MENÜ

Traktoros rakodógépek alkalmazási területei

Oldalszám: 59
2014.06.24.

A mezõgazdasági termelésen belül – akár állattartás, akár növénytermesztés, vagy majori munkák területein – mindig megfogalmazódik az anyagmozgatási rendszer elemeinek kiválasztása során, hogy milyen rakodógépet válasszunk. Ennek a problémakörnek az áttekintése gondos elõkészítést és megfontolást igényel. A kisebb agrár vállalkozások számának elterjedése adott gazdaságokon belül is csökkentette az anyagmozgatási mûveletek idejét és mennyiségét.

Magyarországon a gazdasági birtokrendszer legkisebb vállalkozásai is rendelkeznek erõgéppel (traktor), s ez lehetõséget nyújt arra, hogy a traktor munkamûveleteinek, illetve a munkaórák számának növelésével az anyagmozgatás területén is használhassuk magát az erõgépet. Ma a használatban lévõ erõgépek körében (s ezáltal a gazdálkodók körében is) nõ az erõgépre szerelt rakodógépek alkalmazásának lehetõsége. A legtöbb rakodási mûvelet gépesítése mára megoldottá vált, mivel a mûszaki megoldások tárháza széles. A gazdálkodók számára az jelenti a legnagyobb problémát, hogy mi is az a berendezés, ami legjobban megfelel az elvárásoknak.



A megfelelõ változat kiválasztásánál több szempont figyelembevételével kell eljárni, hiszen olyan tényezõk is befolyásolják az anyagmozgatást, melyre korábban nem is gondoltunk. Melyek ezek a tényezõk?

  • a legfontosabb azt eldönteni, hogy mit is akarunk rakodni, azaz a mezõgazdasági anyagok eltérõ halmazállapota, konzisztenciája és egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is számba kell venni;
  • az éves szinten szükséges rakodási mennyiségek megmutatják, hogy mennyi anyag megmozgatásával kell számolni;
  • milyen idõintervallumban, vagyis mikor szeretnénk ezeket a munkákat elvégezni;
  • az anyagmozgatási rendszerünkön belül hova kell elhelyezni az anyagokat (mind magassági, mind szállítási távolságon belül).



A gépek kiválasztásának fõ szempontja a rakodni kívánt anyagfélék, hiszen ez meghatározza azt is, hogy milyen mûszaki rendszerben gondolkodjunk, azaz, mely konstrukciós kialakítású traktoros rakodógépet válasszuk. A traktoros rakodók alkalmazási körét tekintve adapter jellegû berendezések, mivel vagy a traktor függesztõ szerkezetére kerülnek, vagy segédkeretek segítségével gyorscsatlakozós megoldások alkalmazásával az erõgép vázkeretére épülnek. A rakodási munkák alkalmazásánál a hátsó függesztõ szerkezetre leginkább a forgó rendszerû rakodókat használják, ezek száma azonban viszonylag kis volument takar a használt rakodógépek termékskáláján. Legjobban elterjedt azonban traktorra függesztett homlokrakodó. Az összeállítás további részében ezen rakodók alkalmazási területeit és lehetõségeit végeznénk el.



Az átrakott anyagok és a rakodni kívánt mennyiségek a kisebb vállalkozásoknál megoldhatók a traktoros rakodókkal is. Az anyagmozgatás során használt anyagfélék rakodására ma már lehetõséget nyújt a széles munkaeszköz választék is, mivel gyorscsatlakozós keret segítségével a csereszabatos munkaeszközök adapterként csatlakoztathatók a rakodó gémszerkezetére. Egy általános felépítésû traktoros homlokrakodó munkaeszközeit mutatják az 1. ábra elemei, melyek természetesen adott gazdaság termelési volumenétõl függõen változhatnak. A legtöbb gyártó, illetve forgalmazó a rakodóihoz csereszabatos munkaeszközökbõl ~8-10 félét is tud ajánlani a megfelelõ munkavégzéshez. A munkaeszközök gyors cseréjét biztosító keretszerkezetet a 2. ábra mutatja



A szükséges rakodási mennyiségek szabják meg, hogy milyen rakodógépet vásároljunk. Ez függ a rakodógépek teherbírásától, a rakodni kívánt mennyiségektõl, s az éves szinten végzett munkák idõkihasználásától. A fenti jellemzõk hatást gyakorolnak a széles választékból történõ választásra is.



A traktoros rakodógépek alkalmazását a költségtakarékos megoldás is alátámasztja. A rakodás helye két részre bontható, egyrészt a munkavégzés helyszíne, tehát a térbeli elhelyezkedése (pl. állattartó telepen, magtárban stb.), másrészt a rakodást nemcsak horizontálisan, hanem magasabb tartományokon belül is végre kell hajtani. A traktoros rakodógépek alapfelszereltségû gémszerkezete 3-4 m-es emelési magasságot tesz lehetõvé. Ez a magasság azonban speciális kialakítású elemek használatával az 5-5,5 m-t is elérheti.



A traktoros homlokrakodók felépítését tekintve hasonló elven mûködnek, minden gyártónál az alapelv azonos, s kisebb eltérések mutatkoznak a szerkezeti elemek összeállításában. A rakodógép fõ eleme a rakodógém. Ennek vezérlése, illetve mozgatása biztosítja azt, hogy a rakodni kívánt anyagot kisebb távolságokon belül szóródásmentesen tudjuk mozgatni. A gémszerkezet un. párhuzamvezetése lehetõvé teszi azt, hogy a gémszerkezet folyamatos emelése, illetve süllyesztése közben a munkaeszköz (pl. raklapvilla) végig vízszintes maradjon. A traktoros homlokrakodó munkaeszközének párhuzamvezetésére mutat példát a 3. ábra.



A gémszerkezet párhuzamvezetése a ma használatos traktoros rakodógépeknél többféle lehet, így ezek ismertetését a következõkben mutatjuk be:

  • párhuzamvezetés nélküli kialakítás

    A munkaeszköz mozgatását végzõ hidraulikus munkahenger(ek) a gémszerkezet fõ tartó elemébe rögzítettek. Ennél az esetnél a munkaeszköz emelése/süllyesztése során nem történik meg a munkaeszköz (pl. markoló kanál) vezetõélének azonos helyzetû megtartása. E rendszerû megoldásokat fokozatosan felváltja az aktív vezérlésû párhuzamvezetõ rendszerek alkalmazása.
  • párhuzamvezetéssel ellátott megoldások

    • mechanikus vezérlésû kialakítás

      A mechanikus párhuzamvezetéssel rendelkezõ gémszerkezeteknél a munkaeszköz mozgatását végzõ hidraulikus munkahenger(ek) a gémszerkezet fõ tartó elemére csatlakoztatott tartóbak elemekhez rögzítettek. A munkaeszköz párhuzamvezetését a gémszerkezetre szerelt aktív elmozdulást végzõ segédrudazatok segítségével valósul meg.
    • hidraulikus vezérlésû kialakítás

      A hidraulikus párhuzamvezetésû gémszerkezetek bekötési pontja a gémszerkezet fõtartójában található. A párhuzamvezetést a hidraulikus elemek különleges kialakítású vezérlõrendszere segíti.



A traktoros rakodógépek vezérlését a gép kezelõje végzi a vezetõfülkében kiépített és elhelyezett karokon keresztül. A folyamatos fejlesztések hatására és a hidraulikus rendszerek vezérlésének automatizálása lehetõséget nyújt arra, hogy a munkaeszköz és a gémszerkezet vezérlése minél kevesebb, akár egy vezérlõ karral is megoldható legyen. A joystick- rendszerû vezérlés elõnye, hogy a traktorvezetõnek az erõgép vezetése közben nem kell sok kezelõelemet használni, hanem csak az egy karral végzett többirányú elmozdítás lehetõséget biztosít az azonnali emelés/süllyesztés, vagy billentés mûvelet választása közül.



A traktoros homlokrakodó kiválasztásánál fontos gyakorlati szempontok a következõk:

  • illeszkedik-e a traktor és a választani kívánt rakodó hidraulikus rendszere egymáshoz?
  • elhelyezhetõ-e a rakodó tartóbakja a traktor vázszerkezetén?
  • fronthidraulika és homlokrakodó kompatibilitása megfelelõ-e?
  • a traktor megengedett tengelyterhelése és a rakodógém terhelhetõsége összhangban van-e?
  • a gémszerkezet le- és felszerelése egy ember által egyszerûen megoldható-e?
  • a rakodógép csatlakozó elemei és a kezelõelemek megfelelõen elhelyezhetõk-e?
  • nem zavarja-e a kilátást a gémszerkezet?



A fenti jellemzõk ismerete mellett érdemes megfontoltan több konstrukciós kialakítású traktoros rakodót is átnézni mielõtt a végleges kiválasztás megtörténik. Csak abban az esetben szabad a gép megvásárlása mellett döntenünk, ha mind funkcionálisan (teljesítmény és energetikai szempontból is) összhang van a már meglévõ erõgép és a rakodógép között.



Kassai Zsolt



FVMMI GM Kht.