MENÜ

Kérdések és válaszok az AVOP tárgykörébõl 3.

Oldalszám:
Dr. Novák László, vezetõ szaktanácsadó 2014.06.19.

Az eddigi gyakorlattól eltérõen cikkünkben nem az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedései közül szeretnénk egyet kiragadni, hanem a támogatásokkal megvalósuló beruházásokhoz szorosan kapcsolódó közbeszerzési eljárás rejtelmeibe igyekszünk belemélyedni.

Döntésünk oka nagyon egyszerû: a közeljövõben a pályázati kiírások átalakítása várható, aminek következtében a legrosszabb pillanat lenne most részletesen ismertetni valamelyik intézkedést. Annyit azért el kell mondanunk, hogy a tervezett változtatások következtében életszerûbbé válhat a Program, bizonyos kérdésekben egyszerûsödhet a pályázatok lebonyolítása. Külön örömre adhat okot, hogy a nagy nyári meleg ellenére megszületett Brüsszelben a döntés a magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) elfogadásáról, s így rövidesen ismertté válhatnak majd elõttünk a kedvezõtlen adottságú települések, láthatjuk, hogy mely beruházások esetén számíthatunk arra a bizonyos 10% kiegészítõ támogatásra. Azért viszont szomorkodhatunk még mindig úgy tûnik, hogy a támogatásra esõ ÁFA, vagy legalábbis ennek egy része bukásra ítéltetett, meghatározott hányadát a pályázó lesz kénytelen „elkárolni”. Ezekre a kérdésekre azonban a tények ismeretében kell majd ismételten visszatérnünk.

E kis kitérõ után nézzük eredetileg megjelölt témánkat a közbeszerzési eljárást, mivel ennek törvényi háttere rögzített, feltételrendszere ismert, és várhatóan nem is fog változni a közeljövõben. Ráadásul maga a közbeszerzési eljárás sokunknak okozhat még majd problémát, ha ne adj Isten valaki nagyobb összegû beruházás megvalósítására és pályázásra adja a fejét. Márpedig ilyen beruházásba könnyen beleszaladhatunk a mezõgazdasági termelés feltételrendszerének kialakítása során.

2004. május 01-tõl törvény (a 2003. évi CXXIX. Közbeszerzési Törvény – a továbbiakban Tv.) írja elõ a közbeszerzési eljárás lefolytatását a következõ esetekben:

1.

- Ha a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárt,

- És ha a projektet az Európai Unióból származó forrásból támogatják,

- Ha a projektet a Tv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja.

2.

Egyéni cég és az egyéni vállalkozó kivételével minden szervezet köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására,

- Ha a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt,

- És ha a projektet a Közbeszerzési törvény 22. §. (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetõleg az Európai Unióból származó forrásból támogatják, feltéve hogy a támogatás mértéke meghaladja az 50%-ot.

3.

Egyéni cég és az egyéni vállalkozó kivételével minden szervezet köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására,

- Ha a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja az egyszerû közbeszerzési eljárás határait,

- És ha a projektet a Tv. 22.§.(1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetõleg az Európai Unióból, származó forrásból támogatják, feltéve, hogy a támogatás mértéke meghaladja az 50%-ot.

4.

Ha a támogatás mértéke az 50%-ot nem haladja meg, akkor a 293.§ a) pontjának értelmében csak a 22.§ (1) bekezdésében felsorolt szervezetek kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására.

Ha a fenti feltételeket áttekintjük, nyomban szembetûnik, hogy a közbeszerzési elõírások egyik leghangsúlyosabb eleme az, hogy a jogszabály a fejlesztés, szolgáltatás jellegétõl függõen meghatározott értékhatárokhoz köti az eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ezeknek számszerûsített értékei 2004. évben a következõképpen alakulnak:

 

Egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárai

Nemzeti értékhatár

2004.12.31-ig

Közösségi értékhatár

 

Árubeszerzés

 

2.000.000.-Ft

 

25.000.000.-Ft

 

200.000 SDR-nek megfelelõ euró

Építési beruházás

10.000.000.-Ft

60.000.000.-Ft

5.000.000 euró

Szolgáltatás megrend.

2.000.000.-Ft

15.000.000.-Ft

200.000 euró

A közösségi értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa azt követõen teszi közzé, hogy azokat az Európai Unió Hivatalos lapjában rögzítették. A nemzeti értékhatárok a Közbeszerzési Értesítõben kerülnek leközlésre.

Ha a fent ismertetett feltételeket az AVOP-ra vetítjük megállapítható, hogy a mezõgazdasági vállalkozások elég széles körben lesznek kénytelenek majd beruházási terveik megvalósítása során közbeszerzési eljárást lefolytatni. Nagyon sok esetben a pályázat alapjául szolgáló fejlesztés nettó értéke fogja meghaladni a határértékeket. A kedvezõtlen adottságú településeken gazdálkodók az AVOP támogatási intenzitásának 50% fölé történõ emelkedése miatt kerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá. Legjobb helyzetben talán az egyéni cégek és egyéni vállalkozók vannak, akiknél a fejlesztés nettó összegének közösségi értékhatárt történõ elérése tekinthetõ csupán mérvadónak. A közbeszerzési eljárás szempontjából ide sorolható az õstermelõ és a családi gazdálkodó. Legalább ennyi könnyebbséget kapnak „szegény” családi gazdálkodók, bár ez a könnyítés azt hiszem kevés lesz az üdvösséghez. Egyéb kérdésekben ezt a gazdálkodói formát sajnos nagyon nehéz lesz kezelni az Európai Unió meghatározott pályázati feltételek között.

A közbeszerzések területén három eljárásfajtával találkozhatunk: a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárással. Tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet lefolytatni, ha a törvény ezt kifejezetten engedi. Az eljárás során egyik módozatról a másikra áttérni nem lehet. A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérõ a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevõ pedig ajánlatához kötve van. A nyílt és meghívásos eljárásban tárgyalni nem lehet. Az eljárás minden esetben csak a pályázat befogadását követõen kezdhetõ meg.

Amennyiben a pályázati cél megvalósításához közbeszerzési pályázat kiírása válik szükségessé az eljárás folyamata azzal kezdõdik, hogy az ajánlatkérõ – esetünkben a pályázó – elõzetes összesített tájékoztatóját hirdetmény útján közzéteszi. A hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítõben, illetve annak elektronikus változatában történõ megjelentetését kell értenünk.

Természetesen a közzététel költségét az ajánlatkérõnek kell állnia. Rutinos pályázók ezt a hírt gondolom, csendes beletörõdéssel fogadják, hiszen könnyen beleilleszthetõ az általunk már eddig is ismert általános pályázati költségtételek sorába: cégkivonat, igazolás a köztartozásokról, környezetvédelmi szakvélemények, hatósági állásfoglalások, iparkamarai minõségi tanúsítványok, stb. kiállításának költsége.

A közösségi támogatással megvalósuló beszerzések esetében, a támogatások idõben történõ felhasználásának érdekében kiemelkedõ jelentõséggel bír, hogy a törvényi szabályozás lehetõvé teszi a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását. A feltételes közbeszerzési eljárás lényege, hogy az ajánlatkérõ az ajánlati felhívás közzététele idõpontjában még nem rendelkezik az eljárás megindításához szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani. A pályázat esetleges elutasítása az ajánlatkérõt mentesíti az elbírálási és szerzõdéskötési kötelezettség alól, valamint a szerzõdésmódosítás egyik törvényben szabályozott esetének minõsül.

A közbeszerzési eljárások idõigénye 90-120 nap között határozható meg, amely a következõ lépésekbõl tevõdik össze. A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetmény feladását követõ legkésõbb 12 napon belül teszi közzé a benyújtott anyagot. Nagyon fontos, hogy a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg, ezért annak összeállítása szakértelmet igényel. Az ajánlattételi felhívás megjelenését követõen kb. 50 nap áll rendelkezésre az ajánlattételre. Az ajánlatkérõ számára ezt követõen 30 nap áll rendelkezésre az ajánlat elbírálására. Természetesen ezt az idõintervallumot jelentõsen megnövelheti a beruházás összetett jellegébõl adódó idõigény. Így például építési beruházásoknál nem ritka a 60 napos elbírálási idõszak. A szerzõdés megkötése általában két hetet vesz igénybe. Még fontosabb: hibásan lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indítható. A jogsértés igazolása esetén az ajánlattevõt, mint az eljárás felelõsét büntetés megfizetésére kötelezhetik. A közbeszerzési eljárás bonyolultsága miatt különösen nagy értékû beszerzéseknél lehet fontos - ahol nem ritka a jogorvoslati eljárás -, hogy a pályázót közbeszerzési és szakmai ismeretekkel felvértezett tanácsadók támogassák a pályázati folyamat zökkenõmentes lebonyolításában.