Védekezés a kukoricabogár ellen az Agro Bölcske Részvénytársaságban

A termelõk saját bõrükön érzik a kár mértékét, hiszen a 0,6–0,8 t/ha termésátlag a 120–130 ezer Ft-os termelési költségekkel szemben bizony súlyos csapás. Sokan sajnos csak most döbbentek rá, hogy védekezni kell!

De hogyan?

1. Vetésváltással

 Jó megoldás, de a termelést igen jelentõs mértékben leszûkíti és a térségükben legjövedelmezõbben termeszthetõ kultúrát, a kukorica területét jelentõsen csökkenti.

2. Késõbbi vetés

A kukoricabogár kelõ lárvái nem jutnak gyökérhez, táplálék hiányában elpusztulnak. Az elmúlt év extrém száraz idõjárásában a késõn vetett kukoricák jövedelmezõsége már a vetés pillanatában kérdéses volt. Átlagos idõjárási körülmények között is rövidül a tenyészidõszak, ez pedig terméskiesést okozhat 

3. Védekezés a kártevõ két fejlõdési alakja ellen

• Lárva elleni védekezési lehetõségek:

     a.  Rovarölõ szeres magcsávázás.

     b. Talajfertõtlenítéssel, amit a vetéssel egy menetben a sorba adagolunk ki.

• Imágó elleni védekezési eljárások:

     a.  Hagyományos rovarölõ szeres védekezés.

     b.  Invite-os kezelés.

Az Agro Bölcske Részvénytársaság 2003-ban az imágók elleni védekezési lehetõségek üzemi szintû használatát kezdte meg. Célunk volt, hogy felmérjük, milyen szintû károkozástól mentesül a kukoricaállomány a kezelések hatására. Megvizsgáltuk a kontrollterületeken a károkozás mértékét, a hámozott leveleken, a lerágott bajuszú és terméketlen kukoricacsöveken. Mértük a közvetlen hatást is, azt, hogy milyen mértékû a penészgombák megjelenése a károsított nõvirágzatokon. A védekezésben nem részesült területeken tövenként 10–30 db kukoricabogár-imágót is megszámoltunk. A csövek 20–40%-ban terméketlenek voltak és a károsított csöveken kivétel nélkül megjelent a penészgomba-fertõzés.

2003-ban az Rt. kukoricatábláin két módszert próbáltunk ki a kukoricabogár imágói ellen. A védekezéseket július 9. és 10-én hajtottuk végre helikopterrel. A kezeléseket megelõzõen a területen 5–6 db kukoricabogár-imágót találtunk növényenként.

– 100 ha-on Bancol 50 WP-t alkalmaztunk,

– 300 ha-on Invite + Diabro 20 CS módszerrel védekeztünk.

1. A Bancol 50 WP-t  1 kg/ha dózisban 60 l/ha vízmennyiséggel alkalmaztuk. A repülést csak a csillagászati napnyugta után lehetett végrehajtani méhkímélõ technológiával. Ez egyben a védekezés korlátja is volt, hiszen naponta 50 ha-nál többet nem tudtunk repülni, mert besötétedett. 

2. Az Invite EC-t 0,85 l/ha, a Diabro CS-t 0,15 l/ha dózisban 20 l/ha vízmennyiséggel jutattuk ki nagy cseppek – 600–800 µm – formájában. Mivel az Invite EC + Diabro 25 CS permetezéstechnológia méhekre teljesen veszélytelen, a védekezések nappal is folyhatnak. A kezelések alatt a hõmérséklet gyakran elérte a 35–37 °C-ot így déli 12-tõl 17 óráig elõvigyázatosság szempontjából a védekezést szüneteltettük. Ezt a tényt is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a helikopter napi teljesítménye háromszorosára növekedett, így a kukoricaterületeinken az imágók gazdasági kártételét sikerült megelõzni. Az idõben elvégzett kezelések közvetett hatásaként a monokultúrás tábláinkon a következõ évi lárvakelés radikális csökkenését is várjuk.

A permetezést követõ nap mindkét kezelésû területen imágószámlálást végeztünk. A felvételezés eredménye: 98–100%-os mortalitás. Naponta folyamatosan figyeltük a területet, az imágó újra betelepedése kb. két hét után következett be. A területek folyamatos megfigyelése azt mutatta, hogy 0,5–1 imágót találtunk növényenként, így a védekezést nem volt indokolt megismételni.

Az Invite+Diabro módszer lényeges elõnye az, hogy rendkívül környezetkímélõ, méhkímélõ, mert minimális rovarölõ szer hatóanyagot tartalmaz. Ennek ellenére, mivel a permetlécsepp nagy mennyiségû csalétket tartalmaz, a kukoricabogár-imágók elõszeretettel látogatják, a benne lévõ kis hatóanyagú Diabro nagy mortalitást eredményez. A technológia további eredménye, hogy folyamatosan lehet védekezni a kukoricabogár ellen, a nap minden szakában.

A kezelt területeket összehasonlítva a kezeletlennel, háromszoros termésátlag-növekedést tapasztaltunk, méréssel. A kezeletlen kontroll átlagtermése 2 t/ha volt betakarításkor, a kezelt területek átlagtermése pedig 6 t/ha.        

A kukoricabogár mindkét károsító alakja ellen tudunk védekezni, igaz ezt még tanulni kell. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy ezt a kártevõt 100%-osan nem lehet elpusztítani, sajnos meg kell tanulni a kártevõvel együtt élni, és védekezni ellene. Tudjuk, hogy a védekezés költsége nem olcsó, ha a talajfertõtlenítés és állománykezelés költségét összeadjuk, az a 20 ezer Ft-t is meghaladhatja. Bízunk benne, hogy a kukoricának olyan ára lesz a jövõben, hogy ezen pluszköltségeket is elbírja, és továbbra is megéri a kukorica termesztése, a legjövedelmezõbb növény marad.