Tudjuk-e mit írunk alá egy AVOP pályázat beadása során?

Egészen addig fájdalmas pont lesz ez, míg az új támogatási rendszerek be nem járatódnak, és a gazdálkodók saját bõrükön nem fogják érezni azok elõnyeit. Addig azonban még van mit tanulni. Viszonylag kevés szó esik róla, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybe vételéhez a termelõknek teljesíteni kell a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételeit. Az AVOP pályázati rendszere hasonlóan a nyugat-európai rendszerekhez próbálja felnõttként kezelni a magyar gazdálkodót. A megfelelõ nyilatkozatok megtételével tulajdonképpen a legtöbb esetben eleget is tehetünk a kiírt pályázati feltételeknek. A nyilatkozatok aláírása azonban azt is jelenti, hogy ismerjük a támogatások elnyerésének és megtartásának minden elõírását, és vállaljuk azok betartását. A 4/2004 FVM Rendeletben rögzített elõírásokat nem elrettentésül szeretnénk az olvasókkal megismertetni, hanem szeretnénk azokat minél szélesebb körben ismertté tenni.

A rendeletben rögzített feltételek és betartandó elõírások 8 nagy csoportra különíthetõek el:

1. Szántóföldi növénytermesztés:

Monokultúrás termesztést kerülni kell, illetve legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni a vetésváltásban.

2. Gyepgazdálkodás:

Az állatsûrûség mértéke nem haladhatja meg: szarvasmarha, juh, kecske és vad esetében az 1,8 állategység/ha, szabadtartású baromfi esetében az 1,4 állategység/ha, szabadtartású sertés esetében az 1 állategység/ha értéket.

A bálázást és a széna lehordását legfeljebb 30 napon belül el kell végezni, gyepek égetése tilos.

3. Tápanyag-gazdálkodás:

- Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni, a gazdálkodó a nitrogéntrágyázásnál a megadott határértékeket nem lépheti át.

- 5%-nál meredekebb lejtésû területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett lehet használni.

- Trágya nem juttatható ki felszíni víztõl, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.

- Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti idõszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelõ talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.

- Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggõ hótakaróval borított talajra.

- A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség elhelyezése.

- Ideiglenes trágyaszarvas tábla szélén legfeljebb 2 hónap idõtartamra alakítható ki.

- A gazdálkodó hígtrágyát, trágyalevet, csurgalék vizet és silólevet kizárólag csak szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhat.

4. Növényvédelem:

- A mezõgazdasági tevékenység során kizárólag engedélyezett növényvédõ szert és termésnövelõ anyagot lehet felhasználni az elõírások maradéktalan betartása mellett.

- Tilos a növényvédelmi tevékenység során a vadon élõ szervezetek veszélyeztetése.

- Növényvédõ szert biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tûz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztetõ módon szabad tárolni.

- Tilos növényvédõ szert tárolni meghatározott területeken, azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, vízmûvek, víznyerõ helyek védõterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken.

- Gondoskodni kell a növényvédõ szerek csomagoló burkolatainak, göngyölegeinek szakszerû összegyûjtésérõl, kezelésérõl, megsemmisítésérõl.

- Csak a megfelelõ mûszaki állapotú növényvédelmi gépek használhatók.

5. Természet- és tájvédelem:

- Tilos a védett természeti értékek károsítása, értékek elmozdítása.

6. Állattartás:

- A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára a megfelelõ életkörülmények biztosításáról, és az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

- Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni, az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi elõírások betartásáról.

7. A gazdaság területének rendben tartása: környezet tisztán tartásáról, ápolásáról gondoskodni kell

      8.    Kötelezõ nyilvántartások vezetése: táblatörzskönyv, permetezési napló vezetése, megõrzése 5 évig.

Azt gondoljuk szép kis listánk lett a tennivalókból. De csüggedésre semmi ok, hiszen ha egy gazdálkodó úgy érzi erejét, és ismereteit meghaladja a fenti feltételek betartása, jól képzett szaktanácsadókhoz fordulhat segítségért.

Ha pedig az AVOP pályázatok kapcsán vizsgáltuk a kötelezettségeket, úgy ítéljük meg kötelességünk a pályázati rendszer jelenlegi állapotáról is néhány szót ejteni, hiszen a piacon mindenféle rémhírek kezdtek terjengeni a rendelkezésre álló keretekrõl. A helyzet áttekinthetõsége érdekében szeretnénk közzétenni a MVH tájékoztatóját, ami a 2004. szeptember 29. napi állapotot rögzíti.

A fentiekben felsorolt intézkedésekre pályázatok továbbra is folyamatosan benyújthatók.

 Az AVOP Irányító Hatóság a 3.4 „Falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megõrzése” címû intézkedést az eddig beérkezett nagy számú pályázat feldolgozásának elõsegítése érdekében 2004. október 1-i hatállyal további intézkedésig felfüggesztette. A 2004. október 1-én 24 óráig postára adott pályázatok még érkeztetésre kerülnek.

Látható tehát, hogy pályázni egy jogcím kivételével még lehet. Egy azonban biztos: a keretek folyamatosan kerülnek felhasználásra, ezért aki komolyan foglalkozik pályázat benyújtásának gondolatával, annak minél elõbb meg kell tennie a szükséges lépéseket.