Hírek a cirkovírus (PCV-2) világából

A megoldatlan kérdés még mindig az, hogy hogyan alakul ki malacokban egy cirkovírus (PCV-2) fertõzésbõl maga a sorvadásos betegség tünetegyüttese (PMWS).



A választ nagy erõkkel kutatják, mivel a PCV-2 továbbra is megoldatlan problémát okoz a világ minden táján. „A cirkovírus továbbra is nagy jelentõséggel bír”- jelentette ki Dr. John Kolb, a Boehringer Ingelheim Animal Health kutatója az USA-ban. A betegség kisebb-nagyobb jelentõségû hullámokban bukkan fel a világ különbözõ helyein, de minden egyes megjelenés alkalmával súlyosabb problémát okoz, mint korábban. Például Kanadában – ahol elõször észlelték – sokáig viszonylag „csendben” volt. Az idén azonban Quebec és Ontario tartományokban újabb fellángolást észleltek, amely komoly veszteségeket okozott.



Az csak tovább sürgeti a PCV-2 probléma megoldását, hogy újabban kóros emésztõszervi folyamatokkal is összefüggésbe hozták a vírust. Bizonyítást nyert, hogy a bélfalban az ileitiszhez hasonló megvastagodást képes okozni – habár mikroszkóp alatt jól elkülöníthetõ a két betegség. A két betegség hasonlósága, és összetéveszthetõsége éppen abban az idõszakban derült ki, amikor egyébként is nagyobb mértékben fordult elõ az ileitisz, s ezért fokozottabban védekeztek ellene.



Kulcsfontosságú jelre a PMWS járványtanát illetõen Olaszországban találtak 5 évvel ezelõtt, amikor a helyi állatorvosok megfigyelték, hogy amikor a malacoknál alkalmazott – légzõszervi problémákat megelõzõ – vakcinák alkalmazásának idõpontját megváltoztatták, a PMWS hamarosan felütötte a fejét. Ezen észlelést követõ kutatások során kiderült, hogy nem csak a vakcinázás ideje, de a vakcina típusa is befolyásolhatja a PCV-2 megbetegítõ képességét. Egyéb kórokozók, mint a parvovírus és a PRRS vírusa szintén elindíthatják ezt a kóros folyamatot.



Úgy tûnik, hogy minden esetben egy antigén – vagy a vakcinában lévõ, vagy a fent említett vírusoké – indít el egy olyan folyamatot, amely során a malac immunsejtjei aktiválódnak. Különféle immunsejteket stimulálnak a különbözõ antigének, de a végeredmény mindig az, hogy az immunsejtek sebezhetõvé válnak, és a cirkovírus áldozatai lesznek. A következmény az, hogy a viszonylag kisfokú fertõzésbõl a vírus hirtelen megsokszorozódik.



„A kulcs faktor az, hogy a  nagymennyiségû vírus hirtelen rázúdul a malac immunrendszerére és a kórokozók beszabadulnak a malac vérébe” – magyarázza Dr. Kolb. A hirtelen nagy vírusterhelés megöli az immunsejteket, és olyan szerveket is károsít, mint a máj. A vírusterhelést növelheti a malacok korai vakcinázása, egyéb kórokozók aktiválódása, vagy olyan stresszhelyzetek, mint a malacok leválasztása és mozgatása a kritikus idõszakban.



A fertõzõ ágensek esetében az ellenük való védekezés egyértelmûen csökkenti a PMWS megjelenését. A vakcinákat, a vakcinázást sokkal nehezebb beilleszteni ebbe a képbe. De azt a nemzetközi kutatások bebizonyították, hogy a rossz idõpontban alkalmazott, és bizonyos vivõanyagokat tartalmazó vakcinák hozzájárulhatnak a cirkovírusok nagymérvû megjelenéséhez.



A gyakorlatban a legkritikusabb idõpont a választás körüli idõszak. Tipikusan csak a malacok kis százaléka fertõzõdik a kocától, de amikor az utónevelõben keverednek a különbözõ almokból származó malacok, a vírushordozó malacok fertõzhetik azon társaikat, amelyek épp abban az idõszakban vesztik el a kocatejjel felvett védettségüket. Ez a fertõzõdés felerõsödését eredményezi, mivel a cirkovírus sokkal nagyobb számban kering az állományban.



„Az amerikai kísérletekben a vakcinázás legkedvezõtlenebb idõpontjának az 5–7 hetes kor tûnik” – magyarázza Dr. Kolb. „Ez feltehetõen Európában egy kicsit korábbra tehetõ, valószínûleg a 3 hetes kor környékére. Ez a különbség az amerikai és az európai menedzsment-technikák különbözõségébõl adódik, mások a választási idõpontok. A malacoknál leggyakrabban használt vakcinák a mycoplasma-fertõzés kivédésére szolgálnak, s a PCV-2 fertõzéssel összefüggõ tapasztalatok is elsõsorban a mycoplasma elleni vakcinázásokhoz kötõdnek.



A piacon lévõ vakcinák nem egyformák. A leglényegesebb különbség az alkalmazott vivõanyagokban van. Kezdettõl fogva elsõsorban az ásványi olaj vivõanyagot tartalmazó vakcinák voltak gyanúsak. Ez önmagában meglehetõsen szignifikáns volt, mivel a nemzetközileg használt vakcinák közel fele ásványi olaj alapú vivõanyagot tartalmazott. Ez azóta vált világossá, mióta kiderült, hogy az olaj összetétele alapvetõ különbségeket rejt. A gyógyszeriparnak az általánosítás helyett meg kellett találnia az egyes vakcinák vivõanyagainak szerepét a PMWS kialakulásában. Segítségre szolgált egy úgynevezett „PMWS-modell”, amely során reprodukálni tudják az alapproblémát. A modell segít az állatorvosoknak az egyes vakcinák PMWS-generáló szerepének tisztázásában.



A modellt az USA-ban, az Ohio State University-n dolgoztak Dr. Steven Krakowka kutatócsoportja – egy közel 5 éves munka eredményeként. Hasonló kutatói munkát más egyetemek is végeztek. Dr. Krakowka beszámolt modelljérõl, amellyel az egyes M.hyo-vakcinák PMWS generáló hatását lehet mérni. A kísérletben 3 napos korú malacokat oltanak PCV-2 vírussal, majd 4 nap múlva 3 különbözõ M. hyo vakcina ( ásványi olaj vivõanyagot tartalmazó, nem ásványi olaj vivõanyagot tartalmazó, és vizes alapú vivõanyagot tartalmazó) valamelyikével oltják a malacokat. Kontrollként egy olyan antigénnel oltanak más malacokat, amely bizonyítottan PMWS-t indukál (KLH).

A kísérlet során a vakcinák közül egyedül az ásványi olaj vivõanyagot tartalmazó vakcina váltott ki PMWS-t.



„Ebbõl az eredménybõl arra következtetünk, hogy az egyes vakcinák mûködésének jobb megértése segíti az eligazodást a mindennapi életben” – mondja Dr. Kolb.” Az, hogy egyes vakcinák olajos vivõanyagot tartalmaznak, még nem perdöntõ faktor. A lényeges, hogy milyen olajról van szó, és mi annak a biológiai hatása a gyakorlatban. Minden egyes vakcinát külön kell megítélni.”



„A sertéstartók, akik mycoplasma-elleni vakcinát szándékoznak használni az állományukban, két kérdést kell, hogy feltegyenek az állatorvosuknak. Az egyik, hogy az alkalmazni kívánt vakcina tartalmaz-e ásványi olaj alapú vivõanyagot vagy sem? A másik, hogy a Krakowka-féle modellben ellenõrizték-e a biológiai hatását? A válaszok értékes információk lehetnek a felhasználók számára, ugyanúgy, mint a további kutatások, amelyek a PMWS-t kiváltó többi tényezõ feltárására irányulnak.”