Megint eltelt egy év, s itt az idõ, hogy ki-ki maga számvetést készítsen arról, hogy gazdaságos volt-e a kukorica és napraforgó termesztése.
Mint többször taglaltuk a termelés gazdaságosságát a természeti feltételek (éghajlat és talaj), a gazdasági környezet és a biológiai alapok együttesen határozzák meg.
Azt gondoltuk, hogy idén csak egy tényezõvel kell majd igazán megküzdenünk a három közül, mégpedig az éghajlati tényezõvel.
Miért is?
Gazdasági oldalról azért, mert az egyszerûsített közvetlen földalapú támogatási rendszer mindenképpen jövedelemnövelõ tényezõnek ígérkezett.
Hibridek oldaláról azért, mert köztermesztésünkben ténylegesen a legjobb termékeket használjuk.
(Hogy aztán nem egészen így történt, az elsõsorban az intervencióra való felkészültségünk hiánya volt.)
Számszerû tényeknél maradva az országos termésátlag napraforgóból meghaladta a 2,5 (!) tonnát hektáronként, míg kukoricából a pillanatnyi kétharmados betakarítási szintet figyelembe véve jelenleg 7 t/ha ez a fajlagos eredmény.
Tehát úgy fogunk visszatekinteni erre az évre, hogy rekordtermésünk lett mindkét növényfajból, azaz az idõjárás kegyes volt. Ez igaz is általánosságban, azonban míg napraforgónál alig, addig a kukoricánál rengeteg külsõ kedvezõtlen körülmény nehezítette a termelést.
Vetés körül a viszonylag sok csapadék majd a lehûlés, a nyár folyamán a termésképzési szakaszban sokfelé az aszály. Az õsz kedvezõ volt a napraforgó betakarításához, míg kukoricánál a tavalyi szemnedvességekhez képes 8–10%-kal magasabb vízzel lehetett vágni. Összegzésképpen elmondható, hogy a legtöbb kukorica nem kapta meg idõben az éréséhez a kellõ hõösszeget.
Láthatólag egyre nagyobb különbségek vannak a termõhelyek között, így azonos növényfajból különbözõ termesztési adottságok közé kell fajtaválasztékot rendelkezésre bocsátani.
Ugyanakkor még a legkorszerûbb fajtáknak is egyre több kritériumnak kell megfelelniük.
Alapvetõen kukorica esetében olyan hibridet kell választani, ami a száraz és nedves évjáratok között is stabil terméshozamot produkál. Alacsony a betakarításkori víztartalma és jó alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Felértékelõdik tehát a korai vethetõség.
Napraforgóból továbbra is a nagy termõképesség és termésbiztonság mellett a kórtani (Diaporthe és Sclerotinia tolerancia) és rezisztenciális tulajdonságokban (peronoszpóra, szádor) kiemelkedõeket kell preferálni.
Az NK hibridek rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal. Közülük újdonságként kukoricában és napraforgóban a következõ hibrideket ajánljuk.