A Väderstad bemutatja: TopDown-multikultivátor

Az elmúlt évi limitált gyártást követõen idén eddig közel ötven munkagép talált gazdára Angliában, még másik félszáz egyéb európai országokban.



A TopDown névre keresztelt kombinált talajmûvelõ eszköz 4–7 méter munkaszélességben kapható, vonóerõigénye 50–60 LE méterenként. Funkcióját tekintve elsõsorban tarlómunkák, valamint a forgatás nélküli alapmûvelés kivitelezésére alkalmas.

A szármaradvány felaprítását, bedolgozását két sor – a Carrier-rõl már megismert – 430 mm átmérõjû tárcsa kezdi meg. A tárcsák alkotta elsõ szakaszt a három sorba, 27 cm osztással szerelt kapák követik. A nagy szabadmagasság tökéletesen alkalmassá teszi a gépet arra, hogy megbírkózzon a nagy mennyiségû szármaradvány tömeggel. A kapák három különbözõ késsel rendelhetõk, valamint hidraulikus biztosító rendszerrel vannak ellátva, melynek nyomása fokozatmentesen állítható 500–700 KP között. A kapákat egy sor egyengetõ tárcsa követi. Végül a bolygatott felszín lezárását a 600 mm átmérõjû acél hengersor biztosítja. A visszatömörítés mértéke változtatható, s akár a teljes súly – 1300 kg/m – is ráterhelhetõ a hengerrészre.

Az új, sokoldalú TopDown kultivátor az alkalmazási lehetõségek széles skáláját kínálja. Nagy elõnye, hogy a sekélymûvelés mellett, szükség esetén a talaj mélyebb megmûvelésére is alkalmas. A gép munkamélysége 5 és 35 cm között fokozatmentesen állítható.

A tárcsák és kapák egymástól független állíthatósága lehetõvé teszi az egyedi talajtípusokhoz való alkalmazkodást. Bizonyos esetekben a sekélymûvelés is elegendõ a megfelelõ magágykészítéshez, míg másutt mélyebben kell dolgozni ahhoz, hogy a nagyobb mennyiségû szármaradványt be lehessen dolgozni a talajba és jobban fellazuljanak az összetömörödött talajrétegek. A tömörítés mértéke a nulla fokozattól állítható akár addig, hogy az egész gép a tömörítõ hengersoron fusson. Nehéz lenne ennél sokoldalúbb gépet találni a talaj megmûvelésére!

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a sekélymûvelés gazdasági és biológiai elõnyökkel jár. A méretek racionalizálása azt jelenti, hogy nagyobb terület megmûveléséhez kevesebb emberi munkaerõt kell felhasználnunk. Ez teszi a sekélymûvelést olyan vonzóvá, hiszen a termelékenység növelése mellett csökkenthetõ a munkaórák száma. Sõt, az üzemanyagfogyasztás is radikálisan csökken, ami a technológiai költségek visszaszorítását jelenti. A csökkenõ idõ- és energia ráfordítások eredményeképpen a gazdálkodók sokkal alacsonyabb termelési költségek mellett is képesek fenntartani a gabonatermesztésbõl származó nyereségszintjüket.

A sekélymûvelés alkalmazásakor fontos, hogy a biológiai célkitûzéseinket is megvalósítsuk. Azok a gazdálkodók, akik évtizedek óta ennek jegyében mûvelik földjeiket, a talaj humusztartalmának növekedésében látják a sekélymûvelés legjelentõsebb eredményét. Más gazdák a nagyobb vízáteresztõ képességet tartják a sekélymûvelés legfontosabb elõnyének. A talajban élõ giliszták száma gyarapszik, ha kevésbé mélyen mûvelik a talajt és a felszíni rétegben a biológiai élet megélénkül. Néhány év elteltével a talajban olyan makro-pórusok alakulnak ki, amelyek több vizet képesek elraktározni, szemben azokkal a talajokkal, ahol a földigiliszták járatait a szántás minden évben tönkreteszi.

Bár a cél világos, a megvalósítás útja nehezebb lehet. Jól jöhet néhány hasznos tanács. Az elsõ mûvelést akkor kell elvégezni, amint a kombájn elhagyta a táblát. Ez a gyors menet számos elõnyt kínál. A talaj az állomány learatása után a legpuhább, a gép számára tehát könnyen járható. Az aratás utáni tarlóhántás tömörített talajt hagy maga után, mely megakadályozza a víz elpárolgását, tehát a talaj megõrzi nedvességtartalmát. Emellett azonnal megindul a gyom- és árvakelés, melyeket mechanikus vagy vegyszeres úton kezelhetünk egy késõbbi idõpontban. Az elsõ munkamenet után megindul a növényi maradványok bomlása, tehát a második menetben a kívánt végeredmény elérésére összpontosíthatunk. Ha mélyebben megfelelõ a talajszerkezet, és nem szükséges a talaj fellazítása, akkor a második menet hasonló az elsõhöz. Ha azonban a tömörödés miatt szükség van a mélyebb rétegek fellazítására is, a második mûvelõmenetben a TopDown alapmûvelés értékû, akár 35 cm mélyséig terjedõ lazítást adhat. Legegyszerûbb módszer a szükséges mûvelés meghatározására az, ha kezünkkel egy kis gödröt ásunk. Ellenõrizzük a talajszerkezetet és eldönthetjük, szükséges-e a lazítás.