Minõségi tejtermelés, tõgygyulladás és tõgybimbó fertõtlenítõ szerek

Hasonló módon számos tehenészet csökkentette a körmözések számát, elhagyta a takarmány-kiegészítõk egy részét, megszûntette a szaporodás-biológiai felülvizsgálatokat, újra elkezdte a beteg tehenektõl elfejt tej borjakkal való megitatását, és elkezdett minél olcsóbb szereket használni a tõgy fertõtlenítésére.

A fentebb felsoroltak mind csak rövid távon jelentenek látszólagos megtakarítást, hosszabb távon a problémák fokozódásával, állatok korábbi selejtezésével, megnyúlt két ellés közötti idõvel, több tõgyegészségügyi problémával kell számolni, már az üszõk esetében is. A lábvég-betegségek, szaporodási zavarok, anyagforgalmi problémák nem képezik a jelen cikk tárgyát, itt a használandó – használt tõgybimbó-fertõtlenítõ szerekkel szeretnénk kicsit foglalkozni.

A tõgybimbó fertõtlenítésére két okból használhatunk fertõtlenítõszereket. A régebben alkalmazott és ma már mindenhol rendszeres fejés utáni, illetve a sok helyen még mindig nem használt fejés elõtti bimbófürösztésrõl van szó. Elõbbi célja az, hogy a fejés során a tõgybimbóra került kórokozókat lehetõleg azonnal elpusztítsa, a tõgybimbó csatornájában dugót képezzen, és a tõgybimbó bõrén filmet azért, hogy két fejés között a tõgybimbót megvédje a szennyezõdéstõl, fertõzõdéstõl, baktérium-kolonizációtól. Utóbbi azért kell, mert a fejések között a tehén lefekszik, a tõgybimbó valamilyen szinten mindenképpen szennyezõdik, és rákerülnek a környezetben – még a tiszta környezetben is – mindenképpen ott élõ baktériumok. A szer feladata ezért az, hogy a bemártást követõ 25 – 30 másodpercen belül egyrészt a tõgybimbón lévõ szennyezõdést leoldja, másrészt az esetleg rákerült kórokozókat elpusztítsa. Fentieknek megfelelõen a kétféle fertõtlenítõszer feladata – és emiatt összetétele - különbözõ. Az elõfertõtlenítõnél egyrészt igen fontos, hogy jól oldja a szennyezõdést, gyorsan pusztítsa el a kórokozót, másrészt ne irritálja a tõgybõrt (és a fejõ kezét), és ne képezzen maradékanyagot a tejben. Az utófertõtlenítõnél a szennyezést oldó hatásnak nincs jelentõsége, ellenben a masszív csíraölõ sajátság mellett a tõgybõr ápolását is megcélozzuk ezekkel a szerekkel (a tõgybimbó bõrében nincs nyirokellátás, a bõr nagyon hajlamos a kiszáradásra, és a mikrosérülésekben, repedésekben remekül szaporodnak a baktériumok), valamint többségük filmképzõ anyagot is tartalmaz, amely szerenként változó idõtartamban bevonatot képez a tõgybimbó felületén, amelyre ezért nehezebben tapad szennyezõdés, illetve ha mégis, akkor könnyebb azt a fejés elején eltávolítani róla. Természetesen ezek a készítmények sem irritálhatják sem a tõgy bõrét, sem a fejõ kezét. Utófertõtlenítõnél is fontos az, hogy a kórokozókat minél rövidebb idõ alatt elölje.

Az elõfertõtlenítõ feladata az, hogy a két fejés között a tõgyre került környezeti kórokozókat (nem agalactiae streptococcusok, Str.uberis, dysgalactiae, stb., valamint coliform baktériumok E.coli, Klebsiella pneumoniae, Serratia marcescens, stb.) 25 – 30 másodpercen belül elpusztítsa.

A utófertõtlenítõt azért használjuk, hogy a fejés alatt a tõgy bõrére jutott fertõzõ kórokozókat (Staphylococcus aureus, Streptococcus agalactiae) rövid idõ alatt elpusztítsa, illetve megelõzze azt, hogy a két fejés között környezeti kórokozók szaporodjanak el a tõgybimbón.

A fertõtlenítõszerek kiválasztásakor az ár nyilván az egyik szempont, de nem szabad az egyetlennek lennie. Mindenek elõtt minden fertõtlenítõszernek (mosó-fertõtlenítõszernek, gyógyszernek) magyar felirattal és magyar nyelvû használati utasítással ellátottnak kell lennie, ahhoz a forgalmazónak minden esetben minõségi bizonylatot kell mellékelnie, amin – csak úgy, mint a szer címkéjén – jól láthatóan rajta kell lennie a magyar FVM vagy OÁGyTI törzskönyvi – engedélyezési számnak. Ezek dacára is elõfordulhat, hogy valamilyen gyártási probléma következtében a szer a funkciójának nem felel meg, ezért egy-egy tételnél alkalmanként – párezer forintos költséggel – érdemes laborvizsgálatot végeztetni összcsíraszámra, és néhány tamponnal felmérni azt, hogy a lemártogatott tõgybimbó bõrén valóban nem marad-e kórokozó.

Meglepõ lehet ezt olvasni, amikor törzskönyvezett szerekrõl beszélünk, de az elmúlt évek során többször elõfordult az, hogy ismeretlen, külföldi címkéjû, engedélyezési szám nélkül szereket hagytak a telepeken kipróbálásra, és azok egy részénél komoly bajok voltak a minõséggel, de az is megtörtént, hogy törzskönyvezett szer intakt flakonját kinyitva az aszeptikusan vett mintából több laboratórium is hatalmas csíraszámokat, sõt, penészgombát is kimutatott. Ezért azután a szúrópróba-szerû ellenõrzés lényegesen olcsóbb, mint az állományszintû tõgygyulladás megoldása.

Az elõfertõtlenítõ lehet fertõtlenítõszerrel impregnált papír, vagy az utófertõtlenítõhöz hasonlóan mártogatással alkalmazandó készítmény. Itt több szempont van. Caroussel vagy auto tandem fejõállásban csak az egylépéses elõkészítés, azaz az impregnált papír lehet a megoldás, mert nincs arra 25 – 30 másodperc, hogy megvárjuk, amíg a bemártott tõgybimbón a szer a hatását kifejti, hanem a törlés és elsõ tejsugár vizsgálata után azonnal fel kell tenni a fejõgépet. Egyéb helyzetekben viszont a tõgy tisztasági állapotának kell döntenie. A mostani szalmahiányos idõkben sok helyen a tõgy nedves trágyával szennyezett; ilyenkor az impregnált papír nem megoldás, mert a szennyezõdést csak elkeni a tõgyön, de azt meg nem tisztítja, nem fertõtleníti. Ekkor tehát marad a kétfázisú, mártogatásos – száraz papíros elõkészítés. Nincs olyan állomány, ahol ez utóbbi ne lenne alkalmazható, még akkor is, ha a szennyezettség miatt egy-egy tehén tõgyét le kell mosni!

Az évek folyamán kidolgoztak olyan bimbómártogató edényeket, amelyek alsó csészéjébe a szennyezett szer nem folyik vissza, ezért az anyag minõsége nem romlik a fertõtlenített tõgyek számával egyenes arányban. A folyadék állagú készítményeknél ilyent kell használni. Manapság viszont terjedõben vannak a habképzõt tartalmazó (igen hatékonyan fertõtlenítõ) elõfertõtlenítõk, ezeknél viszont a hozzá való edények kialakításából adódóan a szer egy része visszafolyik az alsó pohárba, azaz minél több tõgybimbót fertõtlenítettek le, annál több piszok, trágya halmozódik fel a mártogatóedény alsó poharában. Itt mindenképpen a fentebb már leírt tamponvizsgálattal lehet eldönteni azt, hogy a készítmény hatékonysága, fogyása és ára ilyen módon arányban áll-e egymással.

Léteznek készre kevert és helyben keverendõ, ez utóbbin belül egykomponensû, és kétkomponensû szerek. A készítmények hatékonysága nem a bekeverés módjától és a komponensek számától függ, de a gyártók használati utasításait minden alkalommal be kell tartani. Azaz a kétkomponensû szerek hatékonyságukat 24 óráig õrzik meg, utána az így bekevert szerek felhasználása ugyanolyan pazarlás, mint kiöntésük, hiszen nem hatásos már a többnapos anyag. A helyben beoldandó (egyetlen, erre a célra törzskönyvezett) tablettás szer oldata egy hétig stabil, utána már ezt sem szabad felhasználni. Van olyan egykomponensû szer, amit fel kell rázni, van, amit sötét edényben tárolni, erre oda kell figyelni. Minden fertõtlenítõszerre vonatkozik viszont az, hogy zárt edényben kell õket tartani az elõírások szerint, a fejõházba kis, zárt kannákban lehet õket kiadni, mert ha nyitott vödörben tartják, rengeteg szennyezõdés kerülhet beléjük, ami mind a hatékonyságukat csökkenti, sõt, azt is láttam már, hogy a fejõ a trágyás kezével a trágyás edényt belemeríti a vödörben álló anyagba. Ettõl kezdve a „fertõtlenítés” pénzkidobás.

Laboratóriumunkban az év elsõ öt hónapjában a kórokozóra pozitív tejminták 41,3%-ából nõttek ki fertõzõ kórokozók, 43,6%-ából nem agalactiae környezeti streptococcusok és 13,9%-ából szintén környezeti különbözõ coliform baktériumok. Június hónapban és július elején az egyre terjedõ szalmahiány következtében ez utóbbiak aránya még magasabb volt. A 100%-hoz a különbözetet egyéb környezeti kórkozók (Pasteurella, gombák, Prothotheca alga, Pseudomonas, Bacillus cereus és subtilis, stb.) adják. Talán ezek az adatok is mutatják azt, hogy a jól megválasztott és bizonyított fertõtlenítõszereknek bizony van feladatuk. Természetesen rossz higiéniai körülmények között ezektõl a készítményektõl csodát várni nem szabad. De használatukkal jelentõsen mérsékelhetjük az egyéb, kivédhetetlen tényezõk által okozott károkat.

Ábra: Gyenge és jó minõségû tõgybimbó-elõfertõtlenítõ egyhónapos használata során a tõgyegészségügyi helyzet alakulása egy kísérleti (jó minõségû szer) és egy kontroll (kevésbé hatékony készítmény) alkalmazásakor. Az elsõ oszlopban a kontroll állomány tõgyegészségügyi állapota (szubklinikai és klinikai tõgygyulladások száma) romlott, míg a második esetben (kísérleti) jelentõs mértékben javult a szer használatával.