MENÜ

Gyümölcsfa-telepítés alanyfajta kérdéséhez

Oldalszám: 65
Dr. Iváncsics József egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Kertészeti Tanszék 2014.06.18.

A cseresznye és meggy alanyai
A cseresznye és a meggy alanyai közül az ismert F12/1 (Prunus avium) alanyon, valamint az SL 64 (Prunus mahaleb) sajmeggy alanyon kívül, amelyek igencsak elterjedtek, szükséges megemlíteni néhány manapság teret hódító fajtát, így a Gisela 5 (Prunus canescens X P. cerasus) keresztezést, a Giessen Egyetemen alanyfajtáját.

Gyenge növekedésû, kevésbé sarjadzó fajtaként ismert. Ez a két tulajdonsága azonnal kiemeli, valamint az, hogy rajta korán és bõ termés adódik. Megjegyzendõ, hogy friss és öntözött talajokon kívánatos a használata. Érzékenységet mutat a Coccomyces, a Pseudomonas és a Monilia jelenlétére. Ugyanakkor intenzív kultúrák létesítéséhez ajánlott. Várhatóan a termés mérete is nagyobb lesz a Gisela 5 alkalmazásával.  

1. táblázat. A cseresznye és meggy alanyainak néhány jellemzõ tulajdonsága

Cseresznye – Meggy

 

Növekedési erély

Mésztûrõ képesség

Szárazságtûrõ képesség

Tenyészterület-igény (m)

Gisela 5

◘ ◘ ◘

4,5 x 2,5

Gisela 6

◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘

4,5 x 3,5

Victor

◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

4,5 x 3,5

CAB 6 P

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 4,5

Ma x Ma 14

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 4

Ma x Ma 60

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

5 x 4

SL 64

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

5 x 5

Colt

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘

5 x 5

P-HL-C

◘ ◘ ◘

4,5 x 2

◘ = bonitálási érték

A Gisela 6-os alany (Prunus canescens x P. cerasus) szintén a német Giessen Egyetemrõl származik. A Phytophtorával szemben közepesen ellenálló. Rajta a nemes fajták nagyobb gyümölcsméretet produkálnak és az eddigi tapasztalatok szerint jól alkalmazkodik az eltérõ környezeti viszonyokhoz. Jellemzõje, hogy kedveli a frissen feltört tarlókat.

A következõ alany, amelyrõl szükséges említést tenni a Ma x Ma Delbard 60 Broksec (Prunus avium x P. mahaleb) az Egyesült Államokból származik. Közepes növekedési erélyû. Elõnye, hogy kevésbé fejleszt sarjakat, rajta kitûnõ terméseredményeket realizálhatunk. Ajánlott nehezebb terepviszonyokon, dombos vidékeken is. Kiemelhetõ, hogy ellenáll az idõleges szárazságnak. A másik Ma x Ma Delbard Delbard 14 Brokforest (Prunus avium x P. mahaleb) hibrid alanyt szintén az Egyesült Államokban állították elõ. Hasonlóan az elõzõ hibridhez, közepes növekedési erélyû és gyakorlatilag nem fejleszt sarjakat. Szintén elmondható, hogy szárazabb területeken is sikerrel alkalmazzák. Ellenáll a Phytophtorának és toleráns a Pseudomonas baktériummal szemben. Gyors termõre fordulás érhetõ el a legkülönbözõbb környezeti viszonyok között is abban az esetben, ha megfelelõ agrotechnikát alkalmazunk.

P-HL-C (Prunus avium x P. cerasus) alany a cseh Holovousy Szaporító Állomásról származik, amelyre jellemzõ, hogy mintegy 60-70 %-kal kisebb növekedést mutat a közismert F12 alanyhoz képest. Ennek megfelelõen a különbözõ fajták gyorsan fordulnak termõre, valamint produktívak maradnak. Jól gyökeresedõ, így kevésbé érzékeny. Széles körben alkalmazható különbözõ jellegû talajokon, de különösen a friss és megfelelõen elõkészített talajokra ajánlják. Az öntözést természetesen meghálálja.

Végül említésre kerül egy olyan alany is, amely bizonyos tulajdonságaiban elmarad az eddigiektõl, mégis bizonyos körülmények között figyelemre méltó. A Cab 6 P (Prunus cerasus) alanyt a Bolognai Egyetemen szelektálták. Közepes növekedési erélyû. Bizonyos mértékben sarjadzó, továbbá közepes produktivitású alany. Különösen agyagtalajokra ajánlják, rajta az elõzõekben említett alanyokhoz képest késõbb fordulnak termõre a fák. Érzékenyebb a száraz periódusokra is, ezért ajánlják jó vízháztartású területekre.

Az õszibarack alanyai

A közismert GF 677 alany leírásától ezúttal eltekintünk, hiszen oly sokat emlegetett és hazánkban bevezetett alanyfajtáról van szó. Inkább néhány különlegességet említenék meg, így elsõként a Penta (Prunus domestica) elnevezésû alanyt, amely az ISF római kutatóintézetébõl származik. Közepes növekedési erélyû és nem sarjadzó fajta. Rajta a különbözõ nemes õszibarack fajták kitûnõ produktivitást mutattak. Inkább agyagos talajokra ajánlják, ahol nem minden esetben szükséges öntözni. Úgy mutatkozott, hogy a faiskolában érzékeny a rozsdagombára. A megfigyelések szerint akár kajszi, szilva és mandula alanyként egyaránt használható. A másik szintén sikeres római szelekció a Tetra (Prunus domestica) elnevezésû alanyfajta. Nagyon hasonló tulajdonságokkal bír az elõbb említett Penta fajtával. Talán azt emelhetjük ki, hogy nagy biztonsággal megnöveli a ráoltott nemes fajták gyümölcsnagyságát és korábbi termõre fordulást biztosít.

Szintén újdonságnak számít a Fire (Prunus persica) alany. A Cseh Köztársaságból származik. Megfigyelések szerint jó ellenálló képességet mutat a talajuntsággal szemben, valamint kevésbé hajlamos az asfissiára. Szintén jó ellenálló képességet mutat a nematódákkal szemben. Mind a gyümölcsök színezettségét, mind pedig a gyümölcsméretet fokozza.

A közismertebb alanyfajták közül elsõként az Isthará Ferciana  (Belsiana x Mirabolán) INRA, franciaországi szelekció kerül rövid jellemzésre. Közepes növekedési erélyû, nem sarjadzó és jó produktivitású fajta. Alkalmazható közepes agyagtartalmú talajokon. Ki kell emelni, hogy érzékeny a talaj magasabb mésztartalmára. Elég jól ellen áll az Armillária fertõzésének. Kezdetben gyengén fejlõdõ (mind faiskolában, mind kiültetve), de késõbb erõteljesen növekedésnek induló, s végül is jó termést adó alanyfajta.

A Magyarországról származó, de az INRA franciaországi kutatóintézetben szelektált (Prunus davidiana x P. persica) hibridfajta: a Cadaman Avimag. Erõs növekedése ellenére nem fejleszt sarjakat, inkább friss, közepes kötöttségû talajokra ajánlott. A GF 677-nél jobban ellenáll az asfissiának. Inkább javasolt a korán érésû és gyengébb növekedési erélyû nemes fajtákhoz.

2. táblázat. Az õszibarack alanyainak néhány jellemzõ tulajdonsága

Õszibarack

Növekedési erély

Mésztûrõ képesség

Szárazságtûrõ képesség

MRS 2/5

◘ ◘

◘ ◘

Tetra

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘

Isthará

◘ ◘ ◘

◘ ◘

◘ ◘

PS

◘ ◘ ◘

◘ ◘

◘ ◘ ◘

Penta

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

Barrier 1

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

Cadaman

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

GF 677

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

Julior

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘

A kajszi alanyai

A kajszi alanyfajta választéka különösen sok problémát rejt magában, nagy körültekintést igényel. Magasabb agyagtartalmú talajokra inkább a vadszilvákból nemesített, míg a magasabb homoktartalmú talajokra inkább a vadkajszikból nemesített alanyokat ajánlják. A hazánkban kevésbé elterjedtek közül említem meg a Torinel avifel (két Prunus domestica hibridje) elnevezésû fajtát. Az INRA franciaországi intézetben szelektálták. Közepes növekedési erélyû, nem sarjadzó és jó produktivitású. Agyagtalajokon inkább ajánlott. Mivel tövisképzésre hajlamos, ezért meglehetõsen nehéz az oltása (szemzése), így erre a faiskolákban számítani kell. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy rajta elõbb fordulnak termõre a nemes fajták.

A 29 C (Prunus cerasifera) alany az Egyesült Államokból származik. Közepes növekedési erélyû és kevés sarjat képzõ, jó produktivitású alany. Vagy dombos területeken alkalmazzuk vagy olyan sík terepen, amely megfelelõen drénezett. Közepes érzékenységet mutat az Agrobaktériummal és a Verticilliummal szemben. Természetesen az erõsen kötött, hideg talajokon nem alkalmazható.

Hasonló tulajdonságokkal bír a GF sorozatból a GF 31-es  alany is (Prunus cerasifera x P. salicina). Franciaországban az INRA Intézetben állították elõ. Az elõbbiekkel szemben ez a fajta inkább szárazabb, lazább talajokra alkalmas és meg kell jegyezni, hogy a Verticilliumra érzékenynek bizonyult. Kifejezetten korábbi termõre fordulást biztosít és az évenként adódó termést bizonyos mértékig kiegyenlítettebbé teszi (csökkenti az alternanciát).

3. táblázat. A kajszi alanyainak néhány jellemzõ tulajdonsága

Kajszi

Növekedési erély

Affinitá

Szárazságtûrõ képesség

Tenyészterület-igény (m)

Apricot

Torinel

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘

5 x 3,5

Abricotie

GF 31

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 5

Albaricog.

Mir. 29 C

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 4

Aprikosen.

Marianna 8/1

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 5

A szilva alanyai

A Marianna 8/1, miként a kajszinál is alkalmazható, úgy a szilvánál igencsak elterjedt alany, amely Prunus cerasifera x P. munsoniana keresztezés. Erõs növekedése ellenére gyökérzete a talajfelszínhez meglehetõsen közel helyezkedik el. Ki kell emelni, hogy a faiskolákban vagy a késõbbiekben jelentkezõ gyökér asfissiával szemben igencsak ellenálló. Alig hoz sarjakat és javítja a ráoltott nemes fajták minõségét, ellenáll az Armilláriának is. A 29 C alanyt már a kajszi esetében leírtuk. Kitûnõen alkalmazható a nemes szilvák esetében, miként az elõbbiekben szintén tárgyalt Tetrával is kísérleteznek.

Hazánkban kevésbé elterjedt alanyok közül még az MRS 2/5 (Mirabolan x Prunus spinosa) hibridre hívja fel a szakirodalom a figyelmet, amelyet a Pisai Egyetemen állítottak elõ. Közepes növekedési erélyû és bizonyos mértékig (gyengébben) sarjadzó fajta, de kitûnõ terméseredményeket biztosít az eddigi kísérletek alapján. Széleskörû felhasználhatóságát jelzi, hogy mind õszibarack, mind pedig kajszi alanyként is ajánlják.

4. táblázat. A szilva alanyainak néhány jellemzõ tulajdonsága

Szilva

Növekedési erély

Mésztûrõ képesség

Szárazságtûrõ képesség

Tenyészterület-igény (m)

Plum

MRS 2/5

◘ ◘ ◘

◘ ◘

◘ ◘

5 x 3,5

Prunier

Tetra

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 3,5

Ciruelo

Mir. 29 C

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

5 x 4

Pflaumen.

Marianna 8/1

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

5 x 5

 A körte alanyai

A Pyrus Dwarf alanyra (Pyrus communis szelekció), amelyet Prof. Jacob állított elõ Németországban, jellemzõ a birs alanyokhoz hasonló növekedési erély és a jó termõképesség. Ennek megfelelõen javasolt intenzív ültetvényekben, olyan sor- és tõtávolságra, miként az a legtöbb birs alanynál elterjedt. Mivel vadkörte alanyról van szó, ezért nem jellemzi inkompatibilitás, tehát jól szemezhetõk rá a Vilmos körte különbözõ változatai is.

A OHF Delbard 333 Brokmal alany (Old Home x Farmingdale) hibrid, amelyet természetesen az Egyesült Államokban állítottak elõ, jó növekedési erélyû, gyors fejlõdésû. Leginkább azonban azt kell kiemelni, hogy a különösen meszes és száraz talajokon is alkalmazható (10 %-os teljes mésztartalom esetén is!). Ellenáll az Erwiniának és bizonyos mértékig az asfissiának. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy megfelelõ tápanyagellátás és öntözés híján csökkenhet a gyümölcsök mérete.

Újdonságként mindenképpen szólni kell a Fox 11 alanyról (Pyrus communis szelekció), amelyet Prof. Marangoni Bolognában állított elõ. Középerõs növekedési erélyt figyeltek meg ennél az alanyfajtánál, amely kiemelkedõen jó fejlõdõ képességû. Eltérõ talajtani adottságok között is alkalmazható, akár meszes területeken is. Mivel szintén vadkörte alanyról van szó, ezért kitûnõ a nemes fajtákkal mutatott affinitása. Rajta kiemelkedõ terméseket érhetünk el, és a gyümölcsök nagyon jó minõséget biztosítanak az eddigi kísérletek alapján.

Szintén újdonságszámba megy a Cydomalus alany (Malus communis x Cydonia oblonga), amelyet Prof. A. Roversi állított elõ. A sokat emlegetett kérdésre ad választ, mivel Malus communisból kiindulva, azaz egészében véve vagy csak részben, de vadalmából nemesített alanyt a körténél több esetben próbáltak már létrehozni. Leginkább sikertelen kísérleteket említhetnénk. A fent említett vadalma x birs hibrid olyan szerencsés kombináció, amely kitûnõ alanyt biztosít. Jó affinitást mutat a nemes körtefajtákkal és bizonyos mértékig alkalmazható meszes talajokon is, amely közismert probléma a birs alanyok esetében. Valamennyi sarjra számíthatunk az oltványok nevelése során, ugyanakkor nem kell félni a talajuntság problémájától, mert azt elég jól tolerálja, különösen akkor, ha megfelelõ tápanyagellátást biztosítottak. Azt is el kell mondani, hogy széleskörû a felhasználhatósága, hiszen egyaránt alkalmas lehet alma, naspolya, birs és galagonya alanynak is. Az eddigi kísérletek szerint megfelelõ beltartalmi értékeket mutatnak a rajta kapott gyümölcsök, továbbá megemlíthetõ, hogy a darabosság bizonyos mértékig nõ és a gyümölcshús finomsága is bizonyos esetekben kitûnõbb, mint a legtöbb vadkörte magoncalany esetében.

5. táblázat. A körte alanyainak néhány jellemzõ tulajdonsága

Körte

Növekedési erély

Mésztûrõ képesség

Szárazságtûrõ képesség

Tenyészterület-igény (m)

Pear

OHF 333

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘

◘ ◘

3,5 x 2,0

3,8 x 3,0

Poirier

Pyrus Dwarf

◘ ◘ ◘

◘ ◘

3,3 x 1,6

3,5 x 2,5

Peral

Fox 11 (A28)

◘ ◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

3,5 x 2,2

3,8 x 3,2

Birnbaum

Cydomalus

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘

3,5 x 2,0

3,8 x 3,0

Az alma alanyaira ezúttal külön nem tárgyaljuk, hiszen újdonságként már említésre került a fenti Cydomalus alany, ugyanakkor megjegyzendõ, hogy az almafaj esetében a már jól bevált angol ’M’, illetve ’MM’ sorozat alanyait alkalmazzák, így elsõként kell kiemelni az M9, M26, MM106 és M7 alanyokat. A kísérletek ellenére, amelyek leginkább a Pajam, Mark és más M, illetve MM sorozat változataival végeznek, úgy tûnik, hogy az elkövetkezendõ években többnyire ragaszkodni fognak a klasszikus alanyfajtákhoz. Közülük talán az M7-est azért említeném meg, mivel leginkább ellenáll a sok gondot jelentõ gyökér asfissiának, valamint megfelelõen csökkenti a ráoltott nemes fajták növekedési erélyét. Leginkább úgy terjedt el, mint a száraz, meszes talajok gyenge növekedésû alanyfajtája. Ilyen szempontból hazánkban kitûnõen alkalmazható lenne, különösen olyan nemes fajták esetében, melyeknek növekedési erélye szintén gyenge. Ennek ellenére hazánkban mégis ritkán találkozunk ezzel az alanyfajtával.

6. táblázat. Az alma alanyainak néhány jellemzõ tulajdonsága

Alma

Növekedési erély

Mésztûrõ képesség

Szárazságtûrõ képesség

Tenyészterület-igény (m)

Note

Apple

M 9

◘ ◘

3,5 x 1,0

3,5 x 2,0

Spur

Standard

Pomme

EM 26

◘ ◘

◘ ◘ 

◘ ◘

3,5 x 1,2

3,5 x 2,0

Spur

Standard

Manzano

MM 106

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

3,5 x 1,5

3,8 x 2,2

Spur

Standard

Apfelbaum

M 7

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘

◘ ◘ ◘ ◘

4,0 x 2,0

4,0 x 3,5

Spur

Standard

 Felhasznált szakirodalom:

G., Battistini (2000): Portinnesti. International Plants Propagation. Marco Proli kiadvány, Cesena