Kérdések és válaszok az AVOP tárgykörébõl 1.

Már van Agrár Vidékfejlesztési Programunk (AVOP), de nincs hivatalosan és végérvényesen elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervünk (NVT), ismerjük a területalapú támogatások feltételeit, mégsem látjuk igazán, hogyan is fognak majd a források konkrétan eljutni a gazdálkodókhoz. Legjobb helyzetben talán az AVOP-pal vagyunk, azonban a keretek körvonalazódása itt sem nyújt lehetõséget a problémakör a teljes körû áttekintésére.

Tekintettel arra, hogy az AVOP pályázati intézkedései közül valószínûleg a „Mezõgazdasági beruházások támogatása” érintheti legszélesebb körben olvasóinkat, cikkünk témájaként ezt szeretnénk megjelölni. Igyekszünk olyan kérdésekre választ adni, amelyek a pályázatok során biztosan felvetõdnek. Szeretnénk, ha jelenlegi ismereteink – amelyek a feltételrendszer változásainak köszönhetõen gyakran naponta megújulnak – segítséget nyújtanának Önöknek abban, hogy sikeresen tudjanak megfelelni a közeljövõ kihívásainak. Az új információkat, változásokat késõbbi cikkeinkben igyekszünk majd nyomon követni.

Az AVOP intézkedéseire kiváló felkészítõ csomag volt a SAPARD pályázati rendszer. Sajátosan rávilágított a magyar gazdálkodók számtartásának hiányosságaira. Sok esetben már az is problémát jelentett, hogy nem is tudtuk igazán mi az a mezõgazdasági árbevétel, aminek meg kell haladnia az 50%-os mértéket, ami alapján jogosultak lehetünk a támogatásra. Az AVOP pályázatai esetében sokkal egyszerûbb lesz a helyzetünk, hiszen azóta a törvényi háttér egyértelmûvé tette, hogy mezõgazdasági tevékenységnek az alábbi tevékenységi körök minõsülnek: 01.1 Növénytermesztés, 01.2 Állattenyésztés, 01.3 Vegyes gazdálkodás, 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás. Mindezen tevékenységeknek az éves nettó árbevétel alapján számítva kell meghaladnia az 50%-ot.

Az AVOP-ban a SAPARD-hoz képest szigorodtak az alapvetõ jogosultsági feltételek, növekedett az életképességi szint (1.530.000.-Ft standard fedezeti hozzájárulás), a termelést irányító vezetõnek min. 5 éves szakmai gyakorlattal, vagy szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie, a környezetvédelmi elõírások betartásán túl a pályázónak vállalni kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat folytatását. A Helyes Gazdálkodás Gyakorlat elõírásait a 4/2004. FVM Rendelet rögzíti, ízelítõként azonban érdemes a teljesség igénye nélkül néhány támogatás feltételeként meghatározott kötelezettséget itt is felsorolnunk:

¾    Monokultúrás termesztést kerülni kell.

¾    Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni.

¾    Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti idõszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelõ talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.

¾    Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi elõírások betartásáról.

¾    Kötelezõ nyilvántartások: táblatörzskönyv, növényvédõszer nyilvántartás, permetezési napló.

Azt hisszük, ezeken a területeken még lesz mit tenni a magyar gazdálkodóknak.

A pályázatoknál új elem lesz a kvótához kapcsolódó fejlesztés, amelyek csak az MVH illetékes kirendeltségének kvótaigazolása alapján részesülhetnek támogatásban.

Fontos változás a támogatás mértékének alakulása az új pályázati kiírásban. A korábban ismertté vált 50% helyett általános esetben 45%-ra csökkent a támogatás. Ennek oka, hogy a brüsszeli bizottság az AVOP egyik 2004. évi verziójában felfedezte, hogy 50%-os alaptámogatás esetén támogatásintenzitás egyes esetekben meghaladhatja a jogszabályokban rögzített kereteket ezért csökkentenünk kellett a támogatás mértékét. Hiába a pénzt õk osztják ……. Az alaptámogatáson felül kiegészítõ támogatásra jogosultak a kedvezõtlen adottságú területeken gazdálkodók 10%-os, és az új vállalkozást indító fiatal agrárvállalkozók 5%-os mértékben.

Tovább ronthatja az új pályázatok financiális hátterét, hogy az új ÁFA törvény jelenlegi értelmezése alapján nem igényelhetõ vissza a támogatásra esõ általános forgalmi adó összege. Ezt ugyan nem írta elõ az Európai Bizottság Magyarország számára, de hát miért ne alkalmazzuk, ha már lehet. Ennek köszönhetõen több mint 10%-al kevesebb pénz marad a gazdálkodó zsebében. A szigorodó feltételek mellett tehát zsugorodó forrásokra is számíthatunk.

A pályázati rendszer egyik kedvezõ irányba történt változása, hogy a beruházás a pályázat befogadását követõen saját felelõsségre megkezdhetõ. Ily módon legalább nem tolódik el a feltétlenül szükséges beruházás megvalósulása. Fontos elem ez, hiszen az AVOP pályázatoknál számolni kell ugyanis azzal, hogy a SAPARD-ok leadásának 2004. április 30. napjáig tartó határideje, és a szerzõdéskötések bonyolítása miatt az új pályázatok alapján megítélt támogatások támogatási szerzõdéseinek megkötésére csak 2004. szeptember 01. napját követõen kerülhet sor. Nehezíti a helyzetet, hogy jó magyar szokás szerint késõn ébredtünk, és az utolsó pillanatban rekord mennyiségû SAPARD pályázatot döntöttünk be az MVH regionális irodáihoz. Ezeket pedig elõbb el kell bírálni!

Nincs változás abban, hogy a beruházás kezdete építéseknél az építési napló, ültetvénytelepítéseknél a telepítési napló elsõ bejegyzésétõl, vásárlásnál pedig az írásos megrendeléstõl vagy a számla kiegyenlítésétõl számítható. A beruházás megkezdésének legkésõbbi idõpontja alapesetben a támogatási szerzõdéstõl számított 120 nap, ültetvénytelepítés, öntözésfejlesztés és melioráció esetén 180 nap. Külön szabályok vonatkoznak a közbeszerzési eljárást követõen megvalósuló beruházásokra. Az AVOP-os pályázatokra ugyanis kiterjed a 2003. évben módosított közbeszerzési törvény hatálya, amelynek rendelkezései értelmében árubeszerzés esetén 25 millió forint, építés esetén pedig 60 millió forint feletti összeghatár és 50%-os támogatási szint felett egyes pályázók kötelesek lesznek közbeszerzési pályázatot kiírni. Azt pedig jobb lesz szakemberre bízni!

A pályázati kiírás alapján jut elég idõ a beruházás megvalósítására. Építést, öntözésfejlesztést, meliorációs munkákat 24 hónap alatt fejezhetünk be, egyéb beruházásokat 12 hónap alatt valósíthatunk meg. Az ültetvénytelepítési munkák idõkorlátja a termõre fordulás idõpontja.

A pályázatokat az MVH regionális irodáiba kell továbbra is benyújtani, sõt a nem megvalósítás helye szerinti kirendeltségre beadott pályázatok elsõ körben elutasításra kerülnek. Így járnak azoknak a pályázóknak az anyagai is, akik nem jogosultak a támogatásra, rossz alintézkedésre nyújtottak be pályázatot, a fejlesztést nem Magyarországon kívánják végrehajtani, pályázatukat nem 2 példányban, CD változattal kiegészítve adták postára, illetve nem minõsülnek életképes gazdaságnak.

Normál esetben a pályázati szakaszok a SAPARD pályázatokhoz hasonlóan a következõ lépésekben zajlanak majd le:

Pályázat benyújtása (anyagot hiánypótolni ekkor nem lehet) – Ezt követõen 25 napon belül hiánypótlás következik, amennyiben az szükséges – A pályázónak 15 nap áll rendelkezésre a hiánypótlás benyújtására – A teljes anyag befogadását követõen a regionális iroda 25 nap alatt terjeszti fel az anyagot döntésre – 30 nap múlva születhet meg a támogatási döntés – Újabb 30 alatt pedig már kezünkben is lehet támogatási szerzõdésünk. Egészen addig csak kellõ türelemre van szükségünk, na és némi pénzre, hogy az egyes szakaszok lebonyolításához szükséges igazolásokat beszerezzük, és terveinket finanszírozzuk. Ne lepõdjünk meg, ha a hiánypótlás során az eredeti vagy az eredetivel mindenben megegyezõ másolatokat kér tõlünk majd a hivatal. Sajnos ez az elõírás! Másolatot mindig a kiállító szerv, vagy közjegyzõ hitelesíthet.

Reméljük ezzel a rövid kis ízelítõvel sikerült elvenni olvasóink kedvét az önálló pályázástól. Látható, hogy a pályázatok készítése során annyi szabályra kell figyelni, annyi elõírást kell betartani, hogy a pályázatkészítés szinte külön szakmává kezd alakulni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a támogatási szerzõdés aláírása 5 éves kötelezettségvállalást jelent, évenként jelentési kötelezettséggel. A szaktanácsadó feladata tehát nem csupán a támogatás elnyerésére kell, hogy korlátozódjon, hanem szakmai segítségnyújtást kell takarnia az 5 éves idõszak teljes tartamára. Mindig nehéz kérdés azonban a megfelelõ szaktanácsadó kiválasztása. Hiszen most olyan sokan vallják magukat sikeres pályázatkészítõnek. Ezt a kiválasztást segítõ intézkedést hozott a Vidékfejlesztési szaktanácsadók Országos Szövetsége, amikor Szaktanácsadói Névjegyzék létrehozásáról döntött. Amennyiben a gazdálkodó a Névjegyzékben szereplõ szaktanácsadót választ a pályázat készítésére egy dologban biztos lehet. Olyan szakember fogja támogatni beruházásának megvalósulását, aki mindig birtokában lesz a legújabb, hiteles információknak, eleget tesz egy szigorú minõségbiztosítási rendszer elõírásainak, és vállalja, hogy a gazdaságot a teljes 5 éves idõszakban támogatja. A Névjegyzék 2004. június 01. napjától elérhetõ lesz a Szövetség honlapján www.szaktanacsadas.hu.