A húsmarha támogatási rendszer és várható hatásai

Mire e sorok az olvasók kezébe kerülnek, Magyarország már az Unió tagja lesz. Érdemes tehát néhány gondolatot szánni arra, hogy ezek a támogatások milyen mértékûek, mikor, és milyen ütemezésben juthatnak hozzá a magyar tenyésztõk.

A kérdés korántsem egyszerû, mert bár a támogatások keretösszegét a koppenhágai megállapodás rögzítette, a kifizetés módja és jogcíme tekintetében csak hosszas egyeztetések és viták után született megállapodás.

A támogatások kifizetésének alapelvei

A keretmegállapodás értelmében Magyarország az Európai Unióban érvényes támogatásokhoz csak fokozatosan jut hozzá. 2004-ben az Uniós támogatások 25 %-a illeti meg a magyar termelõket, melyet nemzeti forrásból a magyar költségvetés 30 %-kal kiegészíthet. Így a támogatás mértéke 2004-ben összesen 55 % lehet, ami fokozatosan növekedve 2007-ben éri el a 100 %-ot (70 % EU + 30 % nemzeti támogatás). A húsmarha támogatás felsõ határa 117.000 tehén. Az anyatehén támogatás mértéke 200 Euró, melyhez 50 Euró nemzeti támogatás adható. További az anyatehén tartókat érintõ támogatás az extenzifikálási prémium, melynek mértéke 100 Euró, ha az állatsûrûség adott gazdaságban nem haladja meg a hektáronkénti 1,4 nagyállat egységet.

A támogatások kifizetése szigorú feltételekhez kötött. A regisztrált termelõk tulajdonában ill. tartós bérletében szereplõ parcellák méretét, az állatok egyedi azonosítását, továbbá a tulajdonban tartás idejét, az állatsûrûséget, a tejszállítás korlátozását (max. 120.000 kg szállítási tejkvóta) szigorúan ellenõrzik és ennek az információs rendszerét parcella azonosító rendszer, ENAR, Integrált Információs Rendszer, kvótanyilvántartás stb.) is mûködtetni kell.

Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek ill. amennyiben a prémiumjogosultságot nem tudjuk kihasználni („kvótakihasználtság”), úgy a támogatásokhoz nem jutunk hozzá. Sajnos a nyilvántartási és információs rendszerek csak részben mûködõképesek, ill. mûködésük meglehetõsen sok hibával terhelt. Emiatt az ún. STANDARD* kifizetési rendszer súlyos kockázattal járna. Ennek elkerülésére – hosszú egyeztetés és vita után – az úgynevezett „kombinált” kifizetési rendszert választottuk. Ebben a rendszerben az Uniós támogatásokat egyszerûsítetten – terület alapon – adják, a nemzeti forrásból fizetett támogatásokat pedig állatlétszám alapján fizetjük ki. Ez a megoldás azzal az elõnnyel jár, hogy Magyarország már 2004-tõl képes lesz lehívni az EU teljes támogatását, hiszen ehhez „csupán” a területtel kell elszámolni. Az állatalapú nemzeti „boríték” viszont a termelési korlátokhoz (kvóták, prémiumjogok) való alkalmazkodásra ösztönöz. A lehetõségek kihasználatlanságából származó „megtakarítás” pedig a magyar költségvetésben marad.

A támogatás mértéke

Az elõzõekben vázlatosan bemutatott alapelvek azt jelentik, hogy a magyar húsmarhatartók kétféle támogatáshoz juthatnak hozzá. A tulajdonukban ill. bérletükben szereplõ (regisztrált, parcellarendszerben igazolt) területek után ill. az állatlétszám (ENAR nyilvántartás) alapján. Miután a két támogatási forma együttes összege – országos szinten – nem haladhatja meg a csatlakozási szerzõdésben foglalt maximális összeget, továbbá egy-egy gazdálkodó sem juthat hozzá a STANDARD támogatási rendszer szerint számolt összeg 55 %-ánál többhöz, az egyes jogcímekre jutó kifizetési összegeket elõzetesen csak becsülni lehet (1 ha gyepre 15-18 ezer Ft, 1 húsmarhára 40-50 ezer Ft). A pontos „egységárak” csak a regisztrációt és az ellenõrzéseket követõen utólag, 2005. év elején lesznek ismeretesek. Tudni kell azt is, hogy az EU is utólag finanszíroz, tehát a 2004. évi támogatási összegekhez az ország is csak 2005. elején jut hozzá.

* STANDARD rendszernek az EU tagállamaiban mûködõ, a terület- és létszámnyilvántartáson ill. ellenõrzésen alapuló támogatási rendszert értjük.

A gazdálkodók helyzetének könnyítése céljából a kormányzat úgy döntött, hogy a támogatásokból elõleget folyósít, melyhez a regisztrált termelõk, a területre (Parcellaregiszter) és állatlétszámra vonatkozó (ENAR nyilvántartás) igazolásai alapján 2004. év folyamán hozzájuthatnak.

Az elõleg mértéke 1 ha legelõ esetében 8.000 Ft – a végleges összeg kb. 17.000 Ft lesz. Egy húsmarha esetén az elõleg40.000 Ft. A végleges összeg várhatóan itt is némileg több lesz.

A húsmarhatartás jövedelmezõségének várható változása

A jelenleg belátható támogatási szint a húsmarhatartás jövedelmezõségét gyökeresen megváltoztatja. A húsmarhatartás eddigi költség- és jövedelemviszonyáról inkább becslésekkel, mint pontos információkkal rendelkezünk. A tesztüzemi rendszerben (AKII) húsmarhatartásra vonatkozó adatgyûjtés nem szerepel, a gazdaságoktól beszerezhetõ adatok ellentmondásosak. A tartást általában veszteségesnek mondják. Kalkulációnk készítésekor a tartási és takarmányozási naturális mutatókból indultunk ki, és kalkuláltuk a várható jövedelmet az elmúlt évek ill. a 2004-ben várható támogatások figyelembe vételével. A húsmarhatartás hazai lehetõségeit és adottságait mérlegelve egy 50 tehenes modellel dolgoztunk. Ekkora állományt egy család el tud látni úgy, hogy szükség esetén külsõ segítséget vagy szolgáltatást vesz igénybe. A területigény – mintegy 45-50 ha gyep. Feltételezésünk szerint a szánföldi melléktermékek (kukoricatarló, gabonatarló, szalma, ocsú stb.) saját területrõl rendelkezésre állnak, ill. beszerezhetõk (területbérletet a kalkulációban nem szerepeltettünk). A technológiában a legextenzívebb megoldásokkal számoltunk, évi egyszeri elletés, téli takarmányozás idõtartama minimális, a tarlók legeltetése rendszeres stb.

(1. táblázat).

A költségelemzésbõl (2. táblázat) kiderül, hogy a húsmarhatartás az elmúlt évekre érvényes árak és költségszintek mellett nem biztosított jövedelmet a gazdálkodóknak, még a viszonylag magas borjúértékesítési árak (500 Ft/élõsúly kg) és szigorú költséggazdálkodás mellett sem.

A bevezetésre kerülõ támogatások a helyzetet gyökeresen megváltoztatják. A 17.000 Ft-os gyep ill. 40.000 Ft-os tehéntámogatás révén a húsmarhatartás jövedelmezõsége egy család tisztességes megélhetésének esélyét kínálja, és forrásokat teremt a fejlesztésekhez is.

Ezzel együtt a jövõkép idealizálására nem gondolhatunk és szólni kell azokról a nehézségekrõl, amelyek az esélyeket beárnyékolják.

1. A húsmarhatartók többségének jelentõs létszámfejlesztést kell végrehajtani ahhoz, hogy a kívánt méret – egy család megélhetését biztosító 50 tehén – elérhetõ legyen. Ennek tõkeigénye több millió Ft.

1. Nehézséggel járhat a szükséges terült biztosítása. Egy tehén biztonságos nyári-téli takarmányellátásának gyepszükséglete – a gyepek minõségétõl függõen – 1-2 ha. A gyep bérleti díjak a gyeptámogatás következményeként jelentõsen drágulni fognak.

1. Az erõ- és munkagép-szükséglet (minimálisan 1 traktor, fûkasza, rendkezelõ, esetleg bálázó) a tárolótér-igény (fedett szénatároló) a nagy szállítókapacitás-igény (szalmabetakarítás) nem utolsó sorban a legelõberendezések (kerítés, víz, állatválogató stb.) komoly beruházási forrásokat kötnek le. Ehhez tõkére, elviselhetõ kamatokkal terhelt hitelre van szükség.

1. Szigorodnak a környezetvédelmi és állatvédelmi elõírások. 50 tehén felett az ún. telepszerû mûködés feltételeit is teljesíteni kell (zárt, bekerített téli szállás, szociális épület, csurgásmentes trágyatároló, hullatároló stb.).

Minden nehézség ellenére a húsmarhatartás új lehetõségek és új kihívások elõtt áll. A súlyos problémákkal küszködõ kistermelõk (tejtermelõ tehéntartók), de a nagyobb gyepterülettel rendelkezõ gazdaságok számára is itt a pillanat, hogy lehetõségeiket és adottságaikat mérlegelve hosszú távra is kiható döntést hozzanak!

 

1. táblázat

 

Húsmarhatenyésztési technológia 50 tehénre

 

 

Induló tehénlétszám, db        

  50

Induló létszámból selejtezés, %

  20

Termékenyítés módja

természetes fedeztetés

Elletés

egy idõszakban

Elletési idõszak

február, március, április

Induló tehenek ellési aránya, %

  80

Választási súly, kg üszõborjak

 

                               bikaborjak

200

220

Tehenek takarmányozása

         január, február, március

         április, május

         június, július

         augusztus, szeptember

         október

          november-december

Gyepterület , ha

      ebbõl: szénakészítés, ha-on

Szántóterület, ha

   ebbõl: kukorica-legelõ

              kalászos tarló-legelõ

              kalászos szalma

              kukorica-tarló

              gazdasági abrak (ocsú)

fõ-, vagy másodvetésû kukoricalegelõ

természetes legelõ, takarmány szalma

természetes legelõ

kalászos tarló legelõ

természetes legelõ

kukoricatarló legelõ

 

46

 

9

 

123

 

7

 

96

 

15

 

14

 

1

 

Forrás: Szabó F., 2004

 

2. táblázat

 

A termelési költségek, a bevételek és a jövedelem 50 tehenes modellben a

 

2004. évben várható támogatással, ezer Ft

 

(Szabó F. és mtsai, 2004 nyomán)

Takarmány (36,1 E Ft/tehén/év)	1.805
Egyéb anyag, energia	120
Közvetlen munkadíj és közterhei (munkadíj 150 E Ft/hó)	2.430
Értékcsökkenés (új létesítmények esetében)	217
Állatorvosi szolgáltatás	250
Egyéb közvetlen költség	130
Általános költség (5 %)	197
Termelési költség összesen               1 tehénre és szaporulatára	5.149
	103
Bevételek:
választott borjú – bika (23 db x 220 kg x 550 Ft=)	2.783
üszõ (9 db x 200 kg x 500 Ft=)	900
Selejt üszõ (2 db x 500 kg x 300 Ft=)	300
Selejt tehén (9 db x 600 kg x 200 Ft=)	1.080
Árbevétel összesen               1 tehénre és szaporulatára	5.063   101
Jövedelem (támogatás nélkül)               1 tehénre és szaporulatára	- 100   - 2
Húsmarha támogatás (50 db x 40 E Ft=)   Gyeptámogatás (46 ha x 17 E Ft=)	2.000   782
Költségvetési támogatás összesen               1 tehénre és szaporulatára	2.782   56
Bevétel összesen               1 tehénre és szaporulatára	7.845   157
Jövedelem összesen (támogatással)               1 tehénre és szaporulatára	2.696   54