Építsünk gabonaszárítót - Pályázzunk AVOP-támogatást tervünk megvalósításához

A magas költségek, az elszámolás körüli viták, elégedetlenségek nehezen gyógyuló „lelki sebeket” hagytak a gazdákban. Nem véletlen, hogy megpezsdült a szárítóépítési kedv. Ahogyan a Gádorosi Növénytermelõk Új Típusú Szövetkezetének vezetõje vagy a Hajdúhadházi Gazdák Szövetkezetének képviselõje egybehangzóan nyilatkozták, a gabonaszárítás körüli visszásságok egységes akarattá kovácsolták a gazdák elképzeléseit. A 2005-ös évben gabonaszárítót fognak építeni.

Ezt a törekvést erõsíti az a lehetõség is, hogy az ilyen típusú beruházásokhoz – reményeink szerint – AVOP-pályázatból támogatást lehet majd nyerni. Mindez nem csökkenti a gazdák finanszírozási terheit, hiszen a beruházást elejétõl a végéig saját eszközökkel – saját pénzbõl és esetleg hitelbõl – végig kell finanszírozni. Miután a terv elkészült, a pályázó a támogatást vagy megkapja, vagy nem. Ez a „lehetséges ajándékpénz” jelleg fel is veti a kérdést: tulajdonképpen támogatásról van-e szó? Hiszen ez a pénz kedvezõbb likviditási helyzetbe hozza azokat a gazdálkodókat, akik egyébként is képesek egy ilyen típusú beruházást végig finanszírozni. A beruházás nem a támogatottságtól jön létre.

Látszik, hogy az AVOP funkciója nem az alultõkésített, létükért küzdõ magyar gazdák „életben tartása”, hanem az egyébként is jól mûködõ, megfelelõ szaktudás és tõke háttérrel rendelkezõ gazdaságok európai versenyképességének fokozása.

Az alábbiakban dióhéjban szeretnénk összefoglalni egy gabonaszárító beruházás megvalósításának egymást követõ lépéseit. A megjelenési terjedelem korlátozottsága miatt erre természetesen csak a teljesség igénye nélkül van lehetõségünk.

A beruházás elõkészítésének és megvalósításának fõbb mérföldkövei a következõk:

1.  A gabonaszárító telep földrajzi elhelyezkedése – zöldmezõs beruházás vagy meglévõ telep rekonstrukciója

2.  Infrastruktúra és környezet

3.  A felépíteni kívánt szárító és kiszolgáló egységeinek megválasztása

4.  Engedélyezési tervcsomag elkészítése (gépészet, építészet, statika, környezetvédelem, tûzvédelem stb.)

5.  Engedélyek beszerzése

6.  A kivitelezés elõkészítése

7.   A finanszírozás megtervezése

8.  Pályázat megírása

9.  Kivitelezés

Meglévõ telepet rekonstruálni a legkézenfekvõbb, nem mindenkinek van azonban erre lehetõsége. Sok gazdálkodó kényszerül arra, hogy a mezõgazdasági termelésbõl kivont földterületen építsen szárítótelepet. A villany, gáz, utak odavezethetõségén kívül fontos, hogy ezeknek a „zöldmezõknek” a nagysága legalább 2 ha vagy annál nagyobb legyen, egy 10 vagy 20 tonna/h körüli teljesítményû szárító telepítésekor (kukoricában 25%-ról 15%-ra történõ szárítás esetén). Ebben az esetben helyezhetõek el kényelmesen a berendezések, közlekedési utak, magtárak, tárolósilók, javítómûhely. Esetlegesen késõbbi kapacitásbõvítésre is van lehetõség. Szép példa a zöldmezõs létesítésre Gergely József LAW-szárító beruházása Gesztelyen, Miskolc mellett, amelyet a 2004-es évben a Molnár Kft. valósított meg és amely szárító 17 ezer tonna nedves kukoricát szárított le problémák és fennakadás nélkül az elmúlt szezonban.

Egy új telep energiaigényérõl elmondhatjuk, hogy elektromos energia vonatkozásában a gabonaszárító és kiszolgáló egységei mintegy 100–

150 kW-ot igényelnek, amennyiben a fenti termelési nagyságrendrõl beszélünk. Kérdés, hogy kell-e más tevékenységet is árammal ellátni.

Gáz vonatkozásában tapasztalati tény, hogy magasabb ára ellenére sokan választják a tartályos gázt. Ennek oka a viszonylag állandó minõség, ami a földgázról nem mindig mondható el. A rövid – sok esetben évi 2–3 hónapos – üzemelés, valamint az a tény, hogy a gázvezetékhez történõ csatlakozásnak magas költségei vannak és decemberben már csak külön térítés ellenében vételezhetõ földgáz, mind arra ösztönzik a beruházókat, hogy a tartályos gázt válasszák. Egyébként a tartályos és földgázár közötti különbség szûkülése várható.

A költségek szempontjából fontos, hogy a telep külterületen, nem lakóterület közvetlen közelségében helyezkedjék el, hiszen minden területnek megvan a maga környezetvédelmi besorolása, azok a por- és zajkibocsátási határértékek, melyeknek meg kell felelni. Jó példa egy ilyen beruházásra a Pannonagri Kft. által Kiskunlacházán megvalósított telep, amelynél a technológia szinte minden eleme tartalmaz külön porleválasztást. A telep egyébként egy tejfeldolgozó üzem közvetlen szomszédságában valósult meg. Az ilyen típusú feladatok teljesítését segíti elõ például a STELA cég által kifejlesztett radiálventilátoros porleválasztó centrifuga, amely egyszerûen a szárítóberendezés átszívó ventilátorát helyettesíti elfogadható többletköltséggel. Ebben az esetben a szárító porkibocsátása légköbméterenként nem haladja meg a 2 mg értéket. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a svéd SKANDIA cég fejlesztése, a gabonatovábbító csövekbe beépíthetõ portalanító-tisztító. Mindkét terméket a Pannonagri Kft. forgalmazza, építi be beruházásaiba.

A tervek és engedélyek vonatkozásában elmondhatjuk, hogy ez az egyik legfontosabb momentum, különösen a pályázni kívánó gazdák részére, hiszen a pályázati csomag elengedhetetlen része az engedélyezési tervcsomag alapján kiadott építési engedély.

Nézzük, milyen részekbõl áll az engedélyezési tervcsomag:

1. Technológiai terv – amelynek fõ részei: folyamatábra, telephelyi elrendezés, alaprajzi elrendezés, nézet négy irányból, szükség esetén metszetek, mûszaki leírás, adatszolgáltatások statikai számításokhoz. Egy ilyen terv elkészítésénél rendkívül sok szempontot kell figyelembe venni pl. gépjármûvek akadálytalan mozgása, meglévõ objektumok. Célszerû ehhez a feladathoz több éves gabonaipari szakmai tapasztalattal, referenciákkal rendelkezõ tervezõt megbízni.

2. Építészeti terv, amelynek részei az építészeti mûszaki leírás, rajzok (telephelyi- és alaprajzi elrendezés, nézetek, metszetek), statikai számítások, útterv, csapadékelvezetés terve, talajmechanikai vizsgálati jegyzõkönyv. Ezek elkészítése ugyancsak megfelelõ szakirányú tapasztalatot feltételez.

3. Tûzvédelmi terv – egy komplett dokumentáció, amely bizonyítja, hogy a tervezett üzem, annak kialakítása a hatályos tûzvédelmi rendelkezéseknek és elõírásoknak megfelel. Az elképzeléseket már a terv kidolgozásának megkezdése elõtt célszerû a helyileg illetékes hatóságokkal egyeztetni.

4. Környezetvédelmi terv fejezet – szintén egy komplett dokumentáció, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a telep megvalósítása és majdani emissziós értékei – por- és zajkibocsátás, forgalomnövekedés – nem lépik túl azokat a határértékeket, amelyeket a hatóság a megvalósítás földrajzi helyszínére elõír. Ebben a kérdésben már a beruházás megkezdése elõtt feltétlenül tájékozódni kell, illetve a terv kidolgozása során célszerû a szakhatósággal folyamatosan egyeztetni.

5. ÁNTSZ és esetlegesen egyéb hatóságok által elõírt dokumentációk.

FIGYELEM: az engedélyezési tervcsomag nem azonos a kiviteli tervekkel. A fent felsorolt tervek a szûken értelmezett gabonaszárítóra 

A szárítótelepre vonatkozó teljes tervcsomag elkészítését kedvezõ áron vállalja a Pannonagri Kft., a STELA szárítóberendezések magyarországi forgalmazója, a Molnár Kft., az LAW szárítóberendezések magyarországi forgalmazója (lásd a 

Az engedélyezési tervcsomagot természetesen a tulajdonos kérelmezõnek kell a hatóságokhoz benyújtania. Nagy elõny azonban, ha az engedélyek megszerzésében tapasztalt, ebben az ügyben járatos szakemberek 

Magának a szárítógépnek és a kiszolgáló technológiának a megválasztása a legfontosabb kérdés, hiszen ennél a momentumnál dõl el, milyen gépekkel, mennyire gazdaságosan, mennyi gonddal és problémával küszködve tud majd a gazda szárítani, költséget megtakarítani, vagy pénzt keresni a jövõben. A gépek megválasztását és a tervezést sorrend szempontjából fel is cserélhetnénk, hiszen tervezés a már kiválasztott gépek alapján történhet. Mindezek a kérdések azonban annyira összefüggnek, hogy a kedves olvasót talán nem zavarja ez a kis sorrendbeli 

Helykorlátok miatt mai cikkünkben az elhelyezés, az infrastruktúra, az engedélyek és a tervezés kérdéseit taglaltuk. A következõ számban szeretnénk kitérni a gépek megválasztásának, a pályázat megírásának és benyújtásának, a finanszírozás biztosításának kérdéseire, valamint szeretnénk áttekinteni a kivitelezés kérdéskörét.