Ajánlások és tanácsok… A kalászos gabonák vetõgépeinek beállításához és üzemeltetéséhez

Szinte ugyanekkora mennyiségben növekedett az (õszi és tavaszi) árpákból, valamint a rozsból betakarított termés mennyisége, ami a jövõre nézve újabb kihívást jelent a gazdálkodók számára. Elõre tekintve, a következõkben az ezévi kalászosok vetéséhez, a sorbavetõ gépek beállításához és üzemeltetéséhez kívánunk ajánlásokat és tanácsokat adni.

A gabonavetõ gépek csoportosítása

A gyakorlatban ismert és az országban forgalmazott gabonavetõ gépcsaládok jellemzõ paramétereit, illetve a gépek lehetséges mûszaki megoldásait az 1. táblázatban foglaltuk össze.

Kalászos gabonák sorvetõ gépeinek fõbb mûszaki jellemzõi

1. táblázat 

A csoportosításból látható, hogy ebben a felosztásban normál sorbavetõ, direktvetõ és kombinált (magágykészítõ + vetõ) gépekkel, kombinációikkal lehet találkozni. Ezen munkagépek többségében függesztett és féligfüggesztett kivitelben készülnek, de nagyobb munkaszélesség és gépkapcsolások esetében a vontatott gépek az irányadóak. A hazai gyakorlatban a soros, sorbavetõ gépekkel találkozhatunk, de a sávos és a teljes felületû vetési módok is ismertek. A vetõcsoroszlyák (tárcsás, ikertárcsás vagy csúszúcsoroszlya) kiválasztása mindig a bevetendõ terület talajától függ, kötött talajokon és direktvetés esetén a tárcsás csoroszlyák (csoroszlya-párok) elõnyösebbek, laza, könnyû talajokon a késes (csúszó) csoroszlyák is eredményesen alkalmazhatók. Valamennyi gabonavetõ gép mechanikus magadagoló rendszerrel rendelkezik, és a magadagolás soronkénti vagy központi adagolású, de soronkénti elosztású lehet. A gépek magadagoló szerkezete tolóhengeres, bütyköshengeres vagy központi adagolóelemes (cellás kerekes) megoldású, ahonnan a magtovábbítás gravitációs/pneumatikus úton történik a tárcsás/késes csoroszlyákhoz. A különbözõ vetõgépek vetési mélysége mechanikusan vagy kombinált (mechanikus + hidraulikus) módon állítható be. A gépek magtartályai a vetõgépen teljes szélességben vagy központilag (központosítva) vannak elhelyezve, de egyes nagyobb munkaszélességû gépeknél – pl. vetõkultivátorok – a központi magtartály a vetõgép elé kapcsolt (külön) kocsin, vagy a traktor homlokfüggesztésén található meg. A vetõmag tartályok feltöltése kézi úton zsákokból, homlokrakodóval konténerzsákokból, vagy csigás feltöltõkkel lehetséges.

Vetés elõtti ellenõrzések, beállítások:

●   a vetõgépek mûszaki állapotának felülvizsgálata a vetés technikai megvalósítása lehetõségének (lánckerekek, hajtóláncok; talajkerék és lehajtása stb.) ellenõrzése;

●   vágó/nyitócsoroszlyák, magnyomó/tömörítõ kerekek, és egyéb szerkezeti részek ellenõrzése;

●   a vetési sortávolság ellenõrzése, beállítása;

●   a pneumatikus magtovábbítású gépeknél a tömítetlenségek megszüntetése, a szükséges nyomás biztosítása;

●   mechanikus rendszerû gépeknél a magfelvétel és a magtovábbítás (a magkivetés) lehetõségének ellenõrzése;

●   a hidraulikus csatlakozások ellenõrzése, a hidraulikus rendszer mûködésének kipróbálása;

●   a magfajtához igazodóan – a kezelési utasításban foglaltak szerint – a kivetendõ magmennyiségnek megfelelõ gépbeállítások;

A vetõmagnorma meghatározása

A kivetendõ mag mennyiségének (az un. vetõmagnorma) meghatározására több módszer szerint nyílik lehetõség. Õszi vetésû kalászosaink – a vetés szempontjából – fõbb jellemzõit a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Vetõmag jellemzõk

2. táblázat

A területegységre kivetendõ magvak tömege a keléskor megkövetelt tõszám alapján:

Vm =  (kg/ha)

ahol: Vm = vetõmag mennyiség (kg/ha)

         Ták = tõállomány keléskor (db)

         Emt = ezermag tömeg (g)

         T = vetõmag tisztaság (%)

         Cs = vetõmag csírázó képesség (%)

A 2. táblázat adatainak megfelelõen meghatározható a vetõmagvak használati értéke:

Hé =  (%) = 93,1-95,0 %

A kivetendõ magmennyiség, egy másik módszer szerint:

(kg/ha)

ahol: Msz = a kilogrammonkénti magvak száma (db/kg),

vagy Vmm =        (kg/ha)

A területegységre kivetendõ magvak száma:

Vmsz =  (db/ha)

vagy amennyiben a kilogrammonkénti magszám (db/kg) adott a kivetendõ mag mennyisége:

Vmm =  (kg/ha)

Beállítási lehetõségek

A gabona vetõgépek beállítása függ a magféleségtõl, a kivetendõ magmennyiségtõl, a kívánt vetésmélységtõl, és az alkalmazott sortávolságtól.

●    A magféleség szerinti beállítás tolóhengeres vetõgépeknél az adagolóelem – tolóhenger – alatti fenéklemez és a tolóhenger aktív hosszának együttes beállításával biztosítható.

●    Bütyköshengeres vetõgépeknél ez elsõsorban a megfelelõ profilú adagolóelem(ek) beszerelésével, az alattuk lévõ fenéklemez, ill. az adagolóelemek feletti tolózár együttes állításával végezhetõ el.

●    A magmennyiség szabályozása tolóhengeres vetõgépeknél elsõsorban az adagolóelem – tolóhenger – mûködõ hosszának szabályozásával, másodsorban a vetõtengely fordulatszámának változtatásával végezhetõ.

●    Bütykös hengeres vetõgépeknél ezzel szemben általában a vetõtengely fordulatszámának változtatásával végezhetõ a magmennyiség szabályozás.

●    A vetési mélység valamennyi vetõgépnél a csoroszlyára ható nyomóerõ változtatásával szabályozható. A nyomóerõ központilag hidraulikus úton, elemenként pedig az illetõ elem önsúlyán túl annak pótsúlyozásával, vagy a rugó feszítése, ill. lazítása útján szabályozható. A korszerû vetõgépeken a csoroszlya vonószárakat tartó közös gerendely(ek) hidraulikus úton történõ elfordításával állítható be központilag a kívánt vetési mélység. Ezen túlmenõen elemenként az egyes csoroszlyák terhelõrugóinak elõfeszítésével végezhetõ az egyedenkénti mélységszabályozása.

●    Fontos megjegyezni, hogy a traktor – vagy a vetõgép mellsõ – kerekei nyomában haladó csoroszlyákra nagyobb terhelést kell adni, mint a többiekre, mert ezeken a helyeken – amennyiben nincs nyomlazító – a „keréktaposás” következtében elõálló talajtömörödés miatt csak így biztosítható a kellõ vetési mélység.

●    A megfelelõ sorcsatlakoztatás érdekében a nyomjelzõ beállítása – az önállóan és a kapcsoltan üzemeltetett gépek esetében egyaránt – történhet a szélsõ sortól vagy a gépközéptõl számítottan. A beállított érték – a vezetés módjától függõen – vonatkozhat a traktor-középre, vagy a jobboldali mellsõ kerék közepére. A nyomjelzõ hosszát célszerû a vetési szélesség (a vetõgép) közepétõl mérni. Ennek megfelelõen a nyomjelzõ (NJ) távolsága a vetési szélesség közepétõl mérve: NJ = S –  (cm);

ahol: NJ = a nyomjelzõ hossza a vetési szélesség közepétõl mérve (cm);

         S = a vetési szélesség (cm) : a sortávolság x sorok száma;

         A = a traktor mellsõ kerekeinek nyomtávolsága (cm).

●    A mûvelõút (mûvelõnyom) automatika beállítása a gépkönyvben leírtak szerint. A vetõgép üzemeltetésekor a gépkezelõk ügyeljenek arra, hogy a gép nem rendeltetésszerû (pl. meghibásodás, technológiai üzemzavar, stb. miatti) kiemelésekor a mûvelõút automatika (szabályozó egység) a tábla végi fordulót érzékeli – „ritmust vált” –, ezért annak visszaállítása és ellenõrzése szükséges.

●    A gépbeállítást minden esetben leforgatási próba kövesse, hogy a gépkezelõk meggyõzõdjenek a vetõmag mennyiségének pontos értékérõl.