Szemes termények roppantásos feltárással történõ tartósításának gépi technológiája

A roppantás elvégezhetõ betakarítás után azonnal a szántóföldön vagy az állattartó telepen a falközi silótérben. A roppantási idõ helyes megválasztásával (30–35% víztartalom) minimális tápanyagveszteség mellett, az állatok számára élettanilag ideálisabb szemcseméretû abraktakarmányt készíthetünk. Az így készült abraktakarmányok beltartalma a szárazanyag-tartalomra vetítve magasabb, mint a szárított gabonáké, minõsége egész évben állandó. A magas aerob stabilitás miatt TMR-ben és keveréktakarmányban egyaránt felhasználható a tartósított termény. A tartósított terményeket falközi silóban, illetve fóliahengerben tárolhatjuk.



Napjainkban az energia és a termeléshez felhasznált alapanyagok árának emelkedése mellett minden gazdálkodó jól felfogott érdeke, hogy a megtermelt árualapot minél magasabb áron értékesítse az adott felvevõpiacon. Ha a felvásárlási árak tovább már nem növelhetõek, csak a termelési költségek csökkentésével tehetjük eredményesebbé gazdálkodásunkat.



Az abraktakarmányok – hazánk éghajlati adottságait figyelembe véve elsõsorban a kukorica – költségtakarékos elõállításának egyik lehetséges módja a savas kezeléssel egybekötött roppantásos feltárás és tartósítás. A gabonafélékben a tápanyag-bevándorlás fajtától függõen 32–40%-os víztartalomnál befejezõdik. A további érés folyamán a víztartalom folyamatos csökkenése mellett a magban levõ tápanyag egy része átalakul és az állatok számára nehezebben felvehetõ formában raktározódik.



Az állattenyésztéssel is rendelkezõ üzemekben a roppantásos technológia bevezetésével a termelési költségek jelentõsen csökkenthetõek. Az 1970-es években Magyarországon már folytak vizsgálatok a hazai alkalmazás vonatkozásában, elterjedését azonban a megfelelõ gépi és egyéb technológiai elemek hiánya megakadályozta. Napjainkban ezek a tényezõk nem jelenthetnek problémát, a gépi technológia a felhasználói igények eltérése alapján folyamatosan fejlõdött és rétegzõdött. A rendelkezésre álló gépcsalád különbözõ berendezései 5–40 tonna/óra áteresztõ képességgel megfelelõ megoldást nyújtanak az egyéni gazdálkodóknak és a nagyüzemeknek egyaránt. A nagyobb áteresztõ képességû vontatott gépek esetében eltérõ gabonafélék egyidejû roppantása és összekeverése is elvégezhetõ (pl. nedves kukorica és szemesen tartósított vagy száraz gabona). A berendezések egész évben kihasználhatóak, mivel a kukorica egyszerre, kampányüzemben történõ roppantása mellett a száraz termények roppantása is kiváló minõségben, a káros porfrakció képzõdése nélkül elvégezhetõ.

A berendezések általános specifikációja és kiegészítõi:



•  Traktoros 3-pont csatlakozás illetve vonócsapos bekötés

•  Cserélhetõ hengerpár illetve ikerhengerpár egység

•  Fogaskerék hajtómû, központi kenés

•  Gumilapátos elevátor, melynek emelési magassága 3 m (bõvíthetõ)

•  Hengerek mágneses védelme (kisebb gépeknél opciós tétel)

Választható kiegészítõk:

•  Fogadógarat-bõvítés a gép méretének megfelelõ méretben

•  Erjesztõ- és konzerválószer-adagoló átfolyásmérõvel

•  Hengerpárkészlet gabonához

•  Elevátortoldat

•  Kardántengely



A roppantásos takarmány-elõkészítés technológiai sorának két alapesete:

A szántóföldön történõ roppantást az alacsonyabb hatékonyság miatt csak kisebb gazdálkodóknak javasoljuk, akik nem rendelkeznek rakodógéppel és megfelelõ mennyiségû szállítóeszközzel.



A szemroppantás folyamán a termény víztartalma és a megfelelõ gépi kiszolgálás mellett a hengerrésméretre kell ügyelni, amely minimálisan 0,3 mm méretre állítható. A hengerrésméret függ a roppantandó termény fajtájától, víztartalmától és az állatfajtól, amelynek elõkészítjük a terményt. Szarvasmarhánál elegendõ a szemek megsértése, míg sertés és baromfi esetén célszerû kisebb roppantási résméretet alkalmazni a jobb emészthetõség szempontjából. A víztartalom csökkenésével egyenes arányban csökken a gép áteresztõképessége és ugyanazon résméret nagyobb mértékben töri a szemeket, magasabb lesz a porfrakció aránya.



A hengerszékek meghajtása traktorral, TLT-n keresztül történik, a maximális üzemeltetési fordulatszám: 540 ford/perc. A meghajtásukhoz szükséges traktor teljesítményigénye 20–95 kW közötti a gép áteresztõképességétõl függõen.



Az FVM Mûszaki Intézete az elmúlt évben elvégezte a Murska 1400 S 2 × 2 roppantó hengerszék géptesztjét.



A géptesztek a Kazsoki Bos Frucht Szövetkezetnél lettek elvégezve búza és kukorica esetében egyaránt. A roppantógépet egy Fendt Farmer 309C traktorral hajtatták meg 540 ford/perc TLT és 1600 ford/perc motorfordulatszám mellett. Az egy tonna roppantott terményre esõ üzemanyag-fogyasztás a búzánál 0,5 kg/tonna, a kukoricánál pedig 0,4 kg/tonna volt 27,8%, illetve 36,8% víztartalom mellett. A gép óránkénti teljesítménye búzánál 0,6 mm résméretnél 26,1 tonna/óra, kukoricánál pedig 0,3 mm résméretnél 29,5 tonna/óra volt.



A mérési adatokból megállapítható, hogy kedvezõ üzemanyag-fogyasztási adatok mellett magas óránkénti teljesítménnyel üzemeltethetõek a berendezések.



A hengerszék funkcionális vizsgálatának eredményei és tapasztalatai alapján a MURSKA 1400 S 2x2 gépet  üzemeltetõk részére a következõket javasoljuk:



•  A nagyobb gépek teljesítményét 5–10 ezer tonna kapacitással tervezzék

• A gép meghajtásához megfelelõ mûszaki állapotú,  1600–1800 ford/perc fordulatszámon üzemelõ, minimum 60 kW teljesítményû traktort alkalmazzanak

• A hengerek résméretét az üzemeltetõ traktor teljesítményének és az elérendõ anyagteljesítménynek, valamint a roppantott végtermék jellemzõinek megfelelõen határozzák meg

• A fogadó és roppantó egység terhelésvédelme érdekében egyenletes és folyamatos kiszolgálásra törekedjenek

A cikkhez kapcsolódó FVMMI vizsgálat jegyzõkönyve, valamint a szakirodalmi háttér a szerzõnél megtalálható.