Korszerû gumiabroncsok vontatott mezõgazdasági gépekre

A vontatmányok gumiabroncsait együttesen implement (munkagép) abroncsoknak nevezzük, amelyek nemzetközi megjelölésére az I kódjelet alkalmazzák.  Az I-1 csoportba tartoznak a hosszirányú bordázatúak, az I-2-be a négyszögmintás felületûek, míg az I-3-ba a ferde  bordázatú profilok.

A nagyobb teherbírású, széles, alacsony profilú implement abroncsokra az LI  terhelési index 160–180 (4 500–8 000 kg), és az SI  sebességindex  A8-F (40–80 km/h) közötti értékei jellemzõk. Méretjelölésük megegyezik a traktorabroncsokéval, erre  mutat példát az I. táblázat.








Közismert, hogy a mezõgazdasági szállítás feladatait a tehergépkocsik helyett mindinkább a pótkocsik veszik át, ezért különösen a termények és a folyékony anyagok szállítására használt nagy teherbírású mezõgazdasági pót- és tartálykocsik megfelelõ abroncsozása kerül elõtérbe. Ezeknél is fõ szempont a nagyfokú talajkímélés és a nagyobb sebességû (50–60 km/h) közúti vontatás feltételeinek kielégítése.

Fontos a nagy teherbírás, a nagy felfekvési felület (fõleg a szántóföldön) és a minél kisebb gördülési ellenállás.  Szerkezeti felépítésüket tekintve lehetnek diagonál, vagy radiál kivitelûek, bár utóbbit még csak néhányan gyártják szériában. Ezen speciális abroncsok jellemzõ mérettartománya az 500/60 R22,5 és a 850/50 R 30,5 között helyezkedik el. A nagyméretû munkagép gumiabroncsok fõbb mûszaki és agrotechnikai kritériumai:

• talajtaposás (talajtömörítés) csökkentése,

• nagy teherviselõ képesség,

• stabil iránytartás (traktornyom követés) lejtõs területen,

• alacsony vontatási teljesítményigény,

• magas élettartam,

• jó öntisztuló képesség,

• jó tapadás szilárd burkolatú úton,

• hatékonyság szántóföldön, közúton egyaránt.

Az ilyen feltételeknek megfelelõ implement gumiabroncsok legismertebb gyártói a Michelin, az Alliance, a Trelleborg, a Vredestein és a Nokian.

A különbözõ új márkák tulajdonságait szántóföldi és közúti vontatási, valamint tartós üzemi vizsgálatokban lehet összemérni. Ilyen mérésekre nemrég került sor Németországban. A kieli egyetemen a következõ nagy átmérõjû implement gumiabroncsokat hasonlították össze szántóföldi körülmények között:

• Michelin 600/60 R 30,5 Cargo XBib

• Alliance 650/60 – 30,5 I-328

• Trelleborg 650/65 – 30,5 Twin-Implement

A mûszaki adatokat és a mérési eredményeket az 2. táblázat tartalmazza. Megállapítható, hogy a keskenyebb abroncsnak a radiál szerkezet és az alacsonyabb belsõ levegõnyomás következtében viszonylag nagy a teljes felfekvési felülete, de különösen a bordák felfekvése, így kevésbé deformálja a talajfelszínt. A kisebb besüllyedés (a sekélyebb keréknyom) miatt  kisebb a gördülési ellenállás, ezáltal kevesebb a vonóerõ szükséglete is a diagonál szerkezetûekhez viszonyítva.













Az elõbbieknél szélesebb, radiál szerkezetõ gumiabroncsokkal tartós üzemi vizsgálatokat is végeztek:

• Alliance 750/45 R 26,5 I-380

• Trelleborg 680/55 R 26,5 Twin-Radial

• Vredestein 700/50 R 26,5 Flotation

Ezek mûszaki adatait a 3. táblázat foglalja össze. A 28 t össztömegû szervestrágyaszórókra felszerelt tesztabroncsok igénybevétele 950–1400 üzemórát tett ki. A szántóföldi és a közúti közlekedés aránya 50-50% körül alakult. Ennek során a Vredestein abroncs futófelület kopása csak 12%, az Alliance abroncsé 28%, míg a Trelleborgé több, mint 35% volt.



Mérték az üzemanyag-fogyasztást és vizsgálták az abroncsok öntisztuló képességét is. Az 500 üzemórás megfigyelés alatt, 50 km/h sebességnél a Vredestein abronccsal szerelt pótkocsival a 260 LE-s traktor közel 1500 literrel több üzemanyagot használt fel, mint a Trelleborg abroncsos gépegység (1. ábra).




 



Az öntisztulást 100 m hosszú betonútszakaszon történt elhaladás után a bordák között visszamaradt föld mennyiségével jellemezték (2. ábra). Az eredmények azt igazolják, hogy az öntisztuló képesség nagymértékben függ a futófelület kialakításától.








Fontos megjegyezni, hogy az új fejlesztésû, korszerû implement gumiabroncsok erõsített vázszerkezetüknél és nagy légterüknél fogva a hagyományos abroncsokhoz képest jóval alacsonyabb, akár 1,0–1,5 bar belsõ levegõnyomással is üzemelhetnek a szántóföldön, így jelentõs mértékben enyhítik a káros talajtömörödést.