A gabona-betakarítás utáni anyagmozgatás, szállítás gépei

A mezõgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat nem csökkent, sõt növekedést mutatott. A mezõgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett és a korábbi gépesítési színvonalnak megfelelõ szállító géplánc mûszaki elemei elavultak. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen mûködõ vállalkozásoknál okoz szervezési és üzemeltetési problémákat.

Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat – rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat – pontos teljesülése minden esetben alapvetõ követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelõ szintû alkalmazása a betakarítás során a követelményrendszer kidolgozását is szükségszerûvé teszi. A követelményrendszerek kidolgozását mindig az elérhetõ teljesítmény határozza meg.

Természetesen a gazdálkodók valamilyen szinten megoldják az anyagmozgatási feladatokat, csak az a probléma, hogy a betakarítás, a szállítás és a fogadás eszközrendszerének konkrét megvalósítása különbözõ mûszaki színvonalon történik. A feladat megoldásának a nehézsége abban is megnyilvánul, hogy a külföldön alkalmazott megoldások a mezõgazdasági termelés sokrétû körülményeibõl következõen csak megfelelõ adaptáció végrehajtása után alkalmazható magyarországi termelési feltételek mellett. További probléma, hogy a mezõgazdaság anyagmozgatásának korszerûsítésében nem a közvetlenül ható piaci viszonyok (pl. a szállító eszközök ára) a meghatározók, hanem a technológia a szállítási körfolyamat egészének alkalmassága, és nagyfokú biztonsága a megtermelt termény értékeinek megóvása, valamint a teljes körfolyamat gazdaságossága.

Az anyagmozgatás idõbeli eloszlása, a feladat nagyságának változása a kalászos gabonák termelési ciklusával függ össze. Ebbõl következõen a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása elsõsorban a gabona-betakarítási idõszakban jelent problémát. Az állattartó gazdaságok esetében a kalászosok melléktermékének (szalma) nagy mennyiségben és idõhöz kötötten történõ szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentõs szállítási- és rakodási kapacitást is igényel ugyanezen idõszakban. A gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid idõszaka miatt a szállításnak kell illeszkedni az alkalmazott nagy betakarító kapacitások kihasználásához.

A kalászos gabonák betakarításakor alkalmazott anyagmozgató eszközökkel (szállító jármûvek, rakodógépek) szemben támasztott mûszaki-agrotechnikai követelmények szorosan kapcsolódnak a termény lekerülésének, s így a szállítási feladat csúcsidõszakához.

A betakarítási idõszak során az anyagokat többször is át kell rakodni, így ~1,5–2-szeres anyagmozgatási többszörössel kell számolni. Adott feladat elvégzésénél az anyagmozgatási – mind a rakodási, mind a szállítási – feladatok idényhez kötöttek, tehát a rendelkezésre álló idõszak rövidsége és az idõjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. Az agrotechnikailag optimális idõben el nem végzett anyagmozgatás a termés minõségét hátrányosan befolyásolja. A rossz idõjárási körülmények között erõltetett szállítás viszont a talaj állapotában okoz gyakran maradandó változásokat. Természetesen a szemszállítás esetében az üzemméretet, a termõterület nagyságát is figyelembe kell venni. A rakodási teljesítmény a mezõgazdasági munkák során nagyon gyakran – a csúcsidõszaknak megfelelõen – a betakarítási teljesítménnyel megegyezik. A szállítási teljesítményt alapvetõen az elérhetõ sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg, ami a sebességgel és a teherbírással egyenes, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik. Ugyanakkor a szállítási távolságoknak a mindenkori birtok és a – gazdálkodási szervezeteknek megfelelõ – területi elrendezõdéséhez és nagyságához is igazodnia kell.

Az egyik legnagyobb szállítási feladat a növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák végrehajtása, amikoris viszonylag rövid idõ alatt nagy mennyiségû és nagy értékû terményt kell megmozgatni. A szállítás szempontjából egyik legfontosabb terület a kalászos gabonák betakarítási technológiájához kapcsolódik. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentõs hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvõ mértékû. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzõi, hogy a szemestermény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegû, egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplõ gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentõs idõveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében.

Kisebb üzem és termõterület esetén a betakarítás az arató-cséplõ gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális idõszaka nem tartható be és az minõségromlást eredményez. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás. Ez az eljárás kalászos gabona betakarításban jól alkalmazható.

A nagyobb termõterületû vállalkozások – 300–1000 ha között – a betakarításra több közepes vagy néhány nagy teljesítményû arató-cséplõ gépet alkalmaznak. A szállítási kapacitás meghatározásánál már nagyobb teljesítményre kell számolni, és emellett figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkezõ fogadó- (tisztítási- és szárítási) kapacitást is. Így a közepes üzemeknek az jelent az anyagmozgatás terén nagy és pillanatnyilag megoldatlan problémát, hogy a termelési volumen és a betakarítási teljesítmény magas, a betakarítási idõszak rövid, a minõségi károk csökkentése miatt viszont jelenleg még nem rendelkeznek megfelelõ tisztítószárító-kapacitással. Az esetek többségében a kalászos gabona esetén az anyagot bérszárítóra, vagy közvetlenül a nagykereskedõ felvásárló telepére szállítják. A szállítás nagy távolságra történik közúti szállítóeszközökkel, a fuvarozást is rendszerint bérvállalkozók végzik. Mindezekbõl következik, hogy mind a fuvaroztató, mind a fuvarozó a szállítóeszközök maximális kihasználásában érdekelt. Ugyanakkor az alkalmazott nagy teherbírású közúti jármûvek, kamionok a mezõgazdasági viszonyoknak megfelelõ jó minõségû földúton is csak korlátozottan, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni. Ebben az esetben az a gyakorlati megoldás, hogy az arató-cséplõ gép a magtartályában összegyûlt anyagot kiviszi a tábla egyik vagy mindkét végén várakozó szállító jármûhöz, és ott üríti ki a terményt. Ez a megoldás jelentõsen csökkenti az arató-cséplõ gépek teljesítményét és jelentõs taposási kárral jár. A közepes nagyságú gabonatermõ területtel rendelkezõ vállalkozások esetében a kalászos gabona betakarítás anyagmozgatása pillanatnyilag nem tekinthetõ megoldottnak, szükséges a kétfázisú szállítási technológia alkalmazásának kidolgozása, mûszaki-technikai feltételrendszerének kialakítása.

Az 1000 ha, vagy annál nagyobb termõterülettel rendelkezõ vállalkozások általában rendelkeznek saját tisztító-, szárító-, illetve tárolókapacitással. Ezt a tényt, valamint az idõegység alatt elszállítandó volument figyelembe véve a gépcsoportban üzemelõ arató-cséplõ gépektõl a szemszállítás nagy teherbírású, 40–42 t összgördülõ-tömegû terepjáró, és alacsony nyomású gumiabroncsozású futómûvel szerelt pótkocsis tehergépkocsiból álló szerelvények alkalmasak. A terepjáró képesség, tehát hajtott mellsõ és hátsó tengelyek, valamint a kis fajlagos talajterhelést eredményezõ alacsony nyomású gumiabroncsok alkalmazása a kalászos gabona betakarításban elõnyösen kihasználható. Ha az idõjárás csapadékos, a betakarítást gyakran nedves talajviszonyok mellett kell végezni, ezért az alacsony nyomású gumiabroncsozás alapvetõ követelmény, de a gumihevederes járószerkezetek alkalmazása ez esetben biztosan megtérülhet.

A szállítási technológiát – a vállalkozás méretétõl függetlenül – a rövidebb távolságoknál a traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, valamint a billenõszekrényes-tehergépkocsis szerelvényekkel végezték el. Az utóbbi évek gazdasági hatásai jelentõs befolyást gyakoroltak az anyagmozgatási technológia módjaira és eljárásaira. Megfelelõ tõkeerõ szükséges a már meglévõ egyfázisú szállítási eljárások megváltoztatására, amely lehetõvé teszi a mezõgazdasági vállalkozások számára a terményféleségek szállítása során az újabb technológiai elemek alkalmazását.

A kalászos gabonák betakarításában jelentkezõ nagy mennyiségû melléktermék, így szalma esetén egyre inkább terjedõ nagybálás technológia jelenti a szalmabetakarítás termelékeny, élõmunka takarékos módszerét. A kialakult hazai nagybálás technológiák anyagmozgatása többnyire a már meglévõ rakodó- és szállítóeszközökre épül. Ezek kialakítása – speciális adapterek alkalmazásával – megfelel a hatékony nagybála rakodás és szállítás követelményeinek. A nagybálák szállításánál az egyéb anyagok szállítása esetén alkalmazott kétlépcsõs technológiákra alapoznak. A szállítási technológia elsõ lépcsõjében a bálázással párhuzamosan bálafelszedõ-szállítóeszközzel történik a bálák tábláról történõ lehordása, míg a második lépcsõben – a bálázástól függetlenül – történik a bála elszállítása a tárolóhelyre.

A mezõgazdasági anyagmozgatásban hosszú ideje megfigyelhetõ irány a tehergépkocsis szállítás arányának növekedése a nagyobb szállítási távolságok esetén (~30–100 km), míg a traktoros pótkocsik segítségével végrehajtott szállítás a kisebb (~5–30 km) távolságok esetén. Az elkövetkezõ években várhatóan tovább csökken a tehergépkocsis szállítás aránya a traktorvontatású szállítóeszközökkel szemben. A szállító jármûvek energetikai és gazdaságossági kihasználását több irányban is befolyásolhatják a gazdálkodók. A teljesítmények növelését lehetõvé teszik a nehéz és középnehéz univerzális traktorok jelentõs arányú elterjedése az anyagmozgatás területén is, mivel e gépek lehetõséget biztosítanak a ~10–20 t teherbírású mezõgazdasági pótkocsik alkalmazásához, mindamellett a szállítási sebesség is növekszik (~30–40–50 km/h traktoros pótkocsik esetén is). A traktoros szállítás jelentõségét indokolja az is, hogy a traktorok évi munkaidejük ~35–40%-ban szállítási munkákat végeznek. Az anyagmozgatási folyamatokban való részvételük csökkentése kedvezõtlen hatást gyakorol a traktorok éves kihasználására, ami a traktoros munkavégzés költségeit is növelheti.

A kalászos gabonák betakarításához kapcsolódó szállítási feladatok optimalizálását az adott termesztéstechnológia határozza meg, vagyis az esetek többségében a szállítási feladatot ennek kell alárendelni. A szállítási folyamat optimalizálását a mezõgazdaságban a betakarítási vagy egyéb más mezõgazdasági munka teljesítményének, kapacitás kihasználásának kell alávetni. Tehát az adott szállítási körfolyamatban a szállítási teljesítménynek vagy szállító kapacitásnak minden esetben jóval nagyobbnak kell lennie, mint a betakarítási teljesítménynek.