Vidékfejlesztés 2007–2013.

Ennek jogszabályi hátterét a 2005. szeptember 20. napján kiadott 1698/2005/EK rendelet adja. A szabályozás 2007. január 01. és 2013. december 31. napja között lesz hatályos. A rendelet tulajdonképpen csupán keretet ad a vidékfejlesztési intézkedésekhez, amelybõl kiindulva azután az egyes tagállamok kidolgozhatják saját nemzeti vidékfejlesztési tervüket. Mindenesetre a jogszabályban megjelenõ támogatási célok és támogatási intenzitások utalnak arra, hogy milyen jellegû és mértékû vidékfejlesztési támogatásokra számíthatunk az elkövetkezendõ uniós költségvetési idõszakban.

1. Fiatal mezõgazdasági termelõk induló támogatása
    Az AVOP rendszeréhez hasonlóan 40 évnél fiatalabb, elsõ gazdaságukat indító termelõk vehetik majd igénybe ezt a támogatási formát, amelynek maximális felsõ határát 55 000 euró összegben határozta meg a jogszabály.
   
2. Korai nyugdíjba vonulás
    Olyan vidékfejlesztési jogcím, amelyet már most is sokan vártak, azonban várhatóan nem fog megindulni 2007. januárjáig.
   A támogatás mértéke. 
   Átadóként
   –  a termeléssel felhagyó, legalább 55 éves, a nyugdíjkorhatárt el nem érõ,
   –  a tagállamban érvényes nyugdíjkorhatárnál 10 évvel fiatalabb, 10 éve gazdálkodást folytató és tevékenységét beszüntetõ termelõ,
   –  évente 18 000, teljes összegben pedig 180 000 euró támogatást kaphat.
   Munkavállalóként
   –  a legalább 55 éves, a nyugdíjkorhatárt el nem érõ, illetve a tagállamban érvényes nyugdíjkorhatárnál 10 évvel fiatalabb,
   –  a megelõzõ 5 év során munkaidejének legalább felét mg-i munkával kisegítõ családtagként vagy mezõgazdasági munkavállalóként töltõ,
   –  az elõzõ 4 éves idõszak során legalább kétévi teljes munkaidõnek megfelelõ ideig dolgozó alkalmazott,
   –  évente 4 000, teljes összegét tekintve pedig 40 000 euró támogatást kaphat.
3. Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele
    A gazdálkodási követelmények és a jó mezõgazdasági és ökológia állapot fenntartásával, illetve a munkahelyi biztonsági elõírások alkalmazásával kapcsolatban, a mezõgazdasági termelõk és erdõtulajdonosok által igénybe vett tanácsadási szolgáltatás 80%-a mértékû támogatás, de maximum 1 500 euró összeg igényelhetõ.
4. Mezõgazdasági üzemek korszerûsítése
   A korszerûsítési támogatások mértéküket tekintve 4 csoportba sorolhatóak:
   •  Max. 40%-ot érhetnek el majd általánosan a termelõk a nemzeti fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési célok megvalósítása esetén.
   •  50%-os támogatásban lesznek részesíthetõek a kedvezõtlen adottságú térségekben gazdálkodók és az átlagos termelési feltételek mellett tevékenykedõ fiatal gazdálkodók.
   •  60% lehet a támogatásintenzitás a kedvezõtlen adottságú területeken termelõ fiatal gazdálkodók termelési hátterének korszerûsítése esetén.
   •  75%-os támogatásban pedig azok a gazdaságok részesülhetnek a csatlakozó országokban, akik a csatlakozást követõ négy éven belül igyekeznek megfelelni a vizek mezõgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló jogszabály elõírásainak.
5. Az erdõk gazdasági értékének növelésére irányuló támogatás és a mezõgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére irányuló támogatás intenzitása
    Hazánkban az elérhetõ támogatási mérték 40–60%-ig terjedhet majd a rendelet alapján attól függõen, hogy kedvezõtlen besorolású területrõl van-e szó.
6. A közösségi jogszabályokon alapuló elõírások betartása
    Azok a mezõgazdasági termelõk juthatnak ehhez a támogatási formához, akiknek a környezetvédelem, a közegészségügy, az állategészségügy és a növényegészségügy, az állatjólét és a munkabiztonság területén elõírásokat kell alkalmazniuk. A elõírások betartására irányuló támogatás maximális összege 10 000 euró lesz.
7. Mezõgazdasági termelõk részvétele az élelmiszer-minõségi rendszerekben
    A támogatás maximális összegét a jogszabály 3000 euró összegben rögzíti gazdaságonként. Célja a gazdálkodók speciális élelmiszer-ellenõrzési rendszerben való részvételének elõsegítése.
8. Félig önellátó gazdálkodás
    Ez a jogcím már ismert a jelenlegi Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbõl. A jövõben továbbra is cél marad az, hogy a félig önellátó és üzleti tervet benyújtó gazdaságok életben maradását támogatással segítsék. A támogatást átalányösszegû támogatásként éves szinten 1500 euróban meghatározott felsõ értékig és legfeljebb öt éven keresztül lehet kifizetni.
9. Termelõi csoportok
    Nem változik jelentõsen a termelõi csoportok támogatása sem.
   1 000 000 EUR alatti árbevétel szintig 5%–5%–4%–3%–2%,
   1 000 000 EUR felett pedig 2,5%–2,5%–2%–1,5%–1%  támogatás lesz majd elérhetõ.
10. Természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések
     A kifizetéseknek ellentételezniük kell a mezõgazdasági termelõk azon többletköltségeit és elmaradt jövedelmét, amelyek összefüggnek az érintett területen folytatott mezõgazdasági termelés terén meglévõ hátránnyal. A kifizetésekben olyan mezõgazdasági termelõk részesülnek, akik vállalják, hogy az elsõ kifizetés után legalább öt évig folytatják gazdálkodási tevékenységüket a hátrányos helyzetû területeken. A támogatás mértéke a hasznosított mezõgazdasági terület hektárja után számolt 25–250 euró összeg.
11. Natura 2000 kifizetések
     Az érintett területeken a jogszabályi elõírások betartásával összefüggõ hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése érdekében fizethetõ majd ki támogatás, szintén a hasznosított mezõgazdasági terület alapján, a kezdeti ötéves idõszakban 500 euró, majd ezt követõen 200 euró összegig.
12. Agrár-környezetvédelmi kifizetések
     Ezzel a támogatási csoporttal kapcsolatban újabb szigorító intézkedések várhatóak, mivel az eddigi programoknak nehezen lehetett mérni a környezetre gyakorolt kedvezõ hatását. A jövõben annál is inkább ezek a támogatások kerülnek majd várhatóan a figyelem középpontjába, mivel lehetõséget adnak a folyamatosan csökkenõ és kiesõ területalapú támogatások kompenzálására. A növénytermesztésben a rendelet a támogatások mértékét 450–900 euró/ha, az állattenyésztési programoknál 200–500 euró/számosállat-egység összegben rögzíti.
13. Mezõgazdasági és nem mezõgazdasági földterületek elsõ erdõsítése
     Ez a támogatási jogcímcsoport alapvetõen két támogatási formát foglal magába: a jövedelmi pozíciót javítják a létesítési költségek fedezését szolgáló támogatások, illetve az erdõsítés által eredményezett jövedelem-kiesés ellentételezésére szolgáló éves hektáronkénti támogatások. Az alapítási költségekre irányuló támogatás maximális intenzitása 70–80% lehet a jogszabály szerint, a jövedelem-kiesés fedezésére irányuló éves támogatás felsõ határa 150–700 euró/ha összeget tehet majd ki.
14. Natura 2000 és erdõ-környezetvédelmi kifizetések
     E támogatások a speciális elõírások betartásával kapcsolatos többletköltségek és a jövedelemkiesés kompenzálásának célját szolgálják. A kifizetés minimális összege 40 euró/ha, felsõ határa 200 euró/ha lehet majd.

Mint ahogy már korábban is említettem ezek irányszámok, amelyek nemzeti vidékfejlesztési tervek szintjén még pontosításra szorulnak. Mindazonáltal egy irányultságot legalább adnak, és ismeretük talán segítheti a gazdálkodókat a középtávú tervezésben.