Környezetkímélõ termesztéstechnológiai elemek a napraforgó termesztésében

Az Európai Unió felismerve ezt a helyzetet, kiemelt támogatásban részesíti azokat a mezõgazdasági termelõket, akik gazdálkodásuk során fokozott figyelmet fordítanak környezetük védelmére, az általuk alkalmazott technológiában elõnyben részesítik a fenntartható gazdálkodás szempontjait.

Az egyik legkörnyezetkímélõbb gazdálkodási mód, az ökológiai vagy közismertebb nevén biogazdálkodásban alkalmazott valamennyi technológiai elem messzemenõen megfelel ezeknek a szempontoknak.

A gazdálkodási mód keretét 2092/91 EU Tanácsi rendelet képezi. Egy ilyen módon gazdálkodó agrár-környezetvédelmi bemutató gazdaság (a BioHungaricum Kft) tevékenységével a következõ lapszámban bõvebben is megismerkedhetnek.

Terjedelmi okok miatt a biogazdálkodás követelményrendszerének részletes ismertetésére nincs lehetõség.

A legfontosabb tiltó rendelkezések, a szintetikus herbicidek, peszticidek és mûtrágyák, a monokultúra, a genetikailag módosított (GMO) fajták és mikroszervezetek használatára vonatkoznak. A konvencionális termeléshez képest erõsen korlátozott a kémiai védekezés lehetõsége is mind a kórokozók, mind a kártevõk ellen.

Az engedélyezett szerhasználat szakmailag esetenként megkérdõjelezhetõ, de aki ezt a gazdálkodási módot választja, köteles betartani a követelményrendszer valamennyi elõírását.

A termesztési módnál fontos szerepe van a sok növényfajból álló vetésforgónak, vetésváltásnak.

A vetésváltás növényvédelmi és tápanyag gazdálkodási funkciói egyaránt fontosak.

Ésszerû vetésváltással, kisebb ráfordítással érhetünk el azonos vagy hasonló termésszintet, úgy, hogy egyúttal csökkentjük a környezetterhelést, biztosítva a talajtermékenység hosszútávú fenntarthatóságát.

A biotermelés növényvédelmi megfontolásból szigorú vetésforgót ír elõ a napraforgóra, önmaga után 7 éven belül nem kerülhet ugyanarra a területre.

Mivel a kémiai védekezés lehetõsége limitált, a termesztés sikerét erõsen befolyásolja a leggyakrabban elõforduló kórokozókkal szemben ellenálló fajták megválasztása.

A fajta kiválasztás további szempontjai a gyors, korai fejlõdés a jó térállás, területfedés, amelyek jótékonyan segítik a gyomnövények elleni küzdelmet.

Tekintettel arra, hogy az ökogazdaság talaja – a szintetikus mûtrágya használat hiánya miatt – rendszerint kevesebb, könnyen mobilizálható tápanyagot szolgáltat, javasolt a csökkentett tõszám használata. A magas tõszám azért is kerülendõ, mert a nedves, mikroklímájú zárt növényállományban a növények betegségekkel szembeni fogékonysága nõ.

A talaj termékenységére jó hatást gyakorló zöldtrágya növények és a nitrogén-gyûjtõ pillangósok elõveteményként való termesztése mellett lehetõség van szervestrágyák, ásványi és mikrobiális trágyaszerek használatával  biztosítani a napraforgó tápanyagszükségletét.

A napraforgó vetés rendszerint õszi mélyszántott vagy középmélyen lazított területbe kerül. A tavaszi talajelõkészítés célja azon túl, hogy optimális magágyat biztosítsunk a napraforgó számára a gyomok elleni védelmet és a talajnedvesség megõrzését is kell hogy szolgálja.

A talajelõkészítést a lehetõ legkevesebb mûvelettel célszerû végezni úgy, hogy a vetés elõtti utolsó talajmunkával a már kelõ gyomnövényeket elpusztítsuk.

A jó minõségû, a vetésmélység alatt tömör, fölötte porhanyós magágy egyenletes kelést, jó kezdeti fejlõdést biztosít.

A vetésidõt úgy kell megválasztani, hogy a napraforgó számára szakmailag optimálisnak tartott idõintervallum második felére tevõdjön. A túl korai vetés esetén a melegigényes T4-es gyomnövények csíra, szikleveles, vagy 1-2 lombleveles állapotú gyérítésére nincs lehetõségünk.

A fiatal napraforgó növényeknek életük elsõ 4-6 hetében erõs versenytársaik a gyomnövények. Az ökológiai biogazdálkodásban nem beszélünk a gyomirtásról, helyette a gyomszabályozás, gyomkontroll kifejezéseket használjuk és a végzett beavatkozások is ezeket a kifejezéseket fedik.

A kikelt állományt 8-15 cm növénymagasságig gyomfésûvel (fésûsboronával) ápoljuk. Az eszköz jó hatásfokkal alkalmazható a fiatal fejlõdési stádiumban lévõ magról kelõ egyéves egy és kétszikû gyomnövények ellen.

A kultúrnövény fejlettebb állapotában a gyomnövények ellen sormûvelõ kultivátorral, szükség esetén kézi kapálással védekezünk.