Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.
Az Európai Unió a szõlõ és bortermelést piaci eszközökkel szabályozza. Teljes jogú tagság esetén (2004. május 1-tõl) ezt a rendszert Magyarországnak is át kell vennie. A szõlõ és bor ágazat szabályozása, rendtartása más ágazatokhoz képest több új követelményt támaszt, nagyobb fegyelmet követel. Ez esetben a rendtartás szó szerint is értendõ! Szemléletváltásra EU tagságunktól függetlenül is szükség van, mivel a világban jelentõs változások zajlottak le ezen a területen. Európában a 80-as évektõl folyamatosan állandósult a túltermelés, csökkent a fajlagos borfogyasztás (2000-ben a világ termelése 283 millió hl, fogyasztása 219 millió hl volt, ennek megfelelõen 60 millió hl eladatlan készlet halmozódott fel). Megváltozott a fogyasztás szerkezete is. Nõtt az érdeklõdés a minõségi borok iránt. Egyidejûleg élesedett a nemzetközi verseny, ahol hagyományos piacvédelmi eszközeink a 25 EU tagországon belül nem állnak rendelkezésre, és a harmadik országok felé is korlátozott.
2008/09-ig a mezõgazdasági árak stabil növekedését prognosztizálja a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Különösen a húspiac árai emelkednek, kevésbé a gabonaárak.
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegõ párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm. Mivel a levegõ párologtató képessége a hõmérséklettõl és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvõ légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:
A borkezelõ anyagok közül legnagyobb választék a bentonitokból állnak rendelkezésünkre, amelyek ma már alapvetõ borászati segédanyagnak minõsül. A közelmúltban végzett összehasonlító vizsgálatok alapján ismertetjük a fontosabb bentonitokat és a velük kezelt Irsai Olivér bor összetételének alakulását.
Nehéz választás 2004 tavaszáig kell a tagországoknak nyilatkozniuk arról, hogy a 2003. júniusi egyezmény opciói közül melyiket választják. Az Agra Europe londoni hetilap szerint a közös agrárpolitika 40 éves történetében eddig nem fordult elõ olyan nagymértékû különbség a gazdálkodók versenyhelyzetében, mint amilyen a jövõben elõállhat a támogatás különbözõ elosztása, illetve mértéke miatt.
A világon évrõl-évre termelt szemes termények közül a búza, a kukorica és a rizs szolgálják legnagyobb tömegben az emberiséget. Közülük az elmúlt másfél évtizedben a kukorica állhatott fel legtöbbször a képzeletbeli dobogó legfelsõ fokára. Jelentõségét termõképessége, sokrétû felhasználhatósága (humán táplálkozás, takarmányozás, ipari alapanyag), genetikai és ökológiai plaszticitása, jó tömegkezelési tûrõképessége adják együttesen (1. sz. táblázat). Szerencsére hazánk szántóterületének több mint ¼-én a talaj alkalmas a kukorica termesztésére és a mostohább csapadékviszonyainkat leszámítva klímánk is kedvez különbözõ célú termesztésének. Ennek megfelelõen vetésterülete, a mögöttünk hagyott másfél évtizedben mindig meghaladta az 1 millió ha-t (1,023-1,279 millió ha). Sajnálatos viszont, hogy a hozamok nagymértékben ingadoztak (3,50-6,71 t/ha), amiért az idõjárási anomáliák csak részben okolhatók. A közel 100 %-os ingadozást minél rövidebb idõn belül 6-7 t/ha között kellene stabilizálnunk, mintegy EU tagságunk beköszöntõjeként. Ezt azért is említjük, mert az Unió jelentõs kukorica importõr és nem nehéz kiszámítani, hogy 6,5-7,5 millió t évi termés mennyivel járulhatna a GDP-hez (csak a 2003. évi EU intervenciós kukorica árat: 101 €/t alapul véve), mekkora export alapot képezne a felesleg. Ráadásul ezek a számok még csak a takarmány kukoricában rejlõ lehetõségeket villantották fel. Hajlamosak vagyunk ugyanis megfeledkezni hibridvetõmag-exportunk, csemege- és pattogatni való kukoricatermesztésünk jelentõségérõl. Maradjunk azonban továbbra is a takarmány kukoricánál, annak is egyik legizgalmasabb kérdésénél, a fajtaválasztásnál és a vetõmagvásárlásnál (1. sz. ábra).
Az olvasó számára talán érdekes lehet, hogy vetésterületi nagyságához képest milyen nagy a minõsített burgonyafajták száma. A világon minõsített fajták száma jelenleg kb. 1900 db, és ebbõl több mint 500 fajta Európában van. Hazánkban a 10 évvel ezelõtti 12 fajtával szemben a Nemzeti Fajtajegyzékben 55 fajta szerepel. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi változáson kívül jelentõs minõségi változások is történtek a hazai fajtaösszetételben. Addig, amíg a korábbi fajtajegyzékek csak érésidõ alapján csoportosították a fajtákat - lévén azok szinte kivétel nélkül „asztali” burgonyák, a mai hivatalos fajtajegyzék az étkezési burgonyák mellett az érésidõn belül elkülöníti a különbözõ hasznosítási célú élelmiszeripari burgonyákat (chips, pommes-frites, püré-pehely, valamint saláta és desszert)
A napraforgó vetésterülete 504.946 ha volt. Az országos termésátlag 1,9 t/ha, ami rendkívül kedvezõen alakult az aszályos évjárat ellenére.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Figyelem! Mindjárt itt van a vízgazdálkodási pályázat a végső beadási határideje
