeken a kukoricabogár is jelentõs kárt okozott. A kukoricabogár kártétele helyenként, s tapasztalataink szerint fajtától is függõen, nem csak a monokultúrás táblákban, hanem a betelepülõ imágók bibekártétele következtében vetésváltásban is jelentkezett. A tavalyihoz hasonló erõs golyvásüszög kártétel nem lépett fel. Az elmúlt száz év legmelegebb nyarának a kukoricatermesztés szempontjából egyetlen elõnye volt, hogy a szárítókat alig kellett üzemeltetni. A soha nem tapasztalt gyorsaságú szemnedvesség csökkenés oda vezetett, hogy még a középérésû hibridek szemnedvessége is 20% körülire, vagy az alácsökkent.





Az idõjárási kilengések természetesen a fajtakísérletezésben is éreztették hatásukat, ha nem is olyan mértékben, mint a köztermesztésben.





Az államilag elismert fajták eredményeinek értékelését összesen 9 kísérletbõl végezhettük el. Különösen a gazdálkodó szervezetekhez kihelyezett kísérleteket érintette a kár, kelési hiányosság formájában. Nem tudták összhangba hozni a nagyüzemi talaj-elõkészítési gyakorlatot a könnyû, kertszerûen elmunkált, nedves magágyat igénylõ kísérleti vetõgépekkel. Nem hatottak megfelelõen a vetés után azonnal kijuttatott gyomirtó szerek sem. Kézi kapálással, s kíméletes, modern, a kukoricát kímélõ készítményekkel végrehajtott állománypermetezések feladata volt mentesíteni a kísérleteket a fellépõ gyomoktól.





Fontosabb kártevõk, kórokozók





Az átlagosnál jobb agrotechnikának köszönhetõen (vetésváltás, talajfertõtlenítés, talajmûvelés) a talajlakó kártevõk nem okoztak gondot az OMMI kísérleteiben. Nem tapasztaltunk sem drótféreg, sem mocskospajor, sem kukoricabogár lárva kártételt. Ugyanez nem mondható el a kukoricamoly, a gyapottok bagolypille hernyó, s a kukoricabogár imágó tevékenységérõl. Az elõzõ kettõ mindenütt erõsen fertõzte a növényállományt, míg az utóbbi csak helyenként okozott kárt, fõként a friss bibék megrágásával.





A golyvásüszög tavalyi rendkívül erõs fertõzése és károkozása után idén szinte sehol sem volt tapasztalható a szokásosnál nagyobb kártétel. Csõ- és szárfuzárium fertõzést mindenütt tapasztaltunk.





A fiziológiai jelenségek közül a napégés sem volt olyan kifejezett, mint 2002-ben.





A FAO csoportok versenye





Megszoktuk, hogy az igenkorai éréscsoporthoz tartozó hibridek átlaga jelentõsen elmarad a többiétõl, nem jelentõs a különbség a korai és a középérésû csoportban számított átlag között, s a késõiek jelentõs fölényben vannak a többivel szemben. Ez évi tapasztalataink is hasonlóak (sorrendben: 1.14 t/ha, 0.19 t/ha, 1.4 t/ha), de, mint mindig, megjegyzést kell fûzni ehhez a megállapításhoz. Míg az elsõ három csoportban beállított fajták összetételüket és számukat figyelembe véve valóban képviselik a Fajtajegyzékben szereplõ fajtákat, a FAO 500-as csoportban aránytalanul kevés fajta szerepel, s a kísérletekben csak a legjobbakat indítják a fajtajogosultak.





Fajták versenye az éréscsoportokon belül





A fajták eredményeit kiadványunkban az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Intézet adataira alapozva, táblázatos közléssl ismertetjük. A táblázatok adatai között az eligazodást megkönnyíti, hogy a fajták az éréscsoporton belüli termésátlagaik sorrendjében helyezkednek el. (1., 2., 3., 4. táblázat)



1.

táblázat
Igen

korai érésû hibrid kukoricák terméseredménye, 2003
Név Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági hiba FAO
  t/ha % % % szám
PR39D81 8,77 109,9 15,89 0,5 280
LG 2305 8,70 109,0 16,07 0,4 290
DKC 3320 8,65 108,3 16,10 0,4 290
Eurostar 8,62 108,0 17,87 0,7 280
Mv 290 8,35 104,6 18,08 0,9 330
Szegedi SC 271 8,18 102,5 17,28 0,5 290
Sprinter 7,95 99,6 16,08 0,6 260
Kiskun 4296 7,94 99,5 19,82 0,9 290
Szegedi TC 273 7,79 97,6 15,93 1,1 290
LG 2285 7,78 97,5 16,43 1,2 290
Kiskun SC 4280 7,56 94,7 16,27 0,5 290
Kiskun SC 4282 7,53 94,3 17,26 5,7 260
KWS 282 7,49 93,8 14,86 1,2 290
Goldaco 7,35 92,1 16,80 0,4 290
Novadour 7,08 88,7 15,84 0,7 290
átlag 7,98 100,0 16,71 1,0  
SzD 5% 0,58 7,3 1,12 3,6  
C.V. 7,70   7,2 328,6  
Helyek száma 9   9 7  
2.

táblázat
Korai

érésû hibrid kukoricák terméseredménye, 2003
Név Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági hiba FAO
t/ha % % % szám
DKC 3511 10,50 115,1 16,13 0,6 310
DK 440 10,11 110,8 16,32 0,8 320
DKC 4626 10,03 109,9 16,80 0,4 370
PR38A24 9,85 108,0 17,96 1,3 380
Hunor 9,81 107,5 16,97 1,4 370
DK 391 9,74 106,8 15,47 0,6 300
DK 443 9,73 106,7 16,60 1,5 380
PR37M81 9,67 106,0 17,39 1,4 380
Occitan 9,54 104,6 17,35 3,9 390
Furio SC 9,49 104,0 17,45 0,6 390
LG 3362 9,47 103,8 17,99 0,8 380
Alpha 9,47 103,8 18,15 4,0 380
Asgrow 043 9,45 103,6 16,96 0,8 380
PR37M34 9,43 103,4 17,58 1,3 360
Kanada 9,34 102,4 16,24 1,0 310
Szegedi SC 352 9,29 101,8 17,39 1,0 340
KWS 328 9,14 100,2 17,16 1,0 340
DeKalb 386 9,02 98,9 15,73 1,3 390
KWS 353 9,00 98,7 18,38 1,0 360
Mv TC 277 9,00 98,7 16,79 1,0 310
KWS 381 8,90 97,6 17,27 1,0 360
Szegedi 331 8,89 97,5 16,96 0,4 350
Eric (Sze Sc 353) 8,85 97,0 16,84 0,6 340
Sirius 8,73 95,7 15,65 1,0 330
Kiskun 4343 8,72 95,6 17,97 1,4 340
Satolas 8,63 94,6 16,05 2,0 320
KWS 383 8,62 94,5 17,48 0,5 380
Galga 8,60 94,3 18,75 1,0 390
DK 366 8,52 93,4 16,39 1,3 310
Danubius 8,46 92,7 16,94 1,7 340
Stardur 8,15 89,3 16,91 2,7 330
Goldaris 8,15 89,3 19,14 0,8 380
Relax 7,98 87,5 15,84 1,0 310
Kiskun SC 4337 7,88 86,4 18,56 1,9 399
átlag 9,12 100,0 17,10 1,3  
SzD 5% 0,6 6,6 0,99 2,1  
C.V. 7,1   6,2 171,4  
Helyek száma 9   9 8  
3.

táblázat
Középérésû

hibrid kukoricák terméseredménye, 2003
Név Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági hiba FAO
  t/ha % % % szám
DeKalb 527 10,79 115,9 18,43 2,1 490
DKC 5211 10,36 111,3 18,53 1,7 460
PR36N70 10,21 109,7 18,54 2,0 490
DeKalb 471 10,14 108,9 16,93 0,8 410
PR36R10 10,10 108,5 17,94 2,0 490
Colomba 10,02 107,7 17,96 3,8 480
Celest 10,00 107,4 17,11 1,2 450
DeKalb 493 9,86 105,9 17,50 1,1 460
DK 526 9,86 105,9 17,96 1,1 450
Zamora 9,86 105,9 18,33 6,8 490
Kiskun SC 4442 9,62 103,4 19,78 1,3 490
Kiskun 4368 9,58 102,9 16,40 2,0 440
Alteza 9,53 102,4 18,25 1,2 460
Kiskun SC 4345 9,44 101,4 19,52 1,2 470
Kiskun TC 4420 9,22 99,1 19,66 1,4 470
Anjou 425 9,15 98,3 17,92 1,4 480
Szegedi 463 9,05 97,2 17,63 0,7 450
Szegedi 455 9,00 96,7 17,53 1,1 470
Kiskun SC 4389 8,99 96,6 16,74 2,3 470
Kiskun 4474 8,87 95,3 19,49 3,7 490
Goldami 8,86 95,2 17,77 0,5 430
Cathar 8,81 94,7 17,65 0,9 470
Kalis 8,81 94,7 17,69 1,3 460
SUM 420 8,80 94,6 17,17 1,5 410
KWS 474 8,76 94,1 17,13 0,8 470
Maraton 8,55 91,9 19,70 1,8 450
Szegedi TC 377 8,43 90,6 17,78 2,3 440
Kiskun SC 4472 8,35 89,7 18,54 1,6 460
Kiskun SC 4410 8,16 87,7 16,16 6,2 410
Kiskun 4350 8,04 86,4 18,48 1,0 460
átlag 9,31 100,0 18,01 1,9  
SzD 5% 0,61 6,6 0,94 2,9  
C.V. 7   5,6 156,4  
Helyek száma 9   9 8  
4.

táblázat
Igen

korai érésû hibrid kukoricák terméseredménye, 2003
Név Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági hiba FAO
  t/ha % % % szám
DK 537 10,50 104,1 18,70 1,2 520
PR35P12 10,26 101,7 19,34 1,6 510
DK 557 10,17 100,8 20,55 1,1 580
Florencia SC 10,14 100,5 19,54 1,6 530
PR36B08 9,99 99,0 19,15 0,9 500
Kiskun 4403 9,46 93,8 21,11 0,4 580
átlag 10,09 100,0 19,73 1,1  
SzD 5% 0,54 5,4 1,12 1,1  
C.V. 5,7   5,9 91,4  
Helyek száma 9   9 8