MENÜ

Új szárazra állítási készítmény – COBACTAN DC

Oldalszám: 100
Dr. Ózsvári László 2014.06.18.

Az Intervet Hungária Kft. 2004. május 11-ére „Az Intervet a szarvasmarha-egészségügyben” címû szakmaikonferenciára hívta meg a szarvasmarhatartásban dolgozó hazai állatorvosokat. A rendezvényre Budapesten, a CEU Konferenciaközpont Prága termében került sor.

A szakmai szimpózium középpontjában a tõgygyulladás, mint a legnagyobb gazdasági veszteséget okozó állomány-egészségügyi probléma, és annak megelõzési lehetõségei, többek között a hatékony szárazra állítási terápia állt. Egyben bemutatták az Intervet hazai piacon új, széles hatásspektrumú, 4. generációs cefalosporin hatóanyagú szárazra állítási készítményét – a Cobactan DC-t is.

A tõgygyulladások bakteriológiai hátterérõl dr. Jánosi Szilárd tõgyegészségügyi szakértõ tartott összefoglaló elõadást. A tejtermelõ tehenek tõgygyulladását a nagyüzemekben polietológiájú (többféle kórokozó által elõidézett) és polifaktoriális (több hajlamosító tényezõ) állománybetegségnek kell tekinteni. A tõgygyulladás kialakulása három fõ tényezõ kölcsönhatásától függ: a külsõ környezet hajlamosító tényezõitõl, a tehén, ill. a tõgy saját védekezõ rendszerének aktivitásától és a kórokozó mikroorganizmusok számától és pathogenitásától.

A tõgygyulladás kiváltására képes különféle mikroorganizmusoknak – az ellenük való védekezés gyakorlati szervezése szempontjából – legcélszerûbb csoportosítása a fertõzés terjedésének módja alapján történõ felosztás. Ennek értelmében megkülönböztetünk állatról állatra terjedõ, ún. fertõzõ kórokozókat, a külsõ környezetbõl a tõgyet fertõzõ, ún. környezeti kórokozókat, és az esetenként mindkét módon fertõzõ átmeneti kórokozókat. Napjainkban a legelterjedtebb kórokozó a környezeti pathogén Streptococcus uberis, de a hazai tejtermelõ gazdaságok jelentõs részében a Staphylococcus aureus állatról állatra terjedõ baktérium felelõs a tõgygyulladás okozta károk nagy részéért.

A tõgygyulladás gyógykezelésének alapelveirõl dr. Michel Abee, az Intervet cég technikai és marketingmenedzsere számolt be. Kiemelte, hogy a tejelõ marhák gazdaságilag legnagyobb kárt okozó betegsége a tõgygyulladás világszerte. A károk 70%-áért a szubklinikai tõgygyulladás a felelõs. Egy klinikai tõgygyulladásos eset 200–300 euró kárt okoz átlagosan Nyugat-Európában. A legnagyobb veszteség a tejtermelés csökkenésébõl származik, ezért a különbözõ hatóanyagú masztitisz elleni készítményeknél fontos gazdasági szempont, hogy laktációs gyógykezelés után a tejtermelés minél jobban közelítse meg a betegség elõtti szintet. Az eddigi kísérletek alapján a cefquinom hatóanyagú készítmény esetén (Cobactan LC) sokkal inkább megközelíti a tejtermelés a masztitisz elõtti szintet, mint az ampicillin vagy kloxacillin hatóanyagú tõgyinfúzióknál.

Klinikai gyógyulásról a tünetek megszûnésekor és az állat egészségének helyreállásakor beszélhetünk, a bakteriológiai értelemben vett gyógyuláshoz viszont a fertõzés eliminálása is szükséges. A cefalosporinok hatékonyak a leggyakrabban elõforduló streptococcusok, staphylococcusok és coliformok ellen, emellett széles hatásspektrumuknak köszönhetõen ismeretlen kóroktanú klinikai tõgygyulladások esetén is alkalmazhatóak. Az Intervet eddig többféle laktációs (Mastijet Forte, Cobactan LC, Super Masticort) és szárazra állítási készítményt (Nafpenzal DC, Neo Mastitar) vezetett be a magyar piacra, amelyek közül a Cobactan LC hatóanyaga 4. generációs cefalosporin, a cefquinom molekula. A készítményre jellemzõ a széles hatásspektrum, a gyors baktericid hatás, magas hatóanyag-penetráció a tõgybe, és a cefquinom speciális, ún. „rakéta formájának” köszönhetõen a rezisztenciával szembeni védettség. A tõgyinfúzió adását Cobactan 2,5%-os injekciós kezeléssel kiegészítve növekvõ klinikai és bakteriológiai gyógyulási arány érhetõ el, mert a hatóanyag a vérplazmából is beáramlik a tõgyszövetbe. Hatékony laktációs készítmény a Mastijet infúzió is, mert tetracyclin, neomicin és bacitracin hatóanyagának szinergista hatása miatt széles hatásspektrumú és prednizolon tartalma a gyulladást is csökkenti. Különösen hatékony Staphylococcus fertõzés ellen.

A tõgygyulladások megfelelõ laktációs gyógykezelése mellett rendkívül fontos a szárazra állítási terápia alkalmazása is. Ezzel biztosítani lehet a tökéletes magzati fejlõdést, a tõgyszövet regenerálódását és felkészülését a következõ laktációra, valamint eliminálni lehet a szubklinikai fertõzéseket. A DC-terápia lényege a szubklnikai fertõzésektõl való megszabadulás (pl. staphylococcusok, streptococcusok), a szárazra állítás idõszakának megkezdése és az új fertõzések megelõzése egyrészt a szárazonállás alatt, másrészt röviddel az ellés után (pl. Str. uberis, kóliformok). A DC-terápia gazdasági elõnye, hogy csökken az antibiotikum felhasználása a laktáció alatt és ezáltal a gyógykezelési költség. Régóta tart a szakmai vita, hogy szelektíven (csak tõgygyulladt teheneknél) vagy általánosan (minden tehénnél) alkalmazzuk a DC-terápiát. A szelektív szárazra állítási terápia kétségtelen elõnye, hogy csökken az antibiotikum-felhasználás és a kezelési költségek, valamint megõrizzük a tõgyprotektív minor pathogéneket. Ugyanakkor problémás a fertõzött tehenek kiválasztása, a tanktej SCC-je magasabb és a tejhozam alacsonyabb az állományban, emellett nincs prevenció az új fertõzésekkel szemben a szárazonállás ideje alatt, ill. nem csökken a masztitisz ellés utáni elõfordulása sem. Összességében, az általános DC-terápiát javasolja a holland szakember.

Az Intervet legújabb szárazra állítási készítménye a Cobactan DC, a Cobactan „termékcsalád” új tagja. Modern, innovatív termék, hatóanyaga cefquinom. Széles spektrum jellemzi, és különösen hatékony a Gram- baktériumokkal szemben. Baktericid hatása gyors, mélyen behatol a tõgy szövetébe és nagyfokú hatékonyság jellemzi.

A szakember elõadása zárásaként elmondta, hogy – az eddigi tapasztalatok alapján  – a tõgygyulladás elleni hatékony védekezés legfontosabb „5 pontja” a fejõberendezések évenkénti kontrollja, a fejés utáni emlõfertõtlenítés, a rutinszerû DC-kezelés, a klinikai esetek feljegyzése és szakszerû kezelése, valamint a krónikusan tõgygyulladt tehenek selejtezése.

A tõgygyulladás által okozott gazdasági veszteségekrõl dr. Ózsvári László állatorvos-közgazdász, a SZIE Állatorvos-tudományi Karáról tájékoztatta a rendezvény résztvevõit.

Dr. Király István szarvasmarha-egészségügyi szakállatorvos, az ostffyasszonyfai Petõfi MSz szarvasmarhatelepét ellátó állatorvosa a tehéntej szomatikus sejtszámának gyakorlati körülmények közötti ellenõrzésérõl tájékoztatta a meghívottakat.

A tejtermelõ tehenészetek állományreprodukciójának újszerû megközelítésérõl dr. Csáki Tamás szaporodásbiológus-magánállatorvos tartott gyakorlatorientált elõadást.