MENÜ

Üszõ ma, tej holnap!

Oldalszám: 71
Bakos Gábor 2014.06.06.

Mindannyian tudjuk, milyen jelentõs a tejelõ tehenészetekben az üszõnevelés fontossága. Itt nem csak az üszõk takarmányozásáról, de elhelyezésükrõl, valamint általános egészségügyi állapotukról is szót kell ejteni.


 

Sokat beszélünk arról, hogy az üszõink a jövõ tehenei, megalapozzák gazdaságunk késõbbi termelési színvonalát. A valóság viszont éles ellentéte a fent említettnek.



Á ltalános jelenség, hogy a hazai tehenészetek jelentõs hányadában az üszõnevelés a számkivetett jelzõvel ellátott ágazat. Sokszor tapasztaljuk, hogy az üszõk elhelyezésén túl, a takarmányozásuk van elhanyagolva. Az elhelyezés még nem is okozna óriási problémát, de a takarmányozással elkövetett hiányosságok megpecsételik állataink jövõbeni termelési potenciálját. Számos esetben találkozunk rossz minõségû, gyenge beltartalmi értékkel rendelkezõ, penészes, toxinos takarmányokat a növendék üszõk adagjában. Válasz: költségcsökkentés… Az én válaszom: az utánpótláson nem spórolok, a gyermekemen sem, a növendék állatokon sem. Tudjuk, milyen költségek tevõdnek rá egy szarvasmarha telepre, azt is tudjuk, hogy a költségek jelentõs részét az üszõnevelés adja. Ezt a „nonprofit” termelési fázist egy modern üszõnevelési rendszerrel egy jól mûködõ „profitáló” befektetéssé lehet alakítani. Milyen paramétereket kell meghatározni az üszõnevelés során?



Célok 12-13 hónapos korig:

    • 800–900 g napi testtömeg-gyarapodás
    • magas vitalitás, jó egészségügyi állapot
    • megfelelõen fejlõdõ csontok, és elõgyomrok

 

  • nagy tömegtakarmány-felvevõ képesség

 

Célok 12 hónapos kortól:

    • 700–800 g testtömeg-gyarapodás
    • 14–16 hónapos termékenyítési idõ
    • 380–400 kg-os termékenyítéskori testtömeg

 

  • minimum 135 cm marmagasság a termékenyítéskor

 

Üszõnevelés hagyományos takarmányozás mellett:



Elsõ évben magasabb abrakarány az adagban, kb. 1,5–2,5 kg, melyben a fehérjehordozó aránya minimum 20% legyen. Emellett a vitamin- és ásványianyag-kiegészítés nagyon fontos, legfõképpen a Ca, P, Se, valamint a D3 vitamin, E-vitamin.



Válasszunk jó minõségû kukoricaszilázst, szenázst, szénát. Kerüljük a gyenge, állati takarmányozásra nem megfelelõ minõségû takarmányok etetését. Mindig álljon megfelelõ mennyiségû takarmány a fiatal állatok számára, figyeljük étvágyukat napi rendszerességgel, és annak megfelelõen emeljük napi szükségletüket. A második életévben már a tenyészkondíció elérése és megtartása a cél, visszafogottabb takarmányozást alkalmazzunk. Az abraktakarmányt csökkentjük 0,5–1,5 kg-ra, megfelelõen kiegészítve makro-, mikroelemekkel, valamint vitaminokkal. Kiemelt jelentõséggel bír az A-vitamin, E-vitamin, Mn, és a Zn, különösen a tenyészérettség idején. A tömegtakarmányok aránya az adagban ezzel párhuzamosan növekszik. Törekedjünk arra, hogy üszõink minél nagyobb mennyiségû takarmányt legyenek képesek felvenni, hiszen ez fogja meghatározni a laktáció során a szárazanyag-felvételüket. Ezt az adagot az ellésig vagy a vemhesség 7. hónapjáig etessük.

 

Üszõnevelés modern TMR-koncepció szerint:



A modern rendszernek köszönhetõen a növendék állatok takarmányozása rettentõen egyszerûvé válik. Az elsõ életévben az üszõk a laktáló tehenek adagját kapják étvágy szerint, azonos összetételben, a második életévben pedig a szárazonálló tehenek adagját kapják. Az így alkalmazott rendszer teljes egészében megfelel a fent említett célok eléréséhez. Továbbá érvényesül a minden komponens etetése az év minden napján, hiszen a fiatal állataink ugyanazt a takarmányadagot eszik, mint „tejtermelõ kollégáik”. Ezáltal biztosítva van a bendõ adaptációja a tejtermelésre, hiszen az üszõk élete során az etetett takarmánykomponensek nem változnak. Érdekességképpen említem, hogy a fent leírt TMR üszõnevelési rendszert alkalmazva sikeres eredményt értek el hazai üzemek a tejitatásos idõszak csökkentésében. Az itatási idõszakban a borjakkal a nagytejû adagot etetve jelentõsen csökkenthetõ az itatási idõtartam (akár 3-4 héttel!!!), valamint hamarabb indul el az elõgyomrok  mûködése.



Fontos megemlíteni két törvényszerûséget:



Az üszõk takarmányozása során, az elsõ évben elkövetett takarmányozási hibák kihatnak az állat teljes életteljesítményére (lásd, csökött üszõbõl csökött tehén lesz). A második évben elkövetett takarmányozási hibák pedig a teljesítményre hatnak negatívan (tejtermelés, szaporodásbiológia).

Soha ne azt nézzük, hogy mennyibe kerül az üszõnevelés, hanem azt, hogy mit érhetünk el vele a jövõben.