MENÜ

Az áttelelõ zöldtakarmány keverékek termesztése és jelentõségük napjaink mezõgazdaságában

Oldalszám:
Késmárki István - Petróczki Ferenc 2014.06.18.

A kérõdzõ állatok takarmányozásában fõként a magyar mezõgazdaság korábbi idõszakában játszottak fontos szerepet a különbözõ õszi- és tavaszi takarmánykeverékek. A nagyüzemek úgynevezett „zöld futószalag”-ot állítottak össze belõlük.

A különbözõ vetési- és betakarítási idejû társítások segítségével próbálták a nagyüzemi és a háztáji kérõdzõ állományt friss, biológiailag értékes zöldtakarmánnyal ellátni. A „zöld futószalag” idõben egymást követõ növényei, társításai azonban csak bizonyos szoktatási idõ után jó hatásúak, errõl manapság sem illõ megfeledkezni. A takarmányozási céllal termesztett növénytársítások nem tûntek el, sõt a természetszerû takarmányozás, a környezetkímélõ technológiák elõtérbe kerülésével, a kisüzemek, családi gazdaságok számának növekedésével a takarmánykeverékek termesztési volumene is minden bizonnyal növekedni fog.

Az áttelelõ (õszi vetésû) zöldtakarmány keverékeknek különösen a legelõterület szûkében lévõ erdõs, dombos vidékeken lenne jelentõségük, ahol a talajvédelem miatt is fontosak. A legtöbb talajtípuson jól termeszthetõk, könnyen beilleszthetõk a vetésszerkezetbe. Jó hatásúak a talajtermékenységre, jó gyomelnyomók, a kórokozók, kártevõk ellen ritkán kell védekezni, így területükön a túlzott peszticid terhelésrõl sem kell tartani. Jó elõvetemények. Maradéktalanul kielégítik az ökogazdálkodás követelményeit, mint társítások, jobban kihasználják az adott terület ökológiai lehetõségeit, hiszen az eltérõ ökológiai igényû növények valamelyikének az idõjárás biztosan kedvez. Agrotechnikájuk egyszerû és energiatakarékos, nem igényel pótlólagos gépberuházást. Többségük után sikeres lehet a másodnövény-termesztés, illetve a landsbergi keverék helyettesítheti is a másodvetést. Takarmányértékük a komponensek fejlettségétõl, tömegarányától függ, a nyersfehérje koncentrációjuk az optimális idõszakban betakarítva 13-15%, szárazanyagra számítva. Jelenlegi termesztési méreteikrõl pontos statisztikai adatokat az 1. sz. táblázat tartalmaz.

Elõnyeik mellett termesztési problematikájukról sem szabad megfeledkezni, hiszen csak az átlagosnál jobb csapadék-ellátottságú években lehetnek versenyképesek az évelõ szántóföldi pillangós virágú takarmánynövényekkel. Minõségromlás nélkül csak rövid ideig takarmányozhatók, a megmaradó felesleget nehéz hasznosítani.

Az õszi keverékek vetésideje, a faji sajátosságoktól függõen augusztus végétõl október elejéig tart. Részletes vetési útmutatókat dr. Antal József „Növénytermesztõk zsebkönyve” címû mûvének 310-315. oldalán talál a kedves olvasó.

Az elõvetemény megválasztásnál figyelembe kell venni, hogy a kifogástalan gyökér- és vetõágy készítéséhez optimálisan 50-60 nap szükséges.  Ezek alapján ideális elõvetemény lehet bármelyik kalászos gabona, az olaj- és a rostlen, az újburgonya, borsó, mák, a július elejéig feltört évelõ pillangósok. A kalászosok után tarlóhántás + hengerezés, majd forgatásos vagy tárcsás alapmûvelés következzék, ami 16-20 cm mélységben történjen és lehetõleg 4-6 héttel elõzze meg a vetést. A vetõágy elõkészítése mindig a legigényesebb komponenshez igazodjék. Késõbb lekerülõ elõvetemény (pl. silókukorica) után az elsõ mûvelet a tárcsázás, melyet henger kövessen, majd kombinált eszközzel készítsünk vetõágyat. Ha száraz a talaj, vetés után még sorhengerekkel ellátott vetõgép után is járassunk hengert! A nagyobb duzzadóképességû talajokon tél végén is szükség lehet a felfagyás elleni hengerezésre.

Trágyaszükségletük egy részét, különösen az állattartó telepek közelében érdemes istállótrágyával kielégíteni.  A pillangós komponenseket tartalmazó keverékek a N-igény 25-30%-át szimbotikus N-gyûjtésük révén kielégítik.  A PK mûtrágyát az alapmûveléssel dolgozzuk be, N-t csak tavasszal fejtrágyaként adjunk, kivétel ez alól, ha a kalászos elõvetemény után a teljes szalma mennyiség felszecskázva a táblán marad. Ez esetben a jobb mikrobiális szalmabontáshoz már a tarlóhántás elõtt adjunk 25-30 kg/ha nitrogént. Ca és a Mg pótlására többnyire a laza, enyhén savanyú talajokon lehet szükség. A különbözõ keverékek trágyaszükségletérõl az 2. sz. táblázat ad tájékoztatást.

A vetés minden fázisának a legérzékenyebb komponens igényeihez kell igazodnia (vetésidõ, vetõágy-minõség, vetésmélység). Vetésük gabona sorvetõgéppel kivitelezhetõ, de a vetõmag-keveréket a vetés elõtt és közben is folyamatosan keverni szükséges, mert a különbözõ méretû, formájú, súlyú vetõanyagok menet közben osztályozódnak!

Betakarításuk optimális idejének megtalálása kényes feladat. A legnagyobb tömeget ugyanis az energiát adó faj kezdeti virágzásában kapjuk, míg a legjobb minõség eléréséhez ezt a fenofázist nem szabad megvárni a kaszálással. Az õszi takarmánykeverékek hamar elvénülnek, optimális betakarítási idejük 5-7 nap. A zölden fel nem etetett mennyiséget a keverék sajátosságaitól függõen elvénülés elõtt jobb tartósítani (szilázs, széna).

Európa mérsékelt övezetében, így hazánkban is a fontosabb és hagyományos õszi vetésû, áttelelõ zöldtakarmány-keverékek a következõk:

-         keszthelyi keverék: az õszi káposztarepce és rozs társítása. Tavasszal a legkorábban betakarítható õszi takarmánykeverék. Betakarítására korán, már április második-harmadik dekádjától számíthatunk, amikor a repce bimbós állapotban van. Amíg a rozs kalászát ki nem hányta, jó minõségû takarmányt nyerhetõ belõle. Talajmûvelésének és trágyázásának irányelvei az õszi káposztarepce igényeit kövessék! Csak jó táperõben lévõ és jó kultúrállapotú talajon termeszthetõ sikerrel, egyenletes, bõ csapadékellátottság mellett. Tervezhetõ hozama 15-20 t/ha zöldanyag. Mérsékelten puffasztó hatású, ezért ajánlatos elõfonnyasztani, kis gazdaságokban szecskázott szalmával való keverés is javasolható.

-         rozsos szöszös bükköny: gyengébb termõhelyi adottságú területekre való õszi keverék. A szöszös bükköny jobb területen helyettesíthetõ sima bükkönnyel is. Április végén, május elején számíthatunk betakarítható termésre. Nagyon gyorsan elvénülõ és takarmányozási értékét vesztõ keverék, ezért etetésének megkezdését úgy tervezzük, hogy mire lefogy a területrõl, a rozs még épp hogy kihányja a kalászát. Hozama 15-25 t/ha zöldtömegre tehetõ.

-         búzás/õszi árpás pannon bükköny: jobb talajokra való, mint a rozsos szöszös bükköny. Finomabb konzisztenciájú, jobb beltartalmi értékû és lassabban vénülõ takarmányt ad, mint a rozsos-bükkönyös keverék. Betakarításának megkezdését május elsõ dekádjára tervezhetjük, amikor még a búza kalásza hasban van. Hozama átlagosan 20-26 t/ha zöldanyag.

-         õszi búzás/rozsos/õszi árpás borsós keverék: ebben a takarmánykeverékben a tömeget adó és támasztónövény egyaránt lehet a rozs vagy az õszi búza, illetve õszi árpa, de az õszi árpa a kisebb tömegénél és gyengébb száránál fogva nemigen javasolható. Lazább, gyengébb táperejû talajon inkább a rozs szerepeljen, míg jobb talajon a búza legyen a támasztónövény. Borsóból feltétlenül a vegetatív típusú és jó áttelelõ képességû mezei borsó õszi változatát válasszuk (Pisum sativum spp. speciosum). Május harmadik dekádjától tervezhetjük a keverék betakarítását, ha rozzsal társítottuk a borsót, akkor pár nappal még korábban. A búzás társítás lassabban vénül el, jobb minõségû takarmány nyerhetõ belõle. Az elérhetõ hozam és a minõség a borsó részarányától függ. 20-26 t/ha zöldanyagnál nagyobb termést ne tervezzünk!

-         Legány-féle keverék: a Nyugat-Dunántúl csapadékos, jobb kultúrállapotú talajaira való hármas növénytársítás. A takarmánykeverékben szereplõ fajok megválasztása a terület adottságaitól függõen rozs (vagy õszi búza), szöszös bükköny (vagy pannonbükköny) és bíborhere. A Legány-féle keverék agrotechnikáját a bíborhere igényeihez igazítsuk. Ha elegendõ csapadék hullott õsztõl tavaszig, nem volt zord a tél, akkor nagy termésre és kiváló minõségre számíthatunk. Betakarítását többnyire május 10-20. között kezdhetjük meg. Tervezhetõ termés 22-27 t/ha. A Dunántúl délnyugati részein ismert ennek a keveréknek az egyszerûsített változata is, amikor kimarad a társításból a bükköny és rozst (vagy õszi búzát) társítanak bíborherével. A rozsos vagy búzás bíborhere termesztési tennivalói hasonlóak a Legány-féle keverékéhez.

-         landsbergi keverék: Németország keleti területein alakult ki ez az õszi takarmánykeverék. Nálunk csak a csapadékosabb dunántúli területekre javasolható. A keverék tulajdonképpen hármas növénytársítás. Érdekessége, hogy benne a tömeget adó és támasztónövény szerepét az olasz perje (Lolium multiflorum) tölti be. A keverék alkalmas arra, hogy az anyanövedék betakarítása után az olasz perje még egy kielégítõ sarjútermést is adjon, különösen, ha meg is öntözzük. A tavaszi idõjárás alakulásától függõen április végén többnyire megkezdhetjük a keverék etetését. Viszonylag hosszú idõn keresztül egyenletes minõségre számíthatunk, mert az olasz perje lassan vénül el. Mintegy 20-25 t/ha zöldtömegre számíthatunk és az olasz perje sarjúja egy hónap elteltével 7-10 t/ha zöldtermést is adhat.

Felhasznált irodalom:

 Antal, J. (2000): Növénytermesztõk zsebkönyve. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 289-323 p.

Késmárki, I. (1992): Õszi és tavaszi takarmánykeverékek termesztése. 824-836 p. In: Bocz, E.: Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest.

KSH (2003): Mezõgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. 250 p.

 1. sz. táblázat

 Az áttelelõ zöldtakarmány keverékek területe és hozamai országrészenként

Országrész

2001

2002

Terület (ha)

Hozam (t/ha)

Terület (ha)

Hozam (t/ha)

Közép-Magyarország

47

12,6

50

7,0

Közép-Dunántúl

949

9,6

637

10,3

Nyugat-Dunántúl

571

12,2

1243

9,0

Dél-Dunántúl

382

14,2

795

14,4

Észak-Magyarország

266

12,9

478

10,1

Észak-alföld

311

14,4

10

8,0

Dél-alföld

1809

21,2

1608

11,3

Összesen

4335

15,8

4821

10,9

 2. sz. táblázat

 20 t/ha zöldtermés trágyaigénye a különbözõ õszi keverékeknél*

Keverék megnevezése

Trágyaigény
N

P2O5

K2O

Összesen

kg/ha

Keszthelyi keverék

45-50

28-35

60-90

133-175

Rozsos szöszös bükköny

45-60

25-35

50-70

120-165

Búzás pannon bükköny

55-70

30-40

55-70

140-180

Õszi borsós keverék

50-60

35-45

50-65

135-170

Legány-féle keverék

40-50

30-40

50-60

120-150

Landsbergi keverék

60-70

30-40

60-80

150-190

*

A kisebb adagok a jobb tápanyag-szolgáltatású talajra vonatkoznak