Gyümölcs ültetvények tápanyagellátása (tartalékoló-kiegészítõ)

A gyümölcs ültetvények tápanyag-gazdálkodásának az a célja, hogy a tápanyag-ellátottságot befolyásoló tényezõk minél szélesebb körét figyelembe véve biztosítsuk a gyümölcsösök kedvezõ tápanyag hátterét. A tápanyag háttér elemei felsorolva is nagyszámúak és elsõ látásra vagy hallásra közülük több nem is tûnik táplálkozásra ható faktornak. Ilyenek többek között a termõhelyi adottságok, ezen belül is a gyümölcsös helyének a környezetéhez viszonyított fekvése. Nézhetnénk ennek vízellátottsági (elfolyó-, ráfolyó víz hatása) és ezen keresztül a tápanyag felvehetõséget befolyásoló hatását is, de a példa kedvéért a terület fekvése a hideg levegõ szempontjából lehet gyenge lefolyású vagy lefolyástalan, un. mély fekvésû is. Ilyen helyen hiába végezzük el a talajviszonyok alapján a legoptimálisabb trágyázást, talajmûvelést. Az ültetvényünk nem tudja hasznosítani a felhasznált trágyaszereket, nem térülnek meg a költségek, nem tudjuk beállítani a megfelelõ tápelem szinteket, mert az ilyen relatív mély fekvésben a kisebb-nagyobb gyakorisággal jelentkezõ kisugárzási fagyok részleges vagy teljes terméskiesést okoznak, amitõl felborul a tápelem egyensúly. És ez csak a tápelem-ellátottsági vonatkozása, nem is beszélve ennek piacgazdasági, üzemszervezési vagy a kedvezõtlen gyümölcsminõségi következményeirõl.



A tápanyag háttérhez hozzátartozik még többek között a talaj tápelem tartalma, a tápanyagok felvehetõségét befolyásoló talajtulajdonságok, a növény vízellátása (vízhiány esetén hiába van megfelelõ tápelem szint, másrészt a túlöntözés vagy csapadékbõség kimoshatja a gyökérzónából a felvehetõ tápanyagot), egészséges gyökérrendszer, aktív talaj és ezek kialakulását biztosító kedvezõ talajszerkezet.



A talaj tápanyag-viszonyaiban a tápelemek mennyiségén és arányain kívül lényeges a gyökérzónához viszonyított elhelyezkedésük; elsõsorban a mélység szerinti rétegzõdésük, de a horizontális megoszlásnak is megvannak a szempontjai.



A tartalékoló trágyázás egyik indoka, hogy a kedvezõ tápláltsághoz szükséges trágyát a talajtípus szerint differenciáltan a megfelelõ mélységbe helyezzük. Tartalékoló trágyázás elsõsorban a foszfor és kálium elemeknél kerül szóba, de a ritkábban alkalmazott magnézium talajtrágyázás is ide értendõ. Sõt a kalcium ellátottság szempontjából is fontos meszezés, mésztrágyázás is ide sorolható annak ellenére, hogy a talajjavítás kapcsán szokták említeni. Tudni kell a meszezésrõl, hogy savanyú talajon a gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodása és a többi tápelem hasznosulása szempontjából is döntõ fontosságú. Komplex szerepe miatt a tápanyag háttérnél felsorolt talajbeli tényezõk mindegyikére hatással van.



A nitrogén esetén tartalékoló trágyázást nem alkalmazunk és nem is beszélünk róla, mert a mineralizálódott nitrogént a talaj alig tudja visszatartani a kimosódással szemben. Ugyanakkor az istállótrágyázás, a humuszanyagok felhasználása a talajbiológiai hatásokon túlmenõen a nitrogénbõl is jelent néhány éves tartalékot.



A megkötõdés révén a homokos vályogon és az ennél kötöttebb talajokon a foszfor, a vályog és agyag talajokon a kálium a bemûvelés mélységében halmozódik fel. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen talajú gyümölcsösben a felszínre szórt és sekélyen bemûvelt trágyából nagyon kevés jut a fák fõ gyökérzónájának tekintett 20-60 cm-es rétegbe. A sorközi mélytrágyázáshoz használhatók az altalaj-sortrágyázók, de a lokális mûtrágya bejuttatás miatt egyenetlen az eloszlás, korlátozott az ilyen gépek sorközi mozgása és a legsûrûbb gyökérzetû korona alatti területre már nem jut trágyaszer.



A telepítés elõtti mély talajelõkészítés során a talajvizsgálatokra alapozott és tartalékoló jelleggel végzett foszfor- és káliumtrágyázással a teljes gyökérzóna egyenletesebben és gazdaságosabban tölthetõ fel arra a tápanyag szintre, ami hosszú távon biztosítja a megfelelõ ellátottságot.

A gyümölcsösök talajának kedvezõ

foszfortartalma

A gyümölcsösök talajának kedvezõ

kálium- és magnéziumtartalma

A 0-60 cm-es talajréteg átlagában hiányzó mg/kg értékenként egy hektárra elvileg 9 kg hatóanyagnak megfelelõ trágyaszer kijuttatása szükséges, de a fixáció miatt a gyakorlatban a kötöttség növekedésével ennek 1,2-2-szeres mennyiségét kell adagolni. Az ilyen háttér nem jelent túltrágyázást. A fenntartó trágyázás során a lombanalízis eredmények alapján könnyen korrigálható a fák tápelem-ellátottsága. Ha a telepítés elõtti talajvizsgálat már ezeket a tápelem-szinteket jelzi, akkor nincs szükség a tartalékoló trágyázásra. Elegendõ lesz majd fenntartó vagy ezen kívül kiegészítõ trágyázást végezni.



A tápoldatos öntözésre tervezett és ezt megvalósító intenzív ültetvények tápanyag-hasznosítási lehetõségei (a tartalékoló és fenntartó trágyázásból egyaránt) kedvezõbbek, mint az öntözetleneké. Ezért bizonyos megfontolások alapján az ilyen gyümölcsösök tartalékoló trágya adagja kb. 30 %-al mérsékelhetõ: úgy, hogy a kedvezõnek tartott és elérendõ tápelem szintek változatlansága mellett, a 0-60 cm-es talajréteg átlagos tápelem-tartalma alapján elegendõ csak 40 cm feltöltésére számított hatóanyag mennyiségek (a hiányzó mg/kg értékenként 6 kg hatóanyag hektáronként) kijuttatása a 60 cm-es talajmunka során.



A termõ gyümölcsösökben a fenntartó trágyázás során a termés és ezzel arányos fanövedék tápelem kivonását pótoljuk. A lehulló lomb, virágok, fejletlen gyümölcsök és az összezúzott nyesedék a talajban elbomlanak, a bennük lévõ tápelemek újra hasznosulnak, ezért kihagyhatók a számításból.



A felhasználandó trágyaszerek mennyiségének megállapításához figyelembe kell venni a terméshozamot, a levél- és talajvizsgálatok eredményét, a tápanyagok érvényesülését befolyásoló talaj tulajdonságokat. A szükséges fenntartó tápelem igény meghatározására matematikai formulát is kidolgoztunk, melynek alapképlete a következõ:





Hatóanyag kg/ha = A · Q · Y2 · (1 + S K) / X2



A = Alapadat az 1 tonna termés és ennek kineveléséhez szükséges hatóanyag (kg/t)



(hatóanyag: N, P2O5 vagy K2O formában). Q = Terméshozam (t/ha).



Y = Kedvezõ (standard) levél tápelemszint (%). X = Gyümölcsösben mért levél tápelem (%).



S K = Tápelem érvényesülést befolyásoló korrekciós tényezõk összegének 100-ad része



(a K-faktoronkénti külön képleteket itt nem részletezzük).

1 tonna gyümölcs és ennek

kineveléséhez szükséges fatömeg

tápelem igénye (kg/t)

^*CaO<span

lang=DE>-igényt csak semleges és savanyú talajon kell figyelembe venni

A gyümölcsfélék levelének kedvezõ makroelem tartalma (Sza.

%)

A számításokat elemenként külön-külön kell végrehajtani. A gyümölcsösben végzett trágyázásoknál a termésmennyiség és a tápelem kivonási alapadat alapján számított tápanyag mennyiség legjelentõsebb módosítója a lombanalízis, amit évenkénti rendszerességgel kell elvégezni. A többéves adatsorok, az ültetvény vizuális ismerete jelentõsen fokozza a trágyázás tervezésének megalapozottságát. Az összefüggések és az adatok szintetizálásához indokolt szaktanácsadó igénybevétele.



A tápanyag-ellátottság lehet olyan kedvezõ, hogy átmenetileg nincs szükség fenntartó trágyázásra. Ha a gyümölcsösnek egy vagy több elembõl fenntartó trágya igénye van, akkor az adott körülményeknek leginkább megfelelõ adagolásban, idõben és technikával kell kijuttatni a trágyaanyagokat.



A kivont tápanyagok pótlása mellett különbözõ esetekben un. kiegészítõ trágyázásra (legtöbbször permettrágyázás vagy tápoldatozás formájában) lehet szükség. Ilyen pl.

• kiemelt célként a gyümölcsminõség javítása érdekében kalcium permettrágyázás,
• a tápelem-igényesebb idõszakok plusz tápelem szintjének biztosítása,
• a gyümölcskötõdés javítására végzett bór trágyázás,
• a mikroelem hiányok kiküszöbölése,
• a tavaszi hideg talaj csökkent aktivitása miatt a nitrogén és foszfor ellátottság javítása,
• kiegészítés szükséges akkor is, ha a fenntartó trágyázáshoz használt komplex trágyaszer valamelyik elembõl kevesebbet tartalmaz, mint az igény.

A felmerült kérdésekrõl bõvebb információ található a folyóirat korábbi számain kívül a Füleky Gy. szerkesztette Tápanyag-gazdálkodás, a Gonda I. szerkesztette Minõségi almatermesztés vagy a Hrotkó K. szerkesztette Cseresznye és meggy címû könyvekben.



Dr. Szûcs Endre

Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.