A repce méhkímélõ technológiája

A tradicionálisan repcét termesztõ gazdálkodókon kívül újabb termelõk is belevágnak a repce termesztésébe.

A repce tavaszi kártevõinek évek óta magas egyedszáma kedvezõ esetben is

legalább egy védekezést követel meg.

Növényvédelmét tekintve mind a termelõ, mind a méhész szempontjából külön odafigyelést igényel a növényvédelmi tv. 45. § (1) bekezdése alapján meghatározott „virágbimbó feslésétõl a virágszirmok lehullásáig terjedõ idõszak”, valamint „a gazdasági növény virágzási idején kívüli idõszak is, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelõ növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják”.

Az alkalmazható növényvédelmi technológiák hiányos ismerete, illetve azok nem elõírásszerû alkalmazása már sok esetben vezetett méhpusztuláshoz, ezáltal pedig a méhész és a termelõ közti polgári peres eljáráshoz. A következõkben egy rövid összefoglalót szeretnénk adni a védekezés lehetõségeirõl az említett idõszakban.

Jogszabályi háttér

A méhek védelmével, a méhkímélõ technológia alkalmazásával kapcsolatban több jogszabály is [2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemrõl, 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet, 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet] tartalmaz elõírásokat, melyeket most a termelõk szempontjából tárgyalunk.

A növényvédõ szerek méhveszélyességét a méhekre gyakorolt hatásuk (közvetlen kontakt toxicitás és kontakt hatóanyag-maradék-toxicitás) alapján három kategóriával fejezzük ki:

Méhekre kifejezetten veszélyes, mérsékelten veszélyes és nem veszélyes készítmények.

A 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemrõl tiltja a házi méhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédõ szerrel való kezelését a bevezetõben említett idõszakban, lehetõvé teszi viszont a növényvédõ szer engedélyében meghatározott méhkímélõ technológia alkalmazását akkor, ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt a károsítóktól csak háziméhekre veszélyes növényvédõ szerrel lehet megvédeni.

Mindezek alapján a fenti idõszakban – amennyiben a kezelés feltétlenül indokolt – a repce védelmére a termelõk 2 alternatíva közül választanak:

1. Méhekre nem veszélyes rovarölõ szer a virágzó növényállományban, vagy méhek közelében bármikor veszély nélkül felhasználható, mivel rendeltetésszerû alkalmazása (elõírt dózis betartása stb.) eleve nem veszélyezteti a méheket. Jelenleg egy tiakloprid hatóanyagú készítmény engedélyezett (lásd táblázat).

2. A méhkímélõ technológia alkalmazását az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet határozza meg:

„Virágzó növényállományban méhekre mérsékelten veszélyes minõsítésû növényvédõ szer kizárólag a háziméhek napi aktív repülésének befejezését követõen, a csillagászati naplemente elõtt egy órával, legkésõbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélõ technológia), amennyiben ezt a növényvédõ szer engedélyokirata lehetõvé teszi.”

A méhkímélõ technológiával engedélyezett növényvédõ szerek körét az 1. táblázatban külön feltüntettük.

Ebben az esetben méhekre mérsékelten veszélyes szerekrõl van szó, amelyek közvetlen kontakt toxicitása 60–100% (a lepermetezett méhek 60–100%-a elpusztul), kontakt hatóanyagmaradék-toxicitása 8 óránál rövidebb ideig tart (a kijuttatás után 8 órával a méheket a készítmény már nem veszélyezteti).

Tehát itt nem a szerek kímélik a méheket, hanem a méhekre mérsékelten veszélyes szereknek az idõzítése biztosítja a méhkímélõ eljárást. Ezért is kötelezõ az esti permetezés elõtt meggyõzõdni arról, hogy a méhek befejezték repülésüket. A védekezés befejezését tekintve a 23 órát pedig be kell tartani, mivel így biztosított a hatóanyagok lebomlása (szintetikus piretroidok) vagy felszívódása az epidermisz alatt lévõ szövetekbe (foszalon) a méhek másnapi megjelenéséig.

Itt külön kiemelendõ, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján a termelõnek a fenti 2 esetben nincsen bejelentési kötelezettsége! Írásban ugyan nincsen meghatározva, de a méhész és a termelõ kapcsolattartása és együttmûködése javasolható.

Bejelentési kötelezettsége van viszont a termelõnek a tv. 45. § (3) alapján: „A termelõ köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzõnek legkésõbb a védekezés megkezdését megelõzõ munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének idõpontját, befejezésének várható idõpontját, valamint az alkalmazásra kerülõ növényvédõ szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak idõtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhetõ el a háziméhekre veszélytelen növényvédõ szerrel, illetve méhkímélõ technológiával.”

A bejelentés után a jegyzõ feladata, hogy haladéktalanul értesítse a méhesek tulajdonosait.

A méhkímélõ technológiával végzett kezelés szükségessége

Átlagos idõjárási viszonyok között a repce tavaszi kártevõi elleni védekezések általában elvégezhetõk méhkímélõ technológia alkalmazása nélkül. Vannak esetek azonban, amikor meggondolandó a technológia használata:

1.) Elõfordulhat, hogy a repcebecõ-ormányosok betelepedése nem fejezõdik be a virágzásig. Errõl virágzásban hálózással gyõzõdhetünk meg. Ha a várható becõkártétel feltétlenül indokolja, a becõkárosítók (repcebecõ-ormányos, repcebecõ-gubacsszúnyog) ellen védekezés szükséges.

2.) Ha a védekezés idõszerû (szárormányos, fénybogár), de a repce- tábla illetve a tábla környéke még a repce virágzása elõtt tömegesen virágzó gyomokkal borított. A repcében jellemzõ korán virágzó gyomnövényeket (pl. piros és bársonyos árvacsalán, vadrepce, repcsényretek stb.) is elõszeretettel látogatják a méhek.

3.) Ha agrotechnikai hibák, nem megfelelõ magágy következtében nincs közel azonos fenológiai állapotú, egyöntetû állomány. Ha a virágzás kezdete után is jelentõs még egy ideig a bimbós növények aránya, a repcefénybogár és késõbbiekben a becõkártevõk is veszélyeztethetnek.

Összefoglalás:

Méhkímélõ technológiát akkor alkalmazzunk, ha nincs más lehetõségünk a védekezésre, valamint ha a várható kártétel nagysága a kezelést egyértelmûen indokolja. A növényvédelmet végzõ termelõ és a szintén érdekelt méhész részérõl egyaránt odafigyelésre, körültekintésre és nem utolsósorban együttmûködésre van szükség, amivel megelõzhetõk a jelenleg még gyakori konfliktusok kialakulása.