A nyúlhizlalás gazdaságossága szempontjából fontos, hogy egy istállóban, annak egységnyi alapterületén, pontosabban egy ketrecben hány növendéknyulat lehet nevelni.
Fenntartható fejlõdés, multifunkcionális mezõgazdaság, agrár-környezetvédelmi program, élelmiszer-biztonság – ezekkel a fogalmakkal egyre többször találkozhatunk és találkozunk e rendezvény keretei között is.
2004. szeptember 23–25. között immár hetedik alkalommal rendezték meg Kaposvárott a Pannon Állattenyésztési Napokat, amely az õszi idõszak legjelentõsebb országos tenyészállat-kiállításának és mezõgazdasági szakvásárának tekinthetõ.
A tõgygyulladás emberi tevékenység által okozott probléma, melyre hatással van a fejés végzése során a fejés módja, a fejési technológia, a fejõberendezés részegységének kialakítása, a fejõkészülék-öblítés, a fejésenkénti tisztítás módja.
A tenyészüszõk a tehénállomány fejlõdésének alapját jelentik. Fontos tehát, hogy a legjobb üszõket neveljük fel megfelelõ módszerrel, és az is lényeges, hogy az üszõket optimálisan, fiatal életkorban vegyük tenyésztésbe.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Magasra tett léc a karbonsemlegesség
