MENÜ

A jövedelmezõség-versenyképesség ökonómiai feltételei a búza- és a kukoricatermesztésben

Oldalszám: 22
Dr. habil. Salamon Lajos 2014.06.23.

Az elmúlt évtizedet követõen a két növényt az alacsony területi hatékonyság, illetve a termésátlagok évek közötti jelentõs ingadozás jellemezte. A jelenlegi átlaghozamaink az EU országokétól lényegesen elmaradnak, mûtrágya felhasználunk pedig ezen országokénak alig éri el az 50%-át. Jellemzõ még a többi erõforrás kényszertakarékossága (minõségi vetõmag, növényvédõszerek stb...).

Hazánk búzatermelése az Európai Uniónak 3,5-5,8%-át, kukoricából pedig 12,5-17,7%-át teszi ki.

A betakarított alacsony termésmennyiségek az alacsony termelési színvonalra utalnak. Ennek okait a termelõk kedvezõtlen pénzügyi helyzetében az anyagilag nem kellõen megalapozott gazdálkodásában sok esetben a nem megfelelõ szakmai tudásban az alacsony tápanyag felhasználásban, a hiányos növényvédelemben és talajelõkészítésben kell keresni. Magyarország ökológiai és közgazdasági adottságai lehetõvé teszik, hogy a hazai gabonatermelés Európában és más piacokon és versenyképes legyen.

Az utóbbi években kedvezõtlenné vált az ágazat közgazdasági és piaci helyzete. Ez a jövedelem csökkenésében és jelentõs ingadozásában a versenyképességünk romlásában jelentkezett. Ebben jelentõsen közrejátszott a jelentõs költségnövekedés a felvásárlási árak módosulása és az elmaradt fejlesztések.

A vizsgált két növény (búza, kukorica) elõnyös gazdasági rugalmassága megnyilvánul a bõséges fajtaválasztékban (tájkörzetekre nemesített, különbözõ éréscsoportú, szárazságtûrõ és felhasználhatóságú fajták. Géprendszer közvetlenül adapterrel kiegészítve üzemeltethetõk, ebbõl következik a jó társíthatóság  további növényekkel (árpa, borsó, napraforgó, repce). Fõ- és melléktermékek többféle hasznosítási lehetõséget kínálnak (élelmezés, takarmányozás, vetõmag, ipari célok). Forgóeszköz szükségletük volumenben és idõben eltérõ. Ugyanakkor a búza viszonylag korai bevételt biztosít, a kukorica pedig az õszi szükségleteket elégíti ki. Elõveteményre különösen nem érzékenyek illetve elég tûrõképesek.

A jövedelmezõségszámítást az elõzõ számban leírtak alapján végeztük.

  1. táblázat

Az ágazati eredmény alakulása a társas vállalkozásnál

Megnevezés

M.egység

1999

2000

2001

2002

Búza

Termelési érték

Ft/ha

81971

112087

112921

95737

Termelési költség

Ft/ha

87323

92990

98097

100036

Ágazati eredmény

Ft/ha

-5352

19097

14824

-4299

Kukorica

Termelési érték

Ft/ha

116544

132263

139029

132158

Termelési költség

Ft/ha

108276

119031

130461

138082

Ágazati eredmény

Ft/ha

8268

13232

8868

-5924

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

Mind a két növény esetében 2002-ben veszteséges volt a termelés. A kukoricánál kedvezõtlen tendencia jelentkezett, mert az utóbbi években ez az ágazat stabil jövedelmet biztosított a termelõk számára.

  1. táblázat

Az ágazati eredmény alakulása az egyéni gazdaságokban

Megnevezés

M.egység

1999

2000

2001

2002

Búza

Termelési érték

Ft/ha

84912

104909

96229

92350

Termelési költség

Ft/ha

71669

79666

92084

90018

Ágazati eredmény

Ft/ha

13243

25243

4145

2332

Kukorica

Termelési érték

Ft/ha

115426

130663

134083

127990

Termelési költség

Ft/ha

94059

96320

116906

113548

Ágazati eredmény

Ft/ha

21367

34346

17177

14442

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

Az egyéni gazdaságoknál a búza és a kukorica esetében is nagy a szóródás az egyes évjáratokban, ennek ellenére minden évben az ágazati eredmény pozitív szaldót mutat.

Az ágazati eredmény nagysága a bevételek és kiadások alakulásától és egymáshoz való viszonyától függ. Mindezt elsõsorban az értékesítésbõl származó bevételek az ágazathoz kapcsolódó támogatások és egyéb bevételek is befolyásolják.

A növénytermesztés jövedelemtermelõ képességénél fontos szerepet tölt be a föld szerepe. Tudott dolog, hogy az agrártermelés döntõ fontosságú erõforrása a termõföld, ami semmi mással nem pótolható. Azt, hogy az ebbõl adódó potenciális lehetõségeket hogyan használják ki a termelõk az érdekeltségi viszonyok döntik el. Ebbõl adódóan a terület egységre vetített ágazati eredmények a termõföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik.

  1. táblázat

A jövedelemtartalom alakulása a társasgazdaságoknál

Megnevezés

M.egység

1999

2000

2001

2002

Búza

Értékesítési ár

Ft/tonna

21622

28459

23555

23795

Önköltség

Ft/tonna

23725

24474

21157

26258

Jövedelem tartalom

Ft/tonna

-2103

3985

2398

-2463

Termésátlag

Tonna/ha

3,64

3,74

4,56

3,74

Költs..fedezeti pont

Tonna/ha

3,99

3,21

4,10

4,12

Kukorica

Értékesítési ár

Ft/tonna

16228

24591

20014

21292

Önköltség

Ft/tonna

15486

24089

19145

23142

Jövedelem tartalom

Ft/tonna

742

508

869

-1850

Termésátlag

Tonna/ha

6,99

4,99

6,83

5,97

Költs..fedezeti pont

Tonna/ha

6,67

4,89

6,53

6,49

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

Az értékesítési árak a búzánál a társasgazdaságoknál stagnáló tendenciát mutatnak a vizsgált utóbbi két évben. Az önköltségek pedig jelentõsen emelkedtek. Ennek következtében a jövedelemtartalom 2 évben pozitív (2000., 2001 év), illetve 2 évben (1999., 2002) negatív eredményt mutat.

A kukorica értékesítési ára és önköltsége évente jelentõs ingadozást tükröz, ennek következtében a jövedelem 2002-ben már negatív elõjelû.

  1. táblázat

A jövedelemtartalom alakulása az egyéni gazdaságokban

Megnevezés

M.egység

1999

2000

2001

2002

Búza

Értékesítési ár

Ft/tonna

20263

27405

20597

22300

Önköltség

Ft/tonna

18460

21975

21535

25137

Jövedelem tartalom

Ft/tonna

1803

5430

-938

-2837

Termésátlag

Tonna/ha

3,78

3,61

4,22

3,52

Költs..fedezeti pont

Tonna/ha

3,44

2,89

4,41

3,96

Kukorica

Értékesítési ár

Ft/tonna

15518

27063

18075

21582

Önköltség

Ft/tonna

13449

21265

16883

21029

Jövedelem tartalom

Ft/tonna

2069

5798

1192

553

Termésátlag

Tonna/ha

6,99

4,65

6,94

5,44

Költs..fedezeti pont

Tonna/ha

6,05

3,65

6,48

5,30

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

A búzánál az utolsó két évben veszteségessé vált a termelés. A kukorica jövedelem pozíciója szintén kedvezõtlenül alakult annak ellenére, hogy nem volt veszteséges a termelés. Azonban az árak 553 Ft-os jövedelemtartalma nem segíti az ágazat fejlõdését.

Összegezve megállapítható, hogy a vizsgált években kedvezõtlenebbé vált a két növény közgazdasági és piaci helyzete. Ez a jövedelem csökkenésében és jelentõs ingadozásában nyilvánul meg, amely erõs befolyással van a versenyképességre.

A termelési folyamatok ráfordításaiban az anyag jellegû költségek közel 70%-át képviselik, a vállalatok igen érzékenyen reagálnak az ipari anyagok és eszközök áraira. Megmutatkozik ez a vetõmag-, energia- és mûtrágya költségek, gépüzemeltetés területén a költségek jelentõs emelkedésében.

A magyar gabonatermesztés versenyképességét, fejlõdési irányát alapvetõen az határozza meg, hogy az EU-ban Magyarország rövid távon biztos piachoz jut-e vagy sem. Minimális az esélyünk ha rossz minõséget állítunk elõ, közepes minõségnél a piaci ingadozással kell számolnunk. Versenyképes gabonához EURO minõségnél jobbat kell elõállítani, amelyhez jelentõs fejlesztésre, beruházásra van szüksége az ágazatnak.

Ehhez megvalósítandó feladatok röviden a követõzõk:

-         A helyi adottságokhoz igazodó versenyképes termelési struktúra kialakítása régiós szinten

-         Korszerû és környezetkímélõ technológiák alkalmazása a jelenlegi géppark jelentõs megújítása, bõvítése és a gépüzemeltetés gazdaságosságának javítása

-         A megfelelõ szárítók, osztályozók, raktárak kiépítése, fejlesztése

-         A biológiai adottságok kihasználásához igazodó fajták széleskörû alkalmazása

-         A földkérdés megnyugtató rendezése, táblásítások elvégzése, bérleti jogviszony hosszú távú szabályozása

-         Az infrastrukturális háttér központi forrásokból való megvalósítása (vasúti szállító kapacitás bõvítés, átrakó terminálok építése)

-         Koncentrált beruházási támogatás (gép, raktár, egyéb berendezések) nyújtása

-         Az egyre szigorodó környezetvédelmi és munka-egészségügyi követelmények figyelembe vétele

-         Fémzárolt vetõmagok használata

-         A mûtrágya felhasználás növelése