Növényvédõgépek kötelezõ típusvizsgálata

A vonatkozó rendelet elõírja, hogy a növényvédõ gépek 2004. január 1-tõl kezdõdõen csak típusengedéllyel hozhatók forgalomba. A vizsgálatra kötelezett minden 5 dm³-nél nagyobb tartállyal felszerelt gép a következõ kategóriákban:

• szántóföldi permetezõ és porlasztó gépek
• kertészeti permetezõ és porlasztó gépek
• hordozható nem motoros hajtású permetezõ gépek
• hordozható, motoros permetezõ és porlasztó gépek
• csávázó gépek
• granulátum szóró gépek

A minõsítést az FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet végzi az MSZ EN 12761 számú szabványsorozatban, illetve a fenti rendeletben meghatározott követelmények alapján. A szabvány értelmében szántóföldi gépeknél 74, kertészeti gépeknél összesen 68 mûszaki, és technológiai jellemzõ vizsgálatára kerül sor.



A rendelet szerint 2004. január 1. után csak az Intézet által kiadott engedély birtokában forgalmazhatók a fent felsorolt gépek. A növényvédõ gép gyártója, vagy forgalmazója a forgalmazás megkezdése elõtt nyilatkozatot tesz, hogy a géptípus az elõírt követelményeknek megfelel és kérni a forgalmazási engedélyt. A kérelmet a rendeletben megadott formában kell benyújtani. A kérelemhez a következõket kell mellékelni magyar nyelven: 

• gépkönyv(ek),
• gépcsalád esetén a típusokat meghatározó mátrix,
• típusonként (a kombinációs mátrix minden egyes sora külön típusnak minõsül) az azonosításhoz szükséges adatlap,

továbbá ha rendelkezésre áll:

• hazai vagy külföldi minõségtanúsítás(ok),
• munkavédelmi minõsítõ bizonyítvány(ok),
• egyéb a gép(ek) megítéléséhez szükséges dokumentumok.

Amennyiben a benyújtott dokumentumok hiányosak, az Intézet kiegészítést kér.

A minõsítés során az Intézet figyelembe veszi saját korábbi vizsgálatait, és a mezõgazdasági gépesítési intézetek európai szervezete, az ENTAM tagjai által, azonos követelmények alapján (MSZ EN 12761) elvégzett vizsgálatok, minõsítések eredményeit.



A típusminõsítés történhet a benyújtott dokumentumok alapján. Amennyiben a dokumentumok alapján nem lehet dönteni az alkalmasságról, de vizsgálatra nincs szükség, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok szemle útján is pótolhatók. Ha a géprõl nem állnak rendelkezésre a fentieknek megfelelõ eredmények, akkor az Intézet gödöllõi telephelyén végzi el a vizsgálatot, és ítéli meg a típus alkalmasságát. Ehhez a kérelmezõ köteles 1 darab gépet az Intézetnek, annak telephelyén, átadni, majd a vizsgálatot követõen elszállítani.



Gépcsalád esetén csak egy típus vizsgálatára kerül sor, a család többi típusának megítélése dokumentumok, esetleg szemle alapján történik.



Az Intézet a benyújtott dokumentumok, szemle, vagy vizsgálat alapján elbírálja a gép alkalmasságát a rendeletben meghatározott követelmények alapján, és kiadja a forgalmazási engedélyt, vagy megtagadja azt.



A szántóföldi és kertészeti permetezõgépekre vonatkozó fontosabb elõírások összefoglalóan a. táblázatban láthatók.



A szabvány szerint ellenõrizni kell a permetlétartályok felületi érdességét, és elõírás a névleges értéket meghaladó tartalék kapacitás. Szigorú követelmények vannak a szintjelzõk kialakításával és pontosságával kapcsolatban. Új fogalom a mûszaki maradék, vagyis az üzemszerû szórás végén a gépben maradt folyadék mennyisége, amelynek egy része a tartályban képzõdik és leengedhetõ, másik része (a szivattyúból, tömlõkbõl, szûrõkbõl, szórófejekbõl, stb.), csak megbontás révén távolítható el. Ennek a permetlémennyiségnek a 10-szeres hígításához megfelelõ méretû öblítõvizes tartályt kell a gépekre szerelni, és legalább 15 dm³-es tartálynak is kell lennie kézmosás céljára. A permetlérendszerben a nyomásesés legfeljebb 10% lehet. Szántóföldi szórókereteknél a külön kapcsolható szakaszok legnagyobb mérete elõírásszerûen 4,5, illetve 6,0 m. Ennek révén elkerülhetõ például a táblák beszegésénél a teljes felületre történõ szórás, vagyis a kétszeres permetezés. Szántóföldi gépeknél a keresztirányú szórásegyenletességre vonatkozó követelmények a szórókeret pontos kialakítását és precíziós szórófejek alkalmazását feltételezik. Kertészeti gépeknél a szórószerkezet illetve a ventilátor légszállításának szimmetriája fontos tényezõ, a két oldal közötti eltérés nem haladhatja meg a 10%-ot.



Az MGI a típusvizsgálatok elvégzéséhez korszerû laboratóriumot alakított ki, amelyben valamennyi vizsgálat a vonatkozó EN és ISO szabványok szerint elvégezhetõ. Az 1. ábrán látható telemetrikus, ultrahangos vertikális vályúsor a kertészeti permetezõgépek vizsgálata mellett azok szakszerû, az ültetvény adottságainak megfelelõ beállítására is alkalmas. A szórófejek cseppképzésének vizsgálatára lézeres cseppanalizátor áll rendelkezésre, amely 0,5-1800 mikron közötti tartományban alkalmas a méreteloszlás meghatározására (2. ábra).



Az Intézet által kiadott típusengedélyek általában 5 évig érvényesek. A növény- és környezetvédelmi szempontból nem jelentõs hiányosság, eltérés esetén, 1 évig érvényes ideiglenes forgalmazási engedély is kiadható. Az érvényességi idõ lejára esetén az engedélyt új nyilatkozat benyújtásával meg kell újítani.



Az Intézet jogosult az engedély érvényességi idõtartamán belül vizsgálatot folytatni, ha a géptípusnál minõségromlás, vagy változtatás gyanúja merül fel. Ha a gyanú beigazolódik, az Intézet a forgalmazási engedélyt visszavonja.



A forgalmazási engedélyt, annak engedély számának és érvényességi idejének feltüntetésével, a következõ kivitelû 10x10 cm nagyságú, fehér alapon zöld színû matricával kell igazolni valamennyi értékesített gépen:



A típusengedélyek megszerzésével kapcsolatos tudnivalók, valamint a Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke az Intézet www.fvmmi.hu honlapján megtekinthetõk.



A kérelmek elbírálása és az engedélyek kiadása megkezdõdött. A típusminõsítés bevezetett rendszer biztosítja azt, hogy a jövõben csak a növény-és környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ gépek kerülhessenek alkalmazásra. Ez a gépkezelõ biztonságának növelését, a növényvédõszerek által okozott környezetkárosítás veszélyének csökkentését, és a legkisebb növényvédõszer felhasználással elérhetõ optimális növényvédelem feltételeit fogja biztosítani

(Dr Dimitrievits György, FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet)