MENÜ

Eltérõ tartástechnológiák hatása az egymást követõ termékenyítések alakulására tejelõ teheneknél

Oldalszám: 78
Dr. Báder Ernõ, Györkös István, Báder Péter, Kovács Anita 2014.06.20.

Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy komplex vizsgálatokat végeztünk két, ezer férõhelyes tehenészeti telepen. Az egyik ezres tehenészet, kötött tömbös rendszerû telep, a fejési rendszer tejvezetékes, a másik ezres tehenészet, pihenõbokszos, kötetlen tartástechnológiájú, halszálkás fejõházzal üzemelõ telep volt.

A vizsgálatok idõtartama 10 évet ölelt fel, a vizsgálatokban magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok vettek részt. A két telep csak tartástechnológiában (kötött és kötetlen) tért el egymástól, a többi befolyásoló tényezõ (takarmányozás, fajta, menedzsment, termékenyítésre beosztott bikák, éghajlat) azonos volt.

A termékenység vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a termékenyítési index lényegesen jobb (1,8) kötetlen tartásban, mint kötöttben (2,7). Ez a különbség a laktációk számától és évjárattól függetlenül megmarad.

A service period hosszában is lényeges különbséget (47 nap) kaptunk a kötött (133 nap) és a kötetlen (86 nap) tartástechnológia összehasonlításakor. Ez a különbség a laktációk számától és évjárattól függetlenül ennél a mutatónál is megmarad. A két ellés közti idõ hosszában is nagy a különbség a kötött (412 nap) és a kötetlen (367 nap) tartásban elhelyezett tehénállományok összehasonlítása szerint. A három termékenységi mutatóban azonos bikautódcsoportok összehasonlító vizsgálata alapján is megállapítható, hogy kötetlen tartásban lehet jobb termékenységi eredményeket elérni. A kapott eredmények arra hívták fel a figyelmet, hogy a holstein-fríz vérhányad emelkedésével arányosan romlanak a termékenységi mutatók mindkét tartási módnál amellett, hogy a kötött és a kötetlen tartás különbségei megmaradnak.

Az egymást követõ termékenyítések vizsgálatával a két tartási mód hatásának jobb megismerését tûztük ki célul. Arra kerestük a választ, hogy két termékenyítés között hány nap telik el, ivarzási ciklusokban, vagy ivarzási cikluson kívül történik-e a termékenyítés, marad-e ki ivarzási ciklus termékenyítés nélkül, több ciklus is kimarad- e úgy, hogy nem történik termékenyítés.

 

A kapott vizsgálati eredmények alapján a következõk állapíthatók meg:

Az elléstõl az elsõ termékenyítésig eltelt idõ nagyon fontos mutató, ez az idõ fogja meghatározni az adott laktációban az egyed késõbbi termékenységét. A telepirányítási programrendszerben és az országos szarvasmarha adatbázis alrendszerében ez a mutató a tenyésztõk számára már rendelkezésre áll.

Kötött tartásban 989 egyed esetében összesen 2817 elsõ termékenyítés történt, ezeknek az átlaga az elléstõl számítva 56 nap. Kötetlen tartásban 1104 tehénnél 3872 elsõ termékenyítés történt, mely átlagban az elléstõl számolva az 55. napra esett. A két eltérõ tartástechnológiánál kapott közel azonos elsõ termékenyítési idõk azt bizonyítják, hogy a vizsgálatok során a termékenységi mutatókban kapott különbségeket nem az elsõ termékenyítés ideje befolyásolta. Az egyedek "azonos szintrõl" indulnak az eredményes vemhesítésig.

Az egy termékenyítésre vemhes egyedek service periodjának hossza kötött tartásban 60 nap, kötetlenben 58 nap, ami azt jelenti, hogy akkor volt sikeres az elsõ termékenyítés, ha ezt az ellést követõ 60. nap körül végezték el.

Az 1. táblázat az egymást követõ termékenyítések között eltelt idõk alakulását mutatja tartási módonként.

1. táblázat:   Egymást követõ termékenyítések között eltelt idõ alakulása tartási módonként

 



Termékenyítés



Kötött tartástechnológia



Kötetlen tartástechnológia



Különbség


n



Átlag



CV%



n



Átlag



CV%



1.-2. termékenyítés



2196



51



61



1933



40



67



-11



***



2.-3. termékenyítés



1347



45



57



752



40



66



-5



***



3.-4. termékenyítés



791



43



63



296



36



56



-7



***



4.-5. termékenyítés



452



42



67



128



38



77



-4



NS



5.-6. termékenyítés



259



44



72



60



40



77



-4



NS

 

Kötött tartásban 2196 második termékenyítés volt, ez a termékenyítés az elsõt átlagban 51 nappal követte. A két termékenyítés között eltelt idõ több mint 2 ivarzási ciklus, ami azt jelenti, hogy átlagban egy ivarzási ciklus kimaradt a termékenyítések között. Kötetlen tartás esetén az elsõ és a második termékenyítés között 40 nap telik el átlagban, ez pontosan 2 ciklus, itt is egy ciklus maradt ki.

1347 db harmadik termékenyítés történt kötöttben és átlagban 45 nap telt el a második termékenyítéshez viszonyítva, kötetlen tartásnál ez az átlag 752 db termékenyítés esetében 40 nap, a különbség 5 nap.

Mindkét tartástechnológiánál, ahogy növekszik a termékenyítések száma, úgy csökken az egymást követõ termékenyítések között eltelt idõ, de közel 2 ciklus az átlag, ami azt jelenti, hogy egy ciklus kimarad a termékenyítések alkalmával. Az átlagok kötetlen tartásnál kisebbek. Az azonos szaporodásbiológiai menedzsment azt jelenti, hogy a különbségeket a tartási módok okozzák.

Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy hogyan alakulnak az egymást követõ termékenyítések között eltelt idõk a termékenyítések számától függõen. A kapott eredményeket a 2. táblázat szemlélteti.



Megnevezés



Kötött tartástechnológia



Kötetlen tartástechnológia



Különbség



n



Átlag



CV%



n



Átlag



CV%



Minimum 2 termékenyítés



 



 



 



 



 



 



 



 



Ellés - 1. termékenyítés



2196



54



48



1933



52



45



-2



**



1.-2. termékenyítés



2196



51



61



1933



40



67



-11



***



Minimum 3 termékenyítés



 



 



 



 



 



 



 



 



Ellés - 1. termékenyítés



1347



53



46



752



50



43



-3



**



1.-2. termékenyítés



1347



51



59



752



39



62



-12



***



2.-3. termékenyítés



1347



45



59



752



40



66



-5



***



Minimum 4 termékenyítés



 



 



 



 



 



 



 



 



Ellés - 1. termékenyítés



791



52



42



296



49



40



-3



+



1.-2. termékenyítés



791



49



59



296



37



65



-12



***



2.-3. termékenyítés



791



44



59



296



39



62



-5



**



3.-4. termékenyítés



791



43



63



296



36



56



-7



***



Minimum 5 termékenyítés



 



 



 



 



 



 



 



 



Ellés - 1. termékenyítés



452



51



45



128



48



39



-3



NS



1.-2. termékenyítés



452



48



60



128



35



57



-13



***



2.-3. termékenyítés



452



42



59



128



35



58



-7



**



3.-4. termékenyítés



452



42



62



128



33



54



-9



***



4.-5. termékenyítés



452



42



67



128



38



77



-4



NS



Minimum 6 termékenyítés



 



 



 



 



 



 



 



 



Ellés - 1. termékenyítés



259



51



45



60



49



42



-2



NS



1.-2. termékenyítés



259



47



64



60



32



58



-15



***



2.-3. termékenyítés



259



42



62



60



31



61



-11



**



3.-4. termékenyítés



259



37



62



60



34



56



-3



NS



4.-5. termékenyítés



259



40



70



60



39



89



-1



NS



5.-6. termékenyítés



259



44



72



60



40



77



-4



NS

 

Abban az esetben, ha minimum 2 termékenyítés volt, kötött tartásnál az elléstõl az elsõ termékenyítésig eltelt idõ 54 nap és az ezt követõ második termékenyítés között eltelt idõ 51 nap. Kötetlen tartásnál ez a két érték 52, illetve 40 nap, lényegesen jobb eredmény.

Akkor, ha minimum 3 termékenyítés volt, kötött tartásnál az elléstõl az elsõ termékenyítésig eltelt idõ 53 nap, az elsõ és a második termékenyítés között eltelt idõ 51 nap valamint a harmadik termékenyítés átlagban 45 nap múlva következett. Kötetlen tartásnál ezek az átlagok szintén lényegesen kisebbek. Minimum 4, 5 és 6 termékenyítés esetén is kevesebb nap telik el átlagban két termékenyítés között kötetlen tartásban.  A különbség 1-15 nap között van.

Összességében a termékenyítések között kötött tartás esetén átlagban 2 vagy ennél valamivel több ciklus marad ki, míg kötetlennél a termékenyítések között eltelt idõk rövidebbek, mint 2 ivarzási ciklus.

Az átlagok nem mutatják meg részletesen, hogy a különbségek mibõl adódtak, ezért megvizsgáltuk, hogy az adott termékenyítés az elõzõt hány nappal követi.

A 3. táblázat az egymást követõ termékenyítések között eltelt idõ megoszlását tartalmazza.



Nap



1.-2. termékenyítés között



2.-3. termékenyítés között



3.-4. termékenyítés között



4.-5. termékenyítés között



Kötött



Kötetlen



Kötött



Kötetlen



Kötött



Kötetlen



Kötött



Kötetlen



0-16



2,7



2,3



2,8



2,4



3,1



3,0



4,8



0,8



16-24



25,2



43,0



29,0



42,3



34,3



43,9



31,9



46,1



24-36



12,3



12,4



14,2



10,1



14,4



10,8



16,9



11,0



36-44



10,4



13,9



12,1



13,2



10,0



13,5



10,2



14,0



44-56



11,8



10,5



10,8



10,7



10,5



11,1



11,5



12,6



56-64



6,8



5,5



6,7



7,4



5,4



8,8



5,7



5,5



64-76



11,1



5,8



10,2



4,9



10,1



3,8



7,5



5,5



76-84



6,2



3,2



4,6



3,0



4,1



2,3



3,6



1,6



84<



13,0



6,2



9,6



6,1



7,9



2,7



7,7



3,1

 

Kötött tartás esetében az elsõ termékenyítést 16 napon belül (cikluson kívül) az összes második termékenyítés 2,7% követi, kötetlen tartásnál ez az érték 2,3%. Az elsõ ivarzási ciklusban (16-24 nap) lényegesen több termékenyítés (43%) történik kötetlen tartásban, mint kötöttben (25,2%). Az ezt követõ cikluson kívüli idõszakban (24-36 nap) a két tartási módnál hasonló arányban (12,3-12,4%) történik termékenyítés.

A második ivarzási ciklusban (36-44 nap) is több a termékenyítés kötetlen tartáskor (13,9-10,4%). Az ezt követõ cikluson kívüli idõszakban (44-56 nap) szintén közel azonos (11,8-10,5%) a százalékos megoszlás. A harmadik ivarzási ciklusban (56-64 nap) viszont már a kötött tartási rendszerben termékenyítenek több egyedet (6,8%-5,5%). Az ezt követõ cikluson kívüli idõszakban (64-76 nap), majd a negyedik ivarzási ciklusban (76-84 nap) szintén a kötött tartásnál történik több termékenyítés (11,8%-5,8% és 6,2%-3,2%). Kötött tartásban 13 % azoknak az egyedeknek az aránya, amelyeket az elsõ termékenyítést követõen másodszor 84 napnál hosszabb idõszak után termékenyítenek ismét, ez az arány kötetlen tartáskor csak 6,2%.

A további egymást követõ termékenyítések között (2.-3. stb.) hasonló tendencia figyelhetõ meg. Ami azt jelenti, hogy egy adott tartási módon vagy telepen belül a termékenyítések száma nem befolyásolja az adott állományra jellemzõ eredményeket.

 

Összefoglalásképpen a következõk állapíthatók meg:

Az egymást követõ termékenyítések (elsõ négy) között eltelt idõk esetében a két tartási mód között szignifikáns különbséget kaptunk. 5-11 nappal kevesebb idõ telik el átlagban a termékenyítések között kötetlen tartásban. Az átlag kötött tartásban több mint két ciklus, a kötetlen tartásban pedig két ciklus, ami azt jelenti, hogy átlagban egy ciklus marad ki termékenyítés nélkül. Mindkét tartási rendszernél, ahogy növekszik a termékenyítések száma, úgy csökken az egymást követõ termékenyítések között eltelt idõ is.

Az elsõ termékenyítést követõ elsõ ivarzási ciklusban lényegesen több termékenyítés történik kötetlen tartásban, mint a kötöttben. Hasonló tendencia figyelhetõ meg a második ivarzási ciklusban is. Az ezt követõ ivarzási ciklusokban (3., 4.) viszont a kötött tartásnál termékenyítenek többször. Cikluson kívüli idõszakban elvégzett termékenyítések aránya a két tartástechnológia esetében közel azonos. A 84 napon túli termékenyítések esetében is a kötetlenül tartott egyedek százalékos aránya a kisebb. A százalékos arányok nem változnak a második és harmadik, harmadik és negyedik és a további termékenyítések között eltelt idõk esetében a két tartási módnál.

Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy az egymást követõ termékenyítések állandó vizsgálatával a termékenységi mutatók lényegesen javíthatók.