Kérdések és válaszok az AVOP tárgykörébõl 2.

Hiszen a magyar támogatási rendszer ismerte a fiatal agrárvállalkozó támogatási konstrukcióját. Megszokhattuk már, hogy az új rendszerek bevezetésével bonyolultabbá válnak a konstrukciók, a megfogalmazások. Ez történt a fiatal gazdálkodóval is….

Pályázatot az AVOP-ban olyan fiatal, regisztrált vállalkozó nyújthat be, aki mezõgazdasági termék-elõállítási tevékenységet végez (növénytermesztés, állattenyésztés, vegyes gazdálkodás), elsõ gazdaságot alapít, amelynek mûködtetése legalább egy éves munkaerõ egységet (ÉME) igényel (1 ÉME = 225 nyolc órás munkanap).

A pályázat benyújtásához tehát mezõgazdasági fõtevékenységre vonatkozó egyéni vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezni. A fiatal jelölés 20-40 közötti korosztályt takar.

Elsõ gazdaságnak számít az egyéni gazdaság, amelyet tulajdonosa korábban nem mûködtetett fõfoglalkozásban, önálló gazdálkodóként, és mérete egy fõfoglalkozású munkaerõ eltartására alkalmas. Nem számít elsõ gazdaságnak, ha a fenti feltételek fennállnak, azonban korábban 1 millió forint összegnél nagyobb mértékû támogatás került felvételre. Mûködõ gazdasági egységeknél pályázhat az a vállalkozó, akinek a gazdaság mûködtetése jelenleg kevesebb mint egy ÉME-t igényel, és célja annak egy egység fölé vitele. Pályázhat továbbá az induló vállalkozás is, amely vállalja, hogy gazdasága késõbb megfelel majd ezeknek a jogosultsági követelményeknek. A feltételek teljesítéséhez rendelkezésre álló idõ legfeljebb három év.

Ha tehát sikeresen eldöntöttük, hogy gazdaságunk a jogosultak körébe tartozik, meg kell néznünk, milyen célokat valósíthatunk meg a pályázati forrásokból. A pályázatnak elsõdlegesen új vállalkozások létrehozását kell segítenie. Ennek szellemében támogatható

• a mezõgazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlása, felújítása, korszerûsítése (kivételt képez a nem tanyás lakóingatlan!),
• a saját tulajdonba kerülõ földterület vásárlása,
• a termékek minõségét javító, nagy biológiai értékû alapanyagok, takarmány, állatgyógyszer, növényvédõ-szer, mûtrágya és szerves trágya beszerzése a gazdaság indításához szükséges mértékben,
• a használatba kerülõ földterület bérlete a gazdaság indításának évében,
• a mezõgazdasági termeléshez kapcsolódó szolgáltatás igénybe vétele az elsõ évben,
• az alapvetõ környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelmények megteremtése.

A gazdálkodó fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához egyszeri tõkejuttatást igényelhet, amelynek maximális összege 6.375.000.-Ft. Magasabb egyszeri tõkejuttatásra pályázhatnak azok a fiatal gazdálkodók, akik a tevékenység megindításával kapcsolatban szaktanácsadói támogatást vesznek igénybe a gazdaságindítást követõ három éven át. Esetükben az egyszeri tõkejuttatás összege 7.650.000.-Ft-ra növelhetõ. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ez a támogatási növekmény csak az FVM Szaktanácsadói Névjegyzékében szereplõ szaktanácsadók által végzett munka esetén érhetõ el. A konstrukcióhoz kamattámogatás is kapcsolódik. A gazdálkodói tevékenység megkezdésével járó költségek finanszírozására felvett hitelek kamatait a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) 60%-ának megfelelõ kamattámogatás csökkentheti. Kamattámogatás igénybe vétele esetén csatolandó a pályázathoz a hitelt nyújtó pénzintézet hitelígérvénye. A támogatott hitel futamideje legfeljebb 8 év lehet.

A beindított vagy átvett gazdaságnak a támogatás elsõ részletének igénybe vételét követõen, szintén legfeljebb három éven belül, meg kell felelnie a gazdaságilag életképes üzem kritériumának, illetve a kötelezõen teljesítendõ környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti elõírásoknak. Számítani kell arra, hogy a sikeresen pályázók a mezõgazdasági tevékenységet a gazdasági életképesség elérésének idõpontjától legalább öt évig fõfoglalkozásban, egyéni vállalkozóként folytatniuk kell. Az említett idõszakra a TB tagság is kötelezõ.

A pályázó ugyanarra a célra támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe, azonban a fejlesztéshez kapcsolódó további projektek segíthetik a gazdaság pozitív megítélését. Pl.: az AVOP keretén belül a „Mezõgazdasági beruházások támogatása” jogcímre benyújtott pályázat közös célt fogalmazhat meg a „Fiatal gazdálkodók induló támogatására” irányuló pályázattal a gazdaság növelése tekintetében. Ne szabad elfelejtenünk, hogy a beruházások támogatásának mértéke fiatal gazdálkodók esetében 5%-al magasabb.

Fontos bírálati eleme a pályázatoknak, a kellõ szakmai gyakorlat-, és ismeret megléte, illetve annak hiánya. Egy éves szakmai gyakorlat jogosultsági feltétel. A bírálat során elõnyben részesülnek a 3 évnél hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezõ pályázók. Kedvezõbb a megítélése a felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ gazdálkodó pályázatának. Természetesen a végzettséget igazoló dokumentum ez esetben a pályázat mellékletét kell, hogy képezze. Piacilag nem megalapozott többletkapacitás kialakulásának vagy kvóta átlépésének esetén támogatás nem nyújtható. Magyarul: kvótákat érintõ fejlesztés esetén igazolni kell, hogy az engedélyezett értéket nem lépjük túl, pályázatunkhoz pedig csatoljuk hozzá lehetséges vevõink felvásárlói szándéknyilatkozatát.

A pályázatok finanszírozásával kapcsolatban sajnos túl sok jó hír nem látott napvilágot. Ahogy múlik az idõ egyre kevesebb a remény a támogatásra jutó ÁFA összegének visszaigénylésével kapcsolatban. Tudvalevõ, hogy az új ÁFA törvény jelenlegi értelmezése alapján nem igényelhetõ vissza a támogatásra esõ általános forgalmi adó összege. Ez a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre beadott pályázatokat is érintheti. Némi reményre adhat okot, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódó saját erõ és ÁFA összege egy részének finanszírozására a tervek szerint MFB forrású, kedvezményes kamatozású hitelt lehet majd igénybe venni. A pontos szabályozás azonban még várat magára.

A pályázati rendszer egyik kedvezõ irányba történt változása, hogy a beruházás a pályázat befogadását követõen, a támogatási szerzõdés megkötése elõtt saját felelõsségre megkezdhetõ. A fejlesztés megkezdésének legkésõbbi idõpontja a támogatási szerzõdéstõl számított 60 nap, befejezése pedig 36 hónapon belül engedélyezett.

A pályázatokat az MVH regionális irodáiba kell továbbra is benyújtani, sõt a nem megvalósítás helye szerinti kirendeltségre beadott pályázatok elsõ körben elutasításra kerülnek. Így járnak azoknak a pályázóknak az anyagai is, akik nem jogosultak a támogatásra, rossz támogatási jogcímen nyújtottak be pályázatot, pályázatukat nem 2 példányban, CD változattal kiegészítve adták postára. A CD változattal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a dokumentumot csak lezárt formában fogadhatja el a hivatal. Teszi ezt annak érdekében, nehogy esetleg felmerüljön a gyanúja az anyagok utólagos módosításának.

A pályázati szakaszok várhatóan a következõ lépésekben zajlanak majd le:

Pályázat benyújtása  – Ezt követõen 25 napon belül hiánypótlás következik, amennyiben szükséges (a 25 napos ügyintézési határidõbe nem számít bele a hiánypótlás idõtartama) – A teljes anyag befogadását követõen az MVH 25 nap alatt terjeszti fel az anyagot döntésre – A felterjesztés után 15 nap múlva születhet meg a támogatási döntés – Újabb 30 alatt pedig már kezünkben is lehet támogatási szerzõdésünk. Kiemelt támogatásra jogosító szaktanácsadói szerzõdésünket is a szerzõdéskötéssel egy idõben kell benyújtanunk.

Ne lepõdjünk meg, ha a hiánypótlás során az eredeti vagy az eredetivel mindenben megegyezõ másolatokat kér tõlünk majd a hivatal. Sajnos ez az elõírás! Másolatot a pályázati kiírás szerint mindig a kiállító szerv, vagy közjegyzõ hitelesíthet. Ettõl eltérni csak egyes megértõ pályázatkezelõknél lehet, akik az emberi tényezõket is figyelembe veszik és csak azokhoz az elõírásokhoz ragaszkodnak, amelyeknek jogi értelemben vett súlyuk is van….

A pályázati jogcím keretén belül rendelkezésre álló összeg 2004. évben 714 millió forint. Nagyon nehéz most még becslésekbe bocsátkozni, hogy ez sok vagy kevés. Egy azonban biztos: a pályázatokat az AVOP többi jogcíméhez hasonlóan itt is pontozásos rendszerben rangsorolják. Minél több pontot szerzünk annál nagyobbak lesznek az esélyeink egy sikeres pályázáshoz. A pontozásban a legfontosabb szerepe a gazdaság teljesítményének és életképességének minõsítésének van, ami a 100 pontos maximumból 60 pontot jelent. Nagyobb pontértéke van ha gazdaságot veszünk át, illetve ha kedvezõtlen adottságú területeken gazdálkodunk. Mindkét jellemzõ 10-10 ponttal „jutalmazható”. A fennmaradó 20 pont a termelõi szervezeti tagság meglétének, a pályázó képzettségének, a munkahelyek számának és a gyakorlatban eltöltött idõnek függvénye. Azonos minõsítésû pályázatok esetén a nõk, a romák, vagy a fogyatékosok által benyújtott pályázatok elõnyt élveznek az Unió esélyegyenlõségi elõírásainak megfelelõen. 30 szerzett pont alatt a regionális iroda javaslatot tesz a pályázat elutasítására.

A fentiekbõl látható, hogy a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” esetén sincs sokkal egyszerûbb dolgunk, mint ha egy beruházási pályázatnak ugranánk neki. Javítja a helyzet megítélését, hogy a gazdaság indításával kapcsolatban támogatási alapunkat növeli a szaktanácsadói szolgáltatás igénybe vétele. Igaz ugyan az így elnyerhetõ támogatástöbblet (1.275.000.-Ft) nem fordítható a tanácsadói szolgáltatás finanszírozására, csak a fejlesztési célok megvalósítására. De nem kellemesebb érzés a szakembert azért fizetni, mert a tervezett támogatáson felül többlettámogatást is hozott a konyhára? Ily módon létrejöhet a nyer-nyer típusú üzlet. Hiszen az ügyfél érzi a szaktanácsadó munkájának értékét, a szaktanácsadó pedig a 3 éves szerzõdésnek köszönhetõen biztos ügyfelet nyer a pályázat segítségével. A fentiekbõl kiindulva meg kellene a döntéshozóknak fontolni, hogy nem lenne-e célszerû több pályázati kiírásnál megteremteni annak a lehetõségét, hogy a pályázó ügyfélnek hosszú távon megérje igénybe venni a szaktanácsadók szolgáltatását. Biztos vagyok benne, hogy ez rendkívüli mértékben javítaná a pályázatkészítési munka hatékonyságát is.