Szálastakarmányok kaszálása, rendkezelése

A szálastakarmányok jelentõs részét szénaként, kisebb hányadát - különösen csapadékos idõjárás esetén - szenázsként, ill. a növendékek esetében napi zöldtakarmányként etetik.



A szálastakarmányok minõségét a technológiai elõírások pontos betartása és a gépesítés színvonala is befolyásolja.



A betakarítás idõpontjának a helyes megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzõit döntõen meghatározza. (1. ábra)



A szálastakarmányok betakarítása során a kaszálás, rendrevágás, valamint a rendkezelés munkamûveleteinek a pontos elvégzése szintén kihat a készített takarmány beltartalmi jellemzõire.



A zöldetetésnek nagy jelentõsége van a friss takarmány bevitele szempontjából. A lábon álló takarmányt rotációs kaszával rendre kell vágni, erre a célra függesztett vagy vontatott gépeket célszerû használni 1,6-2,4-2,8-3,0 m munkaszélességgel. A renden lévõ anyagot 4-6 órai fonnyasztás után rendfelszedõ pótkocsival szedjük fel. A rotációs kaszák után visszamaradt 1,0-1,4 m szélességû lucerna vagy füves keverékrendek rendfelszedõ pótkocsival felszedhetõk. Ebbõl a szempontból az aprító- és kiosztó-berendezéssel felszerelt pótkocsik elõnyösen használhatók, mert a kaszálás kivételével a teljes munkafolyamat elvégezhetõ a felszedéstõl a kiosztásig. A hazai tehenészeti telepek többségénél azonban takarmánykeverõ-kiosztó kocsikat használnak, a rendrõl felszedett és szecskázóval felaprított zöldtakarmányt beszállítás után a keverõ-kiosztó kocsikba átrakják és bekeverik a napi takarmányba és azzal együtt osztják ki.



A szénakészítés gépesítésének színvonala és a technológiai fegyelem betartása a téli tárolású takarmány minõségét meghatározza. A gyepekbõl hazai viszonyok között általában jó minõségû széna készíthetõ, szársértõs kaszák használata csak csapadékos idõjárás esetén szükséges. A gyepek esetében is fontos a kaszálás idõpontjának megválasztása és a kaszálás minél gyorsabb elvégzése. A hazai üzemi viszonyokat tekintve a kisebb területtel rendelkezõ vállalkozások az 1,6-2,4 m munkaszélességû függesztett, a közepes méretû vállalkozások a 2,8-3,0-5,0 m munkaszélességû vontatott, míg a nagy, több száz hektár termõterülettel rendelkezõ vállalkozások a gépkombinációban üzemeltethetõ vagy magajáró nagy munkaszélességû kaszákat használhatják elõnyösen. A gyepszéna készítésben hazai viszonyok között nagy hozamú gyepek, vagy kedvezõtlen idõjárás esetén szükséges a rendterítés, ill. rendösszerakás, rendszellõztetés elvégzése. (3. ábra)



A lucerna, ill. pillangósokkal történõ szénakészítés ennél bonyolultabb feladat, a szénakészítés során bizonyos veszteségekkel, fõként pergési veszteséggel mindenképp számolni kell, ez a veszteség azonban a technológiai elõírások, az optimális nedvességtartalom betartása, a betakarító gépek munkasebességének és a mûködõ részek fordulatszámának gondos megválasztásával minimálisra csökkenthetõ.



A lucernaszéna készítés során is nagyon fontos a kaszálás idõpontjának megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzõi szempontjából. A kaszálásra kisebb területek esetén a függesztett, közepes termõterületeknél a vontatott, míg nagy területek esetén a magajáró kaszák használhatók. A lucerna esetében azonban az alternáló vágószerkezetû gépek is jól használhatók, bár az utóbbi idõben a jó munkaminõséggel és nagyobb területteljesítménnyel üzemeltethetõ tárcsás vágószerkezetû rotációs kaszák jelentõs mértékben kiszorították ezeket. A lucerna rendrevágására azonban akár alternáló, akár rotációs vágószerkezetû kaszát alkalmazunk a szársértõ használatától nem tekinthetünk el. A szársértésnek ez esetben kettõs feladata van, egyrészt a megsértett növényi felületen gyorsítja a vízleadást, vagyis növeli a száradás intenzitását, másrészt a pillangósok esetében kiegyenlíti a levélrészek gyorsabb, a szárrészek lassabb vízleadása közötti különbséget, vagyis a szársértõ alkalmazásával egyenletesebb nedvességtartalmú anyagot kapunk. A szársértõk alkalmazásánál fontos szempont, hogy megfelelõ intenzitással dolgozzanak, de ne aprítsák az anyagot, vagyis ne szecskázzanak. Ezért a pillangósok kaszálására alkalmas gépeket hengeres szársértõkkel szerelik fel. Az elmondott igényeknek eddig a bordás gumihengerekbõl kialakított szársértõ berendezések feleltek meg a leginkább. Ezeknél a berendezéseknél a hengerek azonos kerületi sebességgel forognak és a hengerek palástfelületének nyomása tekercsrugók elõfeszítésével állítható. (4. ábra)



A szálastakarmányok minõségének beltartalmi értékeinek a megóvása szempontjából az egyik legfontosabb munkamûvelete a rendkezelés. A rendterítés és a terített rendek lazítása, szellõztetése során a területen vékony rétegben egyenletes vastagságú terített rendet kapunk, melynek következtében a takarmány vízleadása gyorsan és egyenletesen történik. A rendterítés az anyag 70-75 %-os nedvességtartalma mellett történik, ezért erre a célra nagy munkaszélességû, szállítási helyzetben összecsukható, nem vezérelt ujjas 4-6-8 forgórésszel szerelt vontatott gépeket használunk.



A terített rendek összerakásának, ill. a szõnyegrendek kettõs rendbe történõ rakásának pedig a következõ munkamûveletben használatos bálázógépek leterhelése, ill. a bálázás jó minõségben történõ elvégzése szempontjából van jelentõsége.



Rendrakásra vezérelt ujjas forgórésszel szerelt, nagy munkaszélességû gépeket használunk. A nagy, 8-10 m munkaszélességgel dolgozó gépek 2-4 forgórésszel is készülhetnek, a forgó részeket tartó konzolok pedig a forgórészekkel együtt szállítási helyzetben felcsukhatók. A nagy munkaszélességben történõ, jó minõségû, veszteségmentes munkavégzés, valamint a takarmány szennyezésének elkerülése végett a forgó részeket tartó konzolok csapokkal csatlakoznak a vázkerethez és a forgórészeket különleges, tandem, gyakran iker elrendezésû futómûvek támasztják alá. (5. ábra)



A kisebb termõterülettel rendelkezõ vállalkozások a rendkezelési munkák elvégzésére univerzális gépeket használhatnak, melyek a rendterítés, lazítás, összerakás, forgatás munkamûveleteit egy géppel végzik el. (6. ábra)



A szálastakarmányok beltartalmi minõségének megóvására tehát a rendkezelésre vonatkozó szabályokat pontosan be kell tartani.



A nagy hozamú gyepeknél a kaszálás után közvetlenül 70-75 % nedvességtartalom mellett célszerû elvégezni a rendterítést. Kisebb hozamok esetén, száraz idõjárási viszonyok mellett a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni, Gyep-, ill. lucernaszenázs-készítésnél akár szögletes nagybálázót, akár szecskázót alkalmazunk a rendterítéstõl eltekinthetünk. A betakarító gépek teljesítményének kihasználása érdekében azonban még nagy hozamú gyepeknél is szükséges a rendösszerakás. A gyepszenázskészítésnél a rendösszerakást 45-50 % nedvességtartalom mellett célszerû elvégezni.



A gyepszénakészítésnél a rendrakást 20 % körüli nedvességtartalomnál lehet végezni. A lucernaszéna-készítésnél a rendterítés, közvetlenül a rendrevágás után 75-80 % nedvességtartalomig a kedvezõ hatású. Lucernánál különösen fontos, hogy feleslegesen ne mozgassuk a rendet, mert a levél-pergési veszteség minden manipulálásnál nagyobb lesz. Ezért fontos, hogy a rendösszerakást, rendkettõzést is 40-45 % nedvességtartalom mellett végezzük, amikor a levél még nem pereg. Nagyon fontos, hogy laza, szellõs rendet rakjunk, mert az anyag így képes utánszáradni.



Csapadékos idõjárásban nem kerülhetjük el a rend forgatását és a rendlazítást. Különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhetõ el, de a veszteség kisebb lesz, mint a penészesedésbõl származó kár.



A szálastakarmányok bálázásáról a bálázás mûszaki hátterérõl a következõ számban fogunk írni.



Gödöllõ, 2004. április 2.



(Dr. Kelemen Zsolt)



FVMMI GM Kht. - Gödöllõ