MENÜ

KWS repcék – nemcsak profiknak

Oldalszám: 43
2014.05.29.

Az utóbbi években egyre több szó esik arról, hogy növelni kell Magyarországon a repce vetésterületét. A biztos értékesítési lehetõségek, a repce növekvõ világpiaci jelentõsége a biodízel programok kiterjesztése valóban a termõterület növekedését teszik indokolttá.

Ez a tendencia mutatkozik az EU tagállamaiban is. A magyarországi vetésterület növekedését némiképp hátráltatja a magyar feldolgozóipar hiánya és a szélsõséges idõjárás okozta termésingadozás. A külföldi feldolgozóipar viszont csak akkor fog számottevõ érdeklõdést mutatni a magyar repcetermés iránt ha tartósan nagy mennyiséget és jó minõséget tudunk produkálni.



A hagyományos repcetermõ vidékeken évek óta repcét termelõ gazdálkodók mellett egyre több termelõ érdeklõdik a repce, mint új alternatív növény iránt. Ennek egyik oka a kalászos gabona termesztésének egyre romló jövedelmezõsége, az értékesítési és tárolási gondok, valamint a helyes gazdálkodási gyakorlatnak megfelelõ vetésforgó kialakítása. Ez utóbbi – a helyes vetésforgó – nemcsak a különféle támogatásokban való részesedés, hanem a hosszú távú eredményesség feltétele is. A repce minden gond nélkül beilleszthetõ a vetésforgóba, kiváló elõvetemény értéke vitathatatlan, hozzájárul az utána következõ, többnyire õszi kalászos növény termesztésének eredményességéhez. Fontos érv továbbá az is a repceterület kiterjesztése mellett, hogy kisebb szállítási és tisztítási kapacitást igényel mint a búza, valamint nem köti le hosszú idõre a tárolókapacitásokat sem. Termesztése során figyelni kell arra is, hogy kíméljük a talajt a káros – kora tavaszi és késõ õszi – taposástól. Az eddigi termésmennyiség többszöröse is gond nélkül értékesíthetõ lenne korai árbevétel mellett.



A vetésterület növekedése azonban csak akkor képzelhetõ el, ha a fennt említett elõnyök mellett a repcét jövedelmezõen termesztjük. Az alacsony átvételi, felvásárlási árak mellett ez nem egyszerû feladat. A szaklapokban szerencsére gyakran olvashatunk 4 tonna/hektár fölötti termésátlagokról és az ehhez szükséges és szorosan hozzá kapcsolódó magas szintû technológiákról. Bennünket is nagy örömmel tölt el, amikor ilyen termésátlagokról számolnak be termelõink, s ezzel talán körvonalazódni látszik egy magasabb színvonalú repcetermesztés Magyarországon. (Az elmúlt évet leszámítva az utóbbi évek országos termésátlagai alig haladják meg a 8 évvel ezelõtti színvonalat). Az utóbbi években megjelent számos információ után biztos mindenki tisztában van a rekordtermések eléréséhez szükséges magas szintû nitrogén-, foszfor-, kálium-ellátással vagy a repce fokozott kalcium-, bór-, kén-igényével, a többszöri rovarölõ szeres és regulátoros kezelésekkel, állományszárítás jelentõségével stb.



Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a rekordterméseknek megvannak a termõhelyi és idõjárási feltételei is. Kezdõ repcetermesztõk számára sokkal fontosabbnak tartom a költség-hozam optimalizálását, mint a 130 ezer forint hektáronkénti ráfordítással elérhetõ rekordtermések megcélzását. Többen úgy próbálnak meg elõször repcét termeszteni, hogy egy olcsóbb fajtarepcét választanak, figyelmen kívül hagyják a télállóságot, elvetik alapmûtrágyázás nélkül és rábízzák a télre. Tél végén pedig várják a „csodát”, mondván ha áttelel majd költünk rá. A csoda természetesen többnyire elmarad és két rossz közül választhatunk: vagy meghagyjuk a gyengén áttelelt növényállományt és tovább költünk rá, vagy újabb növények termesztésével  próbálkozunk. Ezen termelõknek gyakran egy életre elmegy a kedve a repcetermesztéstõl.



Itt kell megemlítenünk 2002–2003 telét mikor megyénkben az elvetett repcének csupán 30%-a került betakarításra a kifagyás miatt, de volt ennél rosszabb arány is az ország más területein. Egyes megyékben a repcének alig 10%-a telelt át, s a termésátlag ezeken a területeken is rendkívül alacsony volt. Ebben az évben az OMMI vizsgálataiban a KWS TRIANGLE nevû hibridje lett a legjobb télálló repce Magyarországon. Kimagasló termõképességét és télállóságát már több éve a termesztésben is bizonyította. Emellett a széles vetésidõ intervallum miatt nagyobb a kelésbiztonsága. A fentieket figyelembe véve a gyengébb adottságú termõhelyeken is bátran próbálkozhatunk a TRIANGLE hibridrepce termesztésével, feltéve ha az idõjárási körülmények és a talajadottságok lehetõvé teszik a jó magágyelõkészítést.



A terület kiválasztásánál arra kell ügyelnünk, hogy a repce jó kultúrálapotú, gyommentes talajba kerüljön. Kerüljük a repce termesztését mély fekvésû, belvizes és szélsõségesen kötött talajon. Jó minõségû magágyat az idõjárás hathatós segítsége nélkül 45 KA-nál magasabb kötöttségû talajon alig tudunk a repcének készíteni, pedig az egyöntetû kelés alapvetõ feltétele a jó termésnek. A vetésidõ helyes megválasztásával (szeptember 1–20.) elhagyható a regulátoros kezelés, anélkül is biztonsággal át fog telelni. A kivetett vetõmag-mennyiség ne haladja meg a 2,5–3 kg-ot. Kiváló szárszilárdságának és elágazási tulajdonságainak köszönhetõen az állomány jól tart, nem hajlamos a megdõlésre. Állományszárításra csak a felgyomosodott állományban van szükség, mivel pergésre nem hajlamos és biztonsággal beérik a búza aratása elõtt. Jó kultúrállapotú talajon a gyomirtás esetleg el is hagyható, tavasszal a repce gyorsan fölé nõ a kisebb gyomoknak, így azok a becõ magasságát nem érik el.  Ami viszont nem hagyható el, az a komplex mûtrágyavetés elõtt, legalább 1,5–2 mázsa/ha mennyiségben, és a kora tavaszi nitrogén fejtrágya hektáronkénti 1,5–2 mázsa adaggal. A foszfor hiányára az õsszel ibolyakékre színezõdött levelekbõl, a kálium hiányára a virágzás utáni levélszél száradásból következtethetünk. Szikre hajló talajokon, fõleg száraz évjáratokban, amikor gátolt a bór felvétele, illetve jó terméskilátások esetén, elõnyös lehet a bór lombtrágyázás, egyéb növényvédelmi munkákkal egybekötve. A bór javítja a terméskötõdést, és pótlása bórhiányos területeken akár 20%-os termésnövekedést is eredményezhet.



Az elmúlt évben több termelõ elsõ próbálkozásait követtem figyelemmel a repcetermesztésben. Közülük Víg József szeghalmi termelõ technológiáját szeretném ismertetni. A TRIANGLE hibrid 12 aranykoronás szikes területbe került elvetésre 110 ha-on Vésztõ-Mágor határában. A vetõágy készítése középmély lazítás után tárcsával és fogassal történt, vetés után gyûrûs hengereztek. A vetés szeptember 2-án történt 2,7 kg/ha mennyiséggel. Hektáronként 200 kg 3 × 15-ös alapmûtrágya kijuttatása történt vetés elõtt. A kora tavaszi N fejtrágya 180 kg/ha-os adaggal szárbaindulás elõtt lett kijuttatva. Az egyetlen növényvédelmi beavatkozás a repce szárbaindulásának kezdetén, a repceszárormányos és a fénybogár megjelenésekor lett 0,6 l/ha Nurelle-D-vel elvégezve, 0,4 l/ha Galera gyomirtó szerrel egy menetben. A késõbbiek során a kártevõk egyedszáma nem érte el a kritikus szintet az optimális idõben elvégzett kezelés hatására, ezért további beavatkozásra nem volt szükség A repce gyönyörû képet mutatott a gyenge 12 aranykoronás talaj ellenére, a növények elérték a kétméteres magasságot, és nem volt ritka a 250 feletti becõszám növényenként. A termésátlagot a vízfoltok rontották csak le, azonban így is 26 q/ha-os termésátlagot takarítottak be, mely a 75 000 Ft/ha-os önköltségen közel 40 000 Ft nyereséget hozott hektáronként. A sikeres próbálkozást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei évben már 200 ha-ral gyarapítja a magyarországi repcevetésterületet.        

    

Cikkünkben azoknak a termelõknek szerettünk volna tanácsokkal szolgálni, akik még nem vagy  csak próbálkozás szintjén termesztik a repcét, bízva abban, hogy õk is eredményesen kapcsolódnak be ezen növény termesztésébe, mivel az õ sikerük a mi sikerünk is, kudarcuk pedig a mi kudarcunk is. Végezetül azoknak a termelõknek is szeretnénk újdonságokkal szolgálni, akik évek óta kitartóan dolgoznak a magyar repcetermesztés sikeréért. Nekik köszönhetõ elsõsorban, hogy a  magyar repcetermesztés erre a szintre  egyáltalán  eljutott. Õk a KWS új RODEO nevû fajtarepcéjével továbbra is nyeregben tudnak maradni. Ezenfelül továbbra is kínáljuk a jól bevált ADDER fajtarepcét és az RAGT elsõ magyarországi repcéjét, a GRIZZLY-t.

 

Matyi István, KWS RAGT Hybrid Kft.,

Békés megyei területi képviselõ, Telefon: 20/3774-620