Jövedelmezõség-versenyképesség ökonómiai feltételei a repce és a napraforgó termesztésben

Hazánkban az olajnövények részaránya a hazai szántóterületbõl 12-13%. Az összes vetésterületen belül 550-600 ezer hektár körül alakul, ezen belül 74-79%, a napraforgó 14-17%, az õszi káposztarepce, a maradék 4-5%-ot pedig az olajlen és szója teszi ki.

Magyarország ökológiai adottságai (éghajlat, talaj) a jelenlegi technológiai szint mellett mindkét növény esetében átlagban 2,0-2,2 t/ha körüli termésátlagot biztosít.

Termesztésük jól társítható a gabonanövényekkel, mert az ott alkalmazott gépek (talajmûvelõ, permetezõ, betakarító) némi átalakítással jól alkalmazhatók. A tárgy- és forgóeszközök igényük szintén hasonlítható a gabonanövényekhez. A mezõgazdasági termelõ nézõpontjából gazdasági rugalmasságuk valamivel kedvezõtlenebb. Ez abból fakad, hogy felhasználásuk eléggé meghatározott, nem bírják a monokultúrás termesztést. Viszont a gazdasági rugalmasságuk megfelelõ közgazdasági körülmények között az értékesítési ár, a biztos piac, jövedelmezõségük, jó gépesíthetõségük, melléktermék hasznosíthatóságuk jól érvényesül.

A növénytermesztési ágazatok eredményeit általában a termeléshez felhasznált ráfordítások volumene és azok értéke, valamint az elõállított termékekért kapott bevételek nagyságának egymáshoz való viszonya határozza meg. Ebbõl következik, hogy ezen termékek jövedelme az input és output áraktól függ. Ezt módosíthatják (növelhetik) a támogatások és az egyéb bevételek nagyságai, valamint a termelés hatékonyságának növelése.

Azonban ezen termékeknél hangsúlyozni kell, hogy az árak nagyságát döntõen a monopolhelyzetben lévõ feldolgozók határozzák meg, Így a meghirdetett árakat ezen szervezetek pénzügyi, gazdasági helyzete, valamint a monopolizált piaci viszonyok alapvetõen határozzák meg. Az alapanyagot elõállító termelõk alkupozíciója ezen ágazatok esetében meglehetõsen csekély.

A jövedelmezõség számításánál két számítási módszer került alkalmazásra. Az egyiknél az ágazati eredményt, a másiknál a fõtermék jövedelem tartalma került kiszámításra. Ágazati eredmény (1. táblázat) a termelési érték és a termelési költség különbsége. Ez azt jelenti, hogy az ágazat jövedelemhelyzetének megítélésénél valamennyi bevételi és kiadási tétel figyelembevételre került.

1. táblázat

Az ágazati eredmény alakulása a társas vállalkozásoknál

Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

A táblázat adataiból kitûnik, hogy az egyik legégetõbb probléma az alacsony jövedelmezõség és évjáratonként a veszteséges termelés. ebbõl következik, hogy a mérsékelt jövedelmek elérése is igen kiszámíthatatlan. Ezen tényezõk és a változó idõjárási körülmények (aszály, ár- és belvizek, fagyok) együttesen is folyamatosan növelik a termelés és ezen keresztül a realizálható jövedelem kockázatát.

A vizsgált növények költség- és jövedelem helyzete kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak ugyanis a kritikus pontok feltárása a versenyképesség javításának egyik legfontosabb tényezõje.

Végsõ soron ezen tényezõk határozzák meg az ágazatok eredményeit. Az EU-hoz történõ csatlakozás eredményességét versenyképességünk növelése határozza meg. A magyar termelõk jövedelem helyzete attól függ, hogy az egységes európai piacon miként tudják felvenni a versenyt a tagországok szereplõivel és milyen gyorsan alkalmazkodnak a csatlakozással járó megváltozott feltételrendszerekhez. Ha ezeket nem vesszük figyelembe, a nem kielégítõ jövedelem esetén elmaradnak a szükséges fejlesztések és ezáltal tovább növekszik a jelenleg is meglévõ versenyhátrányunk.

2. táblázat

Az ágazati eredmény alakulása az egyéni gazdaságokban

Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

A napraforgó termelésben mindkét termelõi csoportnak nõttek az elõzõ évhez képest a területegységre jutó ágazati eredményei. Különösen jelentõs az egyéni termelõk 40 386 Ft-os eredménye, de jónak mondható a társas gazdaságok 22 599 Ft-os értéke is.

Ezzel ellentétben a repcetermelésben komoly problémák alakultak ki 2002-ben. A társas gazdaságokban veszteségessé vált az ágazat, de az egyéni gazdaságoknál is éppen, hogy nem veszteség keletkezett.

A fõtermék jövedelem tartalma (3. táblázat)

Az értékesítési ár és az önköltség különbözete. Ez a termékköltség és árszínvonalának egymáshoz való viszonyát mutatja. Választ ad arra, hogy a tényleges felvásárlási áraknak milyen jövedelem tartalmuk volt a vizsgált idõszakban.

3.táblázat

A jövedelem tartalom alakulása a társas gazdaságoknál

Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

4. táblázat

A jövedelem tartalom elemzése az egyéni gazdaságokban

Forrás: Agrárgazdasági Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

A napraforgónál a megfelelõ értékesítési árnövekedés az elmúlt két évben már tisztességes jövedelemrealizálást eredményezett.

Ezzel szemben a repce jövedelem pozíciója nagymértékben romlott.

A költségfedezeti pont, amely megmutatja, hogy milyen termésátlag szükséges a termelési költség fedezetéhez. Reális képet ad évjáratonként és növényenként a kialakult eredmény pozitív illetve negatív megítéléséhez.

A versenyképesség fenntartásának, illetve fokozásának elsõsorban a fejlesztési lehetõségekre kell összpontosítani, amelyeket nemesítési, üzemi és állami feladatokra lehet csoportosítani.

A termesztési célnak megfelelõen kell a fajta nemesítési céljait meghatározni (kevés erukosav tartalmú és télállóbb, magasabb olajtartalmú fajták). Az érési egyenetlenségeket ki kell küszöbölni, ezáltal termésbiztonság növelhetõ, csökkenthetõ az évenkénti termésingadozás, javítható a jövedelmezõség. A tájegységre adaptált és gazdasági számításokon alapuló technológia (jó minõségû talajmunka, megfelelõ tápanyag-gazdálkodás, minõségi vetõmag, integrált és méhkímélõ növényvédelem, a betakarításmód és idõ pontos meghatározása). Át kell venni és alkalmazniuk az EU olajvertikum szabályozási mechanizmusát (pl. kompenzációs térítés).

Fontos feladat még a lehetõ legkedvezõbb nagyságú, támogatható bázisterületek eléréséhez szükséges mûszaki és agrotechnikai feltételek fejlesztése. Törekedni kell, hogy a termelõk között megindult polarizálódás, tõkeellátottság, szakmai tudás minél elõbb kiegyenlítõdjön.

Segíteni kell a földterület mûvelés szempontú koncentrálását, korszerû termelési feltételek kialakítását.

Erõsíteni kell a termelõket tömörítõ érdek-képviseleti szervezeteket. az EU követelményeknek megfelelõ információs rendszer létrehozását.