A vizsgálat célja:
Az Invite eljárás biológiai, környezetvédelmi és alkalmazástechnológiai hatásainak gyakorlati tapasztalatai 2003-ban.
Elõzmények:
A kísérletet a Törökszentmiklósi Mg. Rt-ben, és Kisújszálláson magán gazdálkodó területén állítottuk be. Az Rt. és a magán gazdálkodó is évek óta folytat hibrid kukorica vetõmag elõállítást. A gazdaság az utóbbi 2 évben intenzíven termeszt csemege kukoricát is. A kísérleti terület lineár öntözõ berendezéssel van ellátva. A kísérleti táblánkon 4. éve monokultúrás termesztésben van a kukorica .
A monokultúrás termesztés és a talajfertõtlenítõ szerek hatástalansága igen kedvezõen hatott a kukoricabogár felszaporodására. Nem véletlen, hogy a megyében is itt csapdázták elõször a kártevõt 2000-ben.
A téma ismertetése:
A kukoricabogár magyarországi megjelenése a kukoricatermesztési gyakorlat teljes újraértékelésére kényszerítheti a szakembereket. A kártevõ különösen veszélyes a hibridvetõmag termesztésben, mivel itt nemcsak a lárva de már az imágó is komoly károkat okoz a címer és a bibe lerágásával. Az már elõre látható, hogy a nagyon olcsó, hatékony és egyszerû védekezés, a vetésváltás, jelenlegi körülmények között nem ad megoldást. Az eddig alkalmazott vegyszeres kezelések hatékonysága (akár az imágó, akár a lárva ellen) és a környezetre gyakorolt hatása nem felel meg a mai kor követelményeinek.
A Biomark Kft által Magyarországon elterjeszteni kívánt új eljárás, az Invite technológia viszont sikerrel kecsegtet. Ezért is próbáltuk ki az idén ezt a védekezési módszert. Ha a gyakorlati tapasztalatok is igazolják az Invite technológia elõnyeit, akkor a szakembereknek egy teljesen új, szokatlan, de eredményes növényvédelmi eljárással kell a jövõben megismerkedni.
Milyen elõnyökkel járhat az Invite technológia:
· Az Invite nem rovarölõszer, hanem tulajdonképpen csalétek.
· Nem szükséges az egész növényt permetlével tökéletesen fedni.
· Csökkenthetõ a kipermetezett lémennyiség ezért jelentõsen növekszik a légi jármû teljesítménye, így csökken a kiszórás költsége.
· Tizedére csökkenthetõ a hektáronkénti rovarölõszer mennyisége
· Megváltozik a szer kártevõre gyakorolt hatásmechanizmusa
· A készítmény méhekre veszélytelen, ezért a permetezés nap közben is végezhetõ.
Kezelés leírása:
A kísérletet két helyen, Csorbán és Kisújszálláson állítottuk be, helikopterrel és merev szárnyú repülõgéppel.
Parcella méret: 10 ha
Ismétlések száma: 2
Fajta: PR34N43
Kezelés idõpontja: 2003. 07. 08.
A standard kontroll: Sumi Alfa és Sumi Guard méhkímélõ technológiával , hektáronként 90 liter vízzel..
Kukorica fenológiája a kezeléskor: apa sorok: teljes virágzás, anya sorok: címerezés után a bibék nagysága 2 cm
Kezelések helikopterrel:
Növényvédõ- szer |
Dózis l/ha |
Vízmennyiség l/ha |
Invite EC + Diabro CS |
0,85+0,15 |
20 l/ha |
15 l/ha | ||
10 l/ha | ||
Sumi Alfa 5EC |
0,4 |
90 l/ha |
Kezelések repülõgéppel:
Növényvédõ- szer |
Dózis l/ha |
Vízmennyiség l/ha |
Invite EC + Diabro CS |
0,85+0,15 |
20 l/ha |
Sumi Guard |
0,25 |
90 l/ha |
Eredmények értékelése:
A kezdeti fertõzés minden parcellában igen magas volt. Átlagosan 100 növénybõl 87-en növényenként 2-3db imágó volt. A nõstények potroha tojásoktól duzzadt. Tehát a kezelést sikerült optimális idõben elvégezni.
A kezelés elõtt végzett kártevõ-felvételezéskor erõs muharbolha fertõzést is tapasztaltunk. (51% 2 db/növény).
A kezelést követõen a kukoricabogár imágó viselkedése megváltozott, bár a felvételezéskori idõjárás indokolttá tette volna az élénk mozgást, mégis a bogarak még a növény ütögetésére sem repültek fel, hanem falánkan táplálkoztak a levélen jól látható permetcseppekbõl. Az elsõ értékelést a kezeléskövetõ 2. napon végeztük. A permetcseppek a permetezést követõ elsõ napon lehullott zápor ellenére jól láthatók voltak. Gyakorlatilag mind a hat eljárással a kártevõ létszám szinte a nullára csökkent, a muharbolha teljesen eltûnt.
A kezelést követõ hetedik napon a kártevõ létszám emelkedést mutat, de még mindig a gazdaságilag elfogadható szint alatt van. A kezelések között jelentõs különbség nincs.
13. napon már észlelhetõ a kukoricabogarak nagyobb mértékû betelepedése
A 13. napon történt felvételezés alapján a legjobbnak a helikopteres 10/ha-os kezelés és a merevszárnyú repülõgépes 20 l/ha os bizonyult. A standard kontrolként beállított Sumi Alfa 0,4 l/ha-os és a Sumi Guard 0,25l/ha-os dózisa adta a leggyengébb eredményt.
Sajnos az erõsödõ kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke fertõzés miatt a gazdaság a kísérleti táblákat is lekezelte, Thionex 1.2 l/ha-os dózisával, így a további vizsgálatokat nem tudtuk elvégezni.
Tapasztalatok:
A permetezési munka során a körültekintés ellenére adódtak problémák.
Az egyik méhész a tábla melletti erdõsávba települt tudtunk nélkül. A kísérleti tábla mellett közvetlenül virágzó napraforgó volt. A méheket a pilóta vette észre, de akkor már kiszórta a vegyszert. A méhész megelégedettségére a méhekben semmi kár nem keletkezett.
Következtetések:
A kukoricabogár nagymértékû fertõzésével a következõ években is számolni kell, mert a mélyszántás és a tartós, hideg tél ellenére a tojások jól teleltek, ezért cél az, hogy a tojásrakó imágók egyedszámát minimálisra, a veszélyességi küszöbérték alá csökkentsük. Ez az új technológia ismételt kezelésekkel alkalmas a fenti cél elérésére.
Nem szükséges a permetlé tökéletes fedése. Ez különösen a hibrid és csemegekukorica termesztése során jelentõs, mert a hagyományos kezelések hatástalansága nem csak a szer biokémiai aktivitásától függ, hanem attól is, hogy a jelenlegi technikával nem tudjuk biztosítani a kukorica növény tökéletes fedését permetlével.
Javaslatok:
Az eredmények alapján elegendõ lenne a 10 l/ha lémennyiség kiszórása is. Az alacsony vízmennyiség jelentõsen megnöveli a helikopter teljesítményét és csökkenti a kiszórás és a kiszolgálás költségeit. A merev szárnyú repülõ esetében a 20l/ha-os dózis is nagyon jó eredményt adott. Sajnos a tábla mérete miatt az alacsonyabb dózisokat repülõgéppel nem tudtuk kipróbálni.
A fent elvégzett vizsgálatok, és a személyes tapasztalatok alapján az Invite technológiának komoly szerepet kell a jövõben betölteni a hibrid és csemegekukorica növényvédelmi technológiájában. Így remélhetõ, hogy ez az igen veszélyes, a magyar faunában nem õshonos kártevõ ellen hatékonyan tudjuk felvenni a küzdelmet.