A kertészeti kultúrák termesztésének szabályozása az EU csatlakozást követõen

Magyarország kedvezõ adottságai és a vidéki munkaerõ hatékony foglalkoztatása egyaránt indokolná, hogy a termelésszerkezeten belül a munkaintenzív ágazatokat fejlesszük gyorsabban. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozási rendszerébe történõ veszteségek nélküli beilleszkedés alapkövetelménye a termelõi szervezetek (TÉSZ) létrehozása, a csatlakozásig és azután történõ helyzetbehozása.

            A zöldség-gyümölcs piacszabályozás az Európai Unióban jelentõsen eltér más mezõgazdasági ágazatokétól. Ennek fõ oka a termékek speciális volta (sokféle, szezonális, romlandó) és a termelés struktúrája. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacának szabályozásában a friss zöldségek, gyümölcsök, illetve a feldolgozóipari alapanyagok a kevéssé szabályozott termékek közé tartoznak. A zöldség-gyümölcs ágazatot érintõ rendeletek nem állítanak fel mennyiségi korlátokat, a szabályozást a szigorú minõségi követelmények felállításával oldja meg. Így a szabadpiaci versenynek nincs mesterségesen beépített korlátja.

            Az EU elõször 1972-ben szabályozta részletesen a zöldség - gyümölcspiac mûködését a 1035/72 (EGK) számú rendeletével.  Az azóta eltelt idõben a rendeletet számos alkalommal módosították, valamint a rendelet egyes részei  megújításra szorultak, ezért – hosszú vita után – az EU  1996 októberében új alaprendeleteket  (2200/96 és 2201/96) alkotott a zöldség - gyümölcs piacszabályozásáról. Ezek 1997  január elsejétõl léptek hatályba. Éppen ezért a KAP (Közös Agárpolitika) reformja, vagyis az Agenda 2000 nem terjed ki a zöldség - gyümölcs ágazatra, ellentétben más szántóföldi növényekkel és állattartó ágazatokkal.

            Az EK 2200-2201/96 rendeletek hatálya alá a következõ termékek tartoznak:

minden élelmezési célra termesztett zöldség és gyümölcs beleértve a termesztett gombát, a csemegeszõlõt, és a déligyümölcsöket. Kivételt jelentenek ez alól a következõk: burgonya, csemegekukorica, a kapszaicin, illóolaj vagy gyanta gyártásra felhasznált fûszerpaprika, továbbá a banán, az olajbogyó valamint a kókusz. Az új piacszabályozás arra irányul, hogy a forgalmat a jobb minõségû áru segítségével növeljék. A közös kötelezõ szabványok alkalmazásával történõ osztályba sorolás olyan referencia keretrendszert biztosít, amely a tisztességes kereskedelmet és a piaci átláthatóságot ösztönzi, kizárja a piacról a nem kielégítõ minõségû termékeket és e szabványnak való megfelelõséggel a termelés jövedelmezõségét javítja.

            A rendeletekben új elem a termelõi szervezetek (TÉSZ) kizárólagos piacszabályozási szerepének a bevezetése. A szigorú minõségbiztosítás mellett a piacszabályozás kiemelten fontos eszköze a termelõi szervezetek hatóság általi ellenõrzött mûködése.

            A TÉSZ-ek mûködésén keresztül megvalósul a kisüzemi ill. családi gazdaságokban egyénileg elõállított termékek mennyiségi koncentrációja és az egységesen magas áruminõség elõállítása, valamint a közös értékesítés.

            A TÉSZ-ek a termelõk – természetes vagy jogi személyek – által, elsõsorban termékeik – zöldség - gyümölcs  - közös értékesítésére létrehozott szervezetek. Társasági formájuk nincs megkötve, de a tapasztalat azt mutatja, hogy mûködésük legjobban értékesítõ szövetkezetként szervezhetõ meg. Így biztosítható a demokratikus mûködés és a tagok érdekeltsége.

Jelenleg az EU-ban a zöldség - gyümölcstermelés közel felét a TÉSZ-eken keresztül értékesítik.

            A magyar agrárkormányzat felismerve a TÉSZ-ek piacszabályozó szerepét 1999. márciusában megalkotta a 25/1999.sz rendeletét a TÉSZ-ek megalakulásával és állami elismerésével kapcsolatosan. Ez a rendelet gyakorlatilag megfelel az EU 2200/96-os rendeletének. Tekintettel arra, hogy a rendelet megjelenésével párhuzamosan elmaradt a termelõi szervezetek megalakulásának pénzügyi támogatása, a TÉSZ-ek kívánatos tömeges megalakulása elmaradt. A 2002-2003-as agrártámogatási rendeletek már jelentõs támogatást tartalmaztak a termelõi szervezetek megalakulásával és mûködésével kapcsolatban. Ennek eredménye képen 2002-ben már 24, 2003-ban 44, 2004 április 20-ig  25  szervezet kapott az FVM-tõl elõzetes elismerést. Jelenleg egy szervezet kapott végleges elismerést és 6-8 pályázat elbírálás alatt van.

            Az FVM nem kívánja ez a folyamatot fékezni. Ugyanakkor nem használ ennek a kedvezõ lehetõségnek, hogy néhány kezdeményezés elsõdlegesen a támogatás elnyerése és nem az EU elvárásoknak való megfelelés és a piacon maradás érdekében indult el. Ezek a szervezetek a beígért áruforgalomnak megfelelõ támogatást felvették, de a töredékét sem tudták teljesíteni. A jogtalanul felvett támogatások visszafizetése nehézségekbe ütközik és végsõ esetben az elõzetes elismerés visszavonását  eredményezheti.

            A TÉSZ alapítást kezdeményezõk nehezen értik meg, hogy az EU egységes piacán csak a nagy szervezetek lehetnek versenyképesek. Nem célszerû egy-egy kis térségben, esetleg faluban több, néhány százmilliós forgalmat bonyolító szervezetet létrehozni. A kínálat koncentrácíója megköveteli, hogy az éves áruforgalom elérje és meghaladja az egy milliárd forintot.

            A 25/1999 sz. FVM rendelet alapján megalakult és elismerésben részesült TÉSZ-ek alkalmasak az EU által kizárólag ezeken a szervezeteken keresztül folyósított zöldség - gyümölcs támogatás fogadására. Az Unió a TÉSZ tagjai által a szervezeten keresztül bonyolított zöldség –gyümölcs áruforgalom értékének 4,1%-át  folyósítja, amit nemzeti támogatásból 2,05%-kal lehet kiegészíteni.

            A TÉSZ-ek pályázatos úton részesülhetnek az EU évi 1,5 milliárd eurós beruházási keretébõl, ami a zöldség - gyümölcs ágazat rendelkezésére áll.

            Erre a támogatásra az új szervezeteknek rendkívül nagy szükségük lesz, mivel a megalakuláskor csak nagyon szerény mértékû infrastruktúra áll rendelkezésükre. Az elismerési tervükben 3-5 év alatt megcélzott végleges elismeréshez saját infrastruktúrával kell rendelkezniük. Tõkeszegénységük következtében saját pénzeszközük nem elegendõ a beruházások megvalósításához.

            A termelõi értékesítõ szervezetekben megvalósuló jelentõs árukoncentráció teszi lehetõvé a megfelelõ alkupozíció kialakulását az áruházláncok elõretörésével nagy tempóban megvalósuló kereslet koncentrációval szemben.

            Az áruházláncok nagymennyiségû, egységesen kiszerelt, jó minõségû árut várnak el lehetõség szerint az év minden napján. Ennek az elvárásnak a túlnyomórészt családi gazdaságokban folyó termelés nem tud megfelelni. A magán termelõk értékesítési szövetkezetekbe való tömörülése megteremti a nagymennyiségû, egységes árualapok elõállításának lehetõségét. Ez az egyetlen lehetõsége a magángazdaságok talpon maradásának.

            A zöldség – gyümölcspiacon tapasztalható éles versenybe az egyenlõ feltételeket a szigorú minõségellenõrzéssel kívánja az Unió megteremteni. A szabványoknak való megfelelés a piacra lépés elsõdleges feltétele.

1994-ben Magyarországon bevezetésre került a Magyar Élelmiszerkönyv. Ez a szabvány-gyüjtemény fokozatosan átvette az EU zöldség – gyümölcs szabványainak többségét. Elsõ idõben az EU-ba irányuló export szállítmányoknál követelték meg az Élelmiszerkönyv elõírásainak való megfelelésrõl szóló tanúsítványt. Majd 2000-tõl kezdõdõen az import szállítmányok ellenõrzése is megkezdõdõt. 2002-ben az EU a csatlakozásra váró országok közül elsõnek a magyar zöldség – gyümölcs ellenõrzést akkreditálta.

2002-ben elindult a belföldi termelésbõl piacra kerülõ áruk minõségellenõrzése is.

            Az Élelmiszerkönyv szerint a piacra csak extra, elsõ és másodosztályú árú kerülhet. Ez rendkívül komoly feladat elé állítja a termelõket, mivel a nem megfelelõ technológiai színvonal következtében legtöbb termelõnél az osztályos árú aránya nem haladja meg az 50-60 %-ot. Amennyiben a megtermelt termék 40-50 %-a minõségi kifogások miatt nem kerülhet értékesítésre, a termelés gazdaságossága nem biztosítható.

            Ez az anomália csak a technológiai színvonal jelentõs emelésével oldható fel, ami csak támogatás útján valósítható meg. Erre a célra EU-s pénzek rendelkezésre fognak állni, amit nemzeti forrásból ki kell egészíteni.

            A minõségellenõrzésnek fontos feladata, hogy biztosítsa az áruházláncok zöldség – gyümölcs pultjain azt a magas minõséget, amit a láncok a beszállítóktól megkövetelnek.

            A csatlakozás után rövidtávon egyre nagyobb szerepet kap, és a piacrajutás feltétele lesz a termékek nyomonkövethetõsége a termõföldtõl a fogyasztóig.

            Az ágazat szereplõi a TÉSZ-eken keresztül nyújtható támogatás mellett nem számíthatnak a jelenleg érvényben lévõ ültetvény telepítési és az EU csatlakozás feltételeinek javítását (az un. minõségi támogatás) szolgáló támogatásra. Ültetvény telepítésre csak felújítás vagy korszerûsítés esetén adható támogatás.

            A kormányzat az EU által felkínált egyszerûsített mezõgazdasági támogatás mellett döntött. Ez lehetõséget kínál arra, hogy a normál területalapú támogatásban részesíthetõ GOF( gabona, olajos növények, fehérje növények) növények mellett a kertészeti kultúrák is részesüljenek ebbõl a keretbõl. Természetesen ebbõl az következik, hogy a GOF növények kevesebb támogatásban részesülnek. Ezen az áron a kertészeti kultúrák 17 000 Ft/ha/év összeget kaphatnak. Ez az összeg a legtõbb kertészeti kultúráknál lényeges segítséget nem jelent, de a mezõgazdasági növényeket termelõket kellemetlenül érinti.

2004. május 1. után a zöldség – gyümölcs ágazat szereplõinek a következõ hatásokra kell számítaniuk:

-         A hazai termelõk az egységes belsõ piac részévé válnak, amely fokozott versenyt, de egyben növekvõ értékesítési lehetõségeket, a termékekkel  szembeni követelmények szigorodását jelentik.

-         A közösségi támogatások, a piaci egyensúlyt  biztosító szabályozás várhatóan a mainál kedvezõbb közgazdasági feltételeket teremt, magasabb jövedelmet a kertészeti termékek elõállítóinak.

-         A termelõknek arra is számítaniuk kell, hogy a közösségi szabályzók betartása jelentõs, elsõsorban adminisztratív kötelezettségekkel jár.

-         A zöldség – gyümölcs fogyasztása az Európai Unió országaiban magasabb , mint nálunk, s az életszínvonal jövõbeni emelkedésével a fogyasztás magyarországi és kelet- és közép-európai növekedése is várható. Nyyugat-Európában a gyümölcsfogyasztás  hosszabb távon a jelenlegi szinten marad, a zöldség esetében lassú emelkedés várható. A fogyasztás növekedése még hosszú idõn át folytatódhat, mivel e termékek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak, és az étrendben betöltött szerepük jelentõsen bõvíthetõ. Új fajták és fajok megjelenése, illetve szélesebb körû elterjedése szintén várható.

-         A legnagyobb zöldség – gyümölcs termelõ országok is rendszerint csak össztermésük 10-20%-át exportálják, és ez Magyarország esetében is így van. Ez azt jelenti, hogy a magyar termelõk számára a legnagyobb piacot EU csatlakozásunk után is a hazai fogyasztók fogják jelenteni. ( Ezen a piacon egyre nagyobb szerepük lesz a nagy tételeket igénylõ szupermarketeknek.)

-         Európai Uniós csatlakozásunk – a vámok kölcsönös megszüntetésével – egyszerre fog jobb exportlehetõségeket és a hazai fokozódó versenyt jelenteni. A külföldi piaci lehetõségek kihasználásához és a magyarországi piaci pozíciók megõrzéséhez egyaránt szükségük van a termelõknek a – fenti elvárások teljesítésére irányuló – fejlõdésre.

-         Az élelmiszerbiztonság kiemelt jelentõséget kap, ezért a minõségbiztosítási rendszerek (HACCP, integrált termesztés, EUREPGAP) bevezetése elengedhetetlen.

A magyarországi zöldség – gyümölcstermelés az EU-hoz viszonyítva nem jelentõs (annak csupán 2,5-3,9%-a) ami azt jelenti, hogy az uniós termesztésbe jelenleg nem sok beleszólásunk lehet, de az eltérõ szezon miatt, vagy egy-egy különleges termék kedvezõ piaci megjelenésével ( például spárga, magnélküli görögdinnye, gomba, cseresznye, meggy, stb.) kihasználhatjuk a piaci lehetõségeket és ezzel részesedésünk növelhetõ. Jelentõs piaci lehetõséget kínálnak a velünk egyszerre csatlakozó országok is.

Kecskemét, 2004.április 21.