Beruházások gazdasági elemzése nagyértékû betakarítógépek példáján keresztül

A pályázatok és a bankhitelek zöménél egyenlõre csak üzleti tervet kérnek a bírálathoz, pedig egy beruházás szükségességét a megtérülés-számítások sokkal jobban jellemeznek, mind az, hogy az adott termelõ ki tudja-e fizetni majd a hiteleket és a kamatokat. Az elemzések során az egyik legfontosabb dolog, hogy az adott beruházás elkészülése után mennyi többletjövedelmet érhetünk el, a többletjövedelembõl pedig tudunk következtetni arra, hogy mennyi idõ alatt térül meg a befektetett pénzünk. A megtérülés-számítások két fontos mutatóját, a nettó jelenérték és a belsõ megtérülési kamatláb kiszámítását mutatom be a tökmag betakarítás gépeinek megtérülésének példáján. A héjnélküli tökmagtermesztés gépeit azért választottam, mert azok speciálisan csak egy növény betakarításához használható célgépek, így egyértelmûen számolható az elõállított többletjövedelem nagysága. A tökmagtermesztésnek egyre nagyobb jelentõsége van szántóföldi növénytermesztésben. A megtermelt tökmagnak biztos, növekvõ piaca van kedvezõ étrendi és egészségóvó hatása miatt.

A betakarítógépek vásárlása után a többletjövedelmet úgy tudjuk kiszámítani, hogy kivonjuk a saját géppel végzett munka költségét a mással szolgáltatásképpen elvégeztetett munka árából. A számolások során 80 ha termõterületet vettem figyelembe. Az elõzetes árajánlatok alapján amennyiben egy termelõ vagy termelõi csoport megvásárolja a betakarításhoz és a feldolgozáshoz szükséges célgépeket, a beruházás 10.584 ezer Ft-ba kerül. A saját gépekkel történõ betakarítás esetén 28 ezer Forint a többletjövedelem hektáronként, amely 80 ha vetett terület esetén 2.240 ezer Forint évente, ez a pénzösszeg az alapja a megtérülési számításaimnak.

A nettó jelenérték számítása

A hagyományos pályázatoknál, legfeljebb normál megtérülési idõt számolnak ki, amely a beruházási összeg és a nyereség hányadosa. A nagy összegû beruházásoknál esetlegesen már most is kérik a nettó jelenérték számítását, de várhatóan a késõbb a legtöbb pályázatnak alapvetõ része lesz a nettó jelenérték számolása.

A nettó jelenérték arra a törvényszerûségre világít rá, hogy a ma képzõdõ jövedelem értékesebb mintha ugyanakkora összeg késõbb keletkezik, egy többletjövedelem pedig minél elõbb jelentkezik, annál gyorsabban térül meg az adott beruházás.

A nettó nyereség jelenértéke (NJÉ) a beruházás révén létrejövõ termelés évi nyereségeinek és a beruházási költségek évi összegeinek azonos idõpontra diszkontállt különbsége. A nettó jelenértéket alkalmazhatjuk beruházás-gazdaságossági számításoknál is. A számolások során abból indulunk ki, hogy a költségek a termelés megindulása elõtt egy összegben merültek fel (Dorogi I., Rott N. 1981).

A legtöbb beruházás több célt is szolgálhat, kivéve a teljes mértékben speciális gépeket, például fejõgép, szecskázó, betakarítógép. Ezeket figyelembe véve nagy elõnye a nettó jelenérték számításának, hogy a segítségével több különbözõ idõben jelentkezõ megtérülési adattal is lehet számolni, pontos képet kapunk a gép gazdaságosságáról.

A számítások során a gépberuházást hasonlítom össze egy alternatív befektetési móddal, jelen esetben egy banki befektetéssel. A banki befektetésnél éves szinten 10 % kamatot számolok, míg a beruházásnál a megtérülés számítása során keletkezõ tervadatokat veszem alapul. A megtérülési összegeket diszkontálom (az inflációval módosítom a különbözõ években jelentkezõ pénzmozgásokat) úgy, hogy a diszkontlábat 5%-nak veszem.

A héjnélküli tökmagtermesztés speciális gépeinek nettó jelenértékének kiszámítása

A táblázatból kivehetõ a tökmagtermesztésnél használt célgépek megtérülésének összehasonlítása egy banki betéttel. A beruházás megtérülésének adatait növeltem évente 6%-kal, mivel a szolgáltatásként végzett munka ára véleményem szerint évente ennyivel fog növekedni a munkabérek emelkedése miatt. A táblázatban látszik, hogy nagyobb a megtérülés már az elsõ évben a beruházás esetében, mint a banki betétnél és ennek a nettó jelenértéke tovább növekszik az évek során, míg a banki kamatok jelenértéke folyamatosan csökken. Az összesítésbõl kiderül, hogy míg a beruházás ez esetben is már a negyedik évben megtermelte a beruházási összeget, addig a banki betét az ötödik év végére is negatív nettó jelenértéket mutat.

A belsõ megtérülési kamatláb számítása

A belsõ megtérülési kamatláb többféleképpen definiálható azonos jelentéstartalommal. A nettó jelenérték és a belsõ megtérülési kamatláb között szoros összefüggés van. A belsõ megtérülési kamatláb az a kamatláb, amely mellett valamely beruházás nettó nyereségének jelenértéke nulla. Ebben a definícióban kifejezett összefüggésen alapulnak a belsõ megtérülési kamatláb számításának módszerei. Mivel a nettó jelenérték diszkontállt érték, ezért nagysága a diszkontlábnak, az i-nek függvénye. Az i növekedésével a megtérülés diszkontált értéke állandóan csökken, viszont a beruházási költség állandó, így meghatározott i-tõl kezdve a nettó jelenérték negatív értékû lesz. Ebbõl következik, hogy létezik olyan i érték, amikor a nettó jelenérték nulla, ennél az értéknél a beruházási költség egyenlõ a nettó nyereség diszkontállt összegével.

Az elõzõ összefüggésbõl adódik a másik definíció, mely szerint a belsõ megtérülési kamatláb az a diszkontláb, amelynél a beruházás költségei egyenlõk a beruházás révén folyó termelés nyereségeivel (Dorogi I., Rott N. 1981)

A héjnélküli tökmagtermesztés speciális gépeinek belsõ megtérülési kamatlábának számítása a „járadék-diszkont-tényezõ” táblázat segítségével

A táblázatban látható a két diszkonttényezõhöz tartozó nettó jelenérték, az  i = 5% esetén a nettó jelenérték 289.405 Forint, míg az  i = 6 % esetében a nettó jelenérték negatív, -18863 Forint.

A pontos belsõ megtérülési kamatlábat a két érték között találhatjuk, ennek pontos kiszámítását a 289.405 és a -18863 különbözetén (=308.268) lineáris interpolációval keressük meg.

Tehát ennél a beruházásnál a belsõ megtérülési kamatláb 5,63%.

A nettó jelenérték számítás legnagyobb elõnye, hogy a jelen pillanatban következtetni enged a késõbb bekövetkezendõ gazdasági elõnyökre vagy hátrányokra. A módszer használható mindaddig, amíg nincs eldöntött beruházás. A számítások alapvetõ feltétele a több variációban való gondolkodás. Más számítási mód nincs, amely segítségével a különbözõ idõpontokban keletkezõ megtérülési adatokból pontos megtérülési idõt tudunk számolni. Célszerû a nettó jelenérték számítása után a belsõ megtérülési kamatlábat is kiszámítani, mivel annak segítségével egy más megközelítésbõl is tudjuk a beruházásokat vizsgálni. Mindkét módszer használható bármely beruházásnál, használata egyenlõre ajánlott, késõbb valószínûleg kötelezõ lesz.