Nem mind almaecet, ami fénylik

- Mielõtt igennel, vagy nemmel válaszolnék a kérdésre, az olvasónak el kell szenvednie egy kis történeti áttekintést, azért, mert e nélkül nehezen lenne megérthetõ az állásfoglalásom. 

- Az almaecet jótékony hatására évtizedekkel ezelõtt dr. Czövek László nyíregyházi állatorvos figyelt fel. Észrevette, hogy azokban a tehenészetekben, amelyekben almatörkölyt etetnek az állatokkal, kevesebb a megbetegedés, igen alacsony a borjú elhullás aránya, ami abban az idõben nem volt kis szó, és nem utolsó sorban a tej bakteriológiai tisztasága is kiváló, jelentõsen csökkent a tejben lévõ szomatikus sejtszám. Ezt követõen végezte a kutatásait, amelyek eredményeként megállapította, az almaecet hatásmechanizmusát, amit közérthetõen úgy foglalhatunk össze, hogy az almaecet savassága folytán nem engedi az állati bélflórában kialakulni a káros baktérium-telepeket. Megalkotta az Alfa-Elixir nevû takarmány kiegészítõt, ami az almaecet mellett mézet, s különféle vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Sajnos Czövek doktor halálával átmenetileg megszakadtak a kutatások.

- Évekkel késõbb, amikor a közismert egészségvédelmi okok miatt betiltották az antibiotikumok takarmányokba való keverését, hírtelen elõtérbe kerültek a hasonló hatású természetes anyagok. Így az almaecet is. Korábban azért keverték kis mennyiségben a takarmányba az antibiotikumokat, hogy ezzel mintegy megelõzzék a betegségek kialakulását, illetve roboráló szerként, javítsa a takarmányhasznosulást. Nos, ezeket a hatásokat az almaecettel, mint természetes anyaggal is el lehetett érni. Mivel nem voltak egzakt tudományos kísérleti eredmények, az almaecet gyártója, a BUSZESZ Élelmiszeripari Rt. finanszírozása mellett dr. Bárdos László tanszékvezetõ egyetemi tanár irányításával a gödöllõi Szent István Egyetemen megindultak az újabb, átfogó kutatások. A több éves kísérletek most már mérésekkel és számokkal alátámasztva egyértelmûen igazolták az almaecet hatását. Azóta is folynak az egyetemen hasonló kísérletek, s az egész szakma Bárdos dr. méréseire hivatkozik, s használja megállapításait.

 Mit igazoltak ezek a mérések?

- Egy hosszas tudományos kísérlet sorozatot egyszerûen nem lehet ilyen rövid formában közölni, csupán a legfontosabb megállapításokra szorítkozhatom. A valódi, vagyis természetes úton erjesztett almaecetet, amit a BUSZESZ Condixír néven hoz forgalomba, a szarvasmarha, a sertés, a nyúl, a baromfi takarmányozásában vizsgálták.

- Többek között vérvizsgálatot is végeztek, mely során az összkoleszterin szintet és a triglicerid koncentrációt nézték, s ezek rendre alacsonyabbak voltak a kontroll csoportban mértekhez képest. A vérminták összfehérje tartalma alapján az almaecettel kezelt állatok vérplazma vasredukciós képessége is (FRAP) magasabb lett. Ezzel magyarázzák az almaecettel itatott állatok jobb stressztûrését, valamint a szervezet káros oxidativ hatásokkal szembeni védekezõ képességét. Ez az állapot biztos, hogy nem az adalék savi karakterét adó ecetsav, hanem az almából származó összetevõk: vitaminok, flavonoidok, kéntartalmú szabad aminosavak és származékaik miatt alakultak ki.

- Összességében megállapítható, hogy a Condixír azzal, hogy az emésztõrendszer ph-értékét a savasabb irányba tolja, megakadályozza a belekben a káros baktériumok megtelepedését. Ezért rendszeres használatával az emésztõszervi betegségek nagy része megelõzhetõ, ilyen például a baromfik szalmonellózisa, a különféle streptococcus fertõzések, vagy a fiatal malacok hasmenése. Természetes, hogy jó emésztés következtében javul a takarmányhasznosítás, vagyis kedvezõbb lesz a súlygyarapodás. A hízólibáknál például igazolhatóan nagyobb és szerkezetében jobb minõségû lesz a máj. Tehát a jobb egészségi állapot, és a jobb emésztés következtében, javul az állatok ellenálló képessége, ezáltal a kondíciója. Jól mutatja ezt, például, hogy a madarak tollazata kifényesedik, egészséges lesz. Különösen most, a madárinfluenza terjedésének idején fontos, hogy a Condixír itatásával javul az állatok stressz-tûrõ képessége. Márpedig, ha a baromfik esetében például elrendelik a zárt tartást, akkor a stressz és a kannibalizmus kialakulásának esélyét minimálisra csökkenthetjük ezzel a szerrel. És még lehetne sorolni a kísérletekkel igazolt hatásokat.

Mindez hogyan függ össze azzal, hogy milyen szert vásároljunk, illetve itassunk?

- Most kapcsolnék vissza az elején feltett kérdésre. Ha ilyen kedvezõ hatású az almaecet, és várhatóan növekszik a piaca, akkor nyílván lesznek, és vannak olyan emberek, cégek, akik például nem almából erjesztett, vagy más módon elõállított olcsóbb ecetet próbálnak almaecet néven eladni.

 Elõfordulhat az is, hogy hamisítják?

- Bármi elõfordulhat. Én már találkoztam olyan anyaggal, ami nem állta meg a helyét.

 De akkor hogyan lehet megismerni a valódit?

- Elõször nézzük meg a márkajelzést: a Condixír és az Alfa-Elixír az a két szer, amelyek alapja az az almaecet, amellyel az igazolt kísérletek folytak. Másik szempont: azt szokták mondani a fogyasztóvédõk, hogy ha egy virsli nagyon olcsó, legyen gyanús. Ugyanez vonatkozik az almaecetre is. De mondok egyebet is. A kutatások most abba az irányban folynak, hogy a szûrletben fennmaradó anyag mennyire hatásos. Kell-e egyáltalán szûrni. Vannak olyan tapasztalatok, hogy kedvezõen befolyásolja a hatást, ha némely anyag bennmarad az ecetben. Tehát lehet, hogy hatásosabb, ha nem annyira „tiszta, tükrös”. És semmiképpen nem kell, hogy dõljön belõle a – mondjuk mesterséges - almaillat, elegendõ, ha az ecet érzik. Visszatérve a fogyasztóvédõk tanácsaira, ha egy almaecet fényes, nagyon is almaillatú és olcsó, legyen gyanús.    

Megjelent  2005. novemberben, a  Kistermelõk Lapja, 11. számában