Õszi búza és tritikálé termesztés és fajtahasználat

Nézzük meg a búza és tritikálé termesztés kérdését a másik oldalról, az agronómia felöl. Egyrészt azért, mert ezen az oldalon van a termesztésre valamilyen befolyásunk, másrészt azért, mert állandóan elemeznünk kell, hogy amit csinálunk, akárhány éves tapasztalattal is, jól csináljuk-e.

Az utóbbi években is szerezhettünk olyan (többnyire kellemetlen) tapasztalatokat, amelyek módosítják a búzatermesztésben meglévõ (vagy volt) gyakorlatot. Ilyen például a néhány éve fellobbant tavaszi búza termesztési láz, ami a régi megfigyeléseket erõsítette meg: a tavaszi búza termesztés hazánkban kockázatos. Bizonyára vannak még olyan területek is, amelyekrõl az õszi búzával ki kell vonulni, mert az ott gazdaságosan nem termeszthetõ.

A vetésváltás kérdését sem tudjuk megkerülni.

Korábban talajmûvelési rendszerekrõl beszéltünk, ma ezeket ritkábban fogalmazzuk meg. Akár a kényszer szüli, akár szakmai igénytelenség, az okszerû talajmûvelés szabályainak megsértésére az eredményesség rovására megy.

Legnagyobb kihívást az idõjárás változásra adandó válasz jelenti. Ilyen szélsõségesen változó körülmények között már a termés mennyisége is nehezen tervezhetõ.

Szélsõséges idõjárású évben szélsõséges értékû minõségmutatókat kaphatunk, ami ellen az alkalmazott agrotechnikával és a választott fajtával védekezhetünk, bár az ilyen fajtatulajdonság, ha van, csak szélsõséges évben ismerhetõ meg. 

Õszi búza fajtáinkat három minõség csoportba soroljuk:

-         javító

-         malmi

-         egyéb célú fajtákra

A termõtáj minõségre gyakorolt hatásának alapján, célszerû elõször a termelni kívánt õszi búza minõségét maghatározni. Az egyes minõségi csoportok határa átjárható. Gyenge minõséget adó termõtájon csak javító minõségû fajtáktól várhatunk malmi minõségû árut, és ez fordítva is igaz.

Mindenképpen kísérleti kontroll alatt álló fajták közül válasszunk fajtát.

A fajtabemutatókon megismerhetõ a fajták azonos körülmények között nyújtott teljesítménye és egyébként is jó alkalom szakmai találkozókra.

Kisebb területeken, vagy a saját takarmánybázis megteremtésére nagyon jól helyettesíti az õszi búzát a tritikálé. Termesztése olcsóbb és biztonságosabb. Takarmányozási értéke jobb, mint a búzáé. Minden állatfaj szívesen fogyasztja, különösen elõnyös egyéb szemes abrakokhoz keverten történõ etetése (árpa, kukorica).

Terméseredménye közel egyenlõ a búzáéval, esetenként annál több is lehet (ez az õszi árpára is igaz).

Államilag elismert fajtáink jellemzõen a búza betakarítás végére érnek be és arathatók.

Az õszi búza sok szempontra kiterjedõ fajta megválasztásával szemben a tritikálé esetében ez könnyebb, mert legfontosabb szempont a termõképesség. Még tovább egyszerûsödik a választás kérdése, ha alaposabban megnézzük a kísérleti eredményeket. A kísérletekben szereplõ jelenlegi legjobb 5-6 fajta terméseredménye között nincs, lényeges a különbség.