A peronoszpóra a 2004-es esztendõben az esõs május–június miatt inkább a korai fürtfertõzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban, ahol megcsúsztak a védekezésekkel vagy nem megfelelõ fitotechnikát, készítményeket választottak!
A július–augusztusban szárazabbra forduló idõjárás miatt a késõbbi zoospórás fertõzések országosan már nem voltak jelentõsek, tehát aki a tavaszi permetezéseket jól idõzítve végezte, az hatékonyan vette fel a harcot e kórokozó ellen. Mivel nagymértékû oospórás áttelelésre számíthatunk a nagy, tartós fagyok (–20 °C) hiánya és a sok téli csapadék miatt (hegyvidéki szõlõkben), ezért fel kell készülnünk idén is a kórokozó elleni kiemelt védelemre.
Néha a mediterrán légáramlatokkal Magyarországra érkezõ zoospórák okoznak nyár folyamán komoly fertõzéseket, melyek csírázásához elég egy harmatképzõdés vagy pár mm csapadék.
Mivel a szõlõ fitotechnikai mûveleteinek (hajtásválogatás, csonkázás) kiemelt jelentõsége van a szõlõültetvény kedvezõ mikroklímájának kialakításában, ezért a 3 fõ gombabetegség (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész) fertõzése szempontjából a másik legfontosabb termesztéstechnológiai elem a növényvédelmi kezelések mellett (relatív páratartalom, levélfelületnedvesség idõtartama stb., kontakt készítmények borítottsági értéke).
Rosszul vagy nem idõben történt fitotechnikai mûveletek a védekezések hatékonyságát jelentõsen ronthatja.
A növényvédelmi kezelések felszívódó blokkja (Strobilurinok és triazolok váltott alkalmazása virágzáskor) elõtt, után és közben se feledkezzünk meg kontakt készítmények használatáról a peronoszpóra elleni védelemben, hiszen fokozzák kombinációban a rezisztenciatörést és idõben kijuttatva megakadályozzák a rajzóspórák fertõzését, hatékonyabbá és jövedelmezõbbé teszik a védekezéseket (1. ábra).
Az elsõ peronoszpóra elleni gombaölõszeres permetezéseket célszerû korszerû, esõálló, kontakt anyagokkal kivitelezni május elsõ dekádjában 10–20 cm-es hajtásállapotban (Funguran-OH 2-3 Kg/ha, Mycoguard 500 SC), mert a kis lombfelületet hatékonyan még be tudjuk vonni. Rézkészítmények esõállóságával kapcsolatban újabban sok új információ látott napvilágot forgalmazói körökben, de hazai NTSZ által végzett esõállósági vizsgálatokat (ventúria, fitoftóra ellen) eddig csak az Arysta-Agro Magyarország Kft. publikált, melyek a honlapunkon (www.arysta-agro.hu) megtekinthetõk.
A rezes permetezéseknek bortechnológiai vonatkozások miatt szerepe lehet a zárópermetezésekben, mert számos borélesztõenzim katalizátora a réz. Ekkor a zsendüléskor elvégzett rezes permetezések gátolják a késõi fertõzéseket és evvel az oospórák kialakulását a levelekben, csökkentve ezzel az áttelelõ inokulum mennyiségét.
A virágzáskori permetezésekben a strobilurinok kombinációs partnere általában a folpet és a kaptán (Captan 50WP, Orthocid 2-3 kg/ha). Ezek a ftálimidszármazékok gátolják az oxidatív foszforilációt és a NADH oxidációját, a gombasejtek mitokondriumainak membránrészében lezajló reakciókban is zavart okoznak.
Több ponton fejtik ki hatásukat és a peronoszpórán kívül a szürkepenész virágfertõzése elleni küzdelembe is besegítenek.
Amennyiben igen sok csapadékra számíthatunk a virágzási idõben vagy utána, a felszívódó készítményeket klórtalonillal egészítsük ki (Mycoguard 500 SC 2-3 l/ha).
Elõnye, hogy nem alakul ki könnyen rezisztencia a klórtalonillal szemben és igen rossz vízoldékonyságú molekula, ezért a levél epidermiszén úgynevezett klórtalonil-depókat képez (2. ábra). Ezekbõl a depókból az újra-
nedvesedések hatására (harmat, néhány mm-es esõ) folyamatos, hosszú idejû hatóanyag-eloszlást biztosít. Esõállósága és hatástartama a kontakt peronoszpóra elleni készítmények között egyedülálló! A Mycoguard 500 SC használatakor figyelembe kell venni, hogy egyes kékszõlõ-fajták érzékenyek lehetnek a hatóanyagra.
A kijuttatástechnika (fúvókaméret, haladási sebesség, kompresszió megválasztása stb.) igen fontos paraméter ezen kontakt anyagok peronoszpóra elleni hatékonyságában, hiszen a kórokozó a sztómákon keresztül jut be a szõlõ levelébe és a bogyóba.
Mivel a levél fonákján ezerszer több sztóma található, mint a levél színén, érthetõ, hogy miért fontos mindkét levéloldalra, de fõképp a fonáki részre egyenletesen kijuttatni ezen kontakt anyagokat. A fiatal bogyókon is több sztóma található, mint az idõsebbeken, ezért okozhat nagyobb fürtkárt a rosszul kivitelezett virágzáskori permetezés.
A felsorolt kontakt hatású készítmények szõlõben és gyümölcsösben beiileszthetõk az integrált növényvédelmi programokba. Használatuk elõnyei az alábbiakban foglalhatók össze:
• kedvezõ ár/érték arány,
• szisztemikus hatóanyagok kívánatos partnerei,
• antirezisztencia programok nélkülözhetetlen elemei,
• az intenzív növekedési szakasz elõtt és után önmagukban is eredményesen használhatók.