MENÜ

Szemes termények nedves tartósítása - TECHNOLÓGIAI ALAPOZÁS

Oldalszám: 106-107
Baross Rezsõ 2014.05.29.

A propionsavas tartósítás önmagában bármilyen magas nedvességtartalmú termény esetében is alkalmazható, viszont léteznek technológiai és üzemgazdasági korlátai.

A legmagasabb alkalmazható nedvességtartalomnak kétféle technológiai korlátja van:



(a)  a betakarítás és cséplés a megszokott gépekkel csak legfeljebb 35–40 % nedvességtartalommal oldható meg és

(b)  a szemek õrlése ilyen magas nedvesség mellett csak roppantógéppel (pl. kéregedzett hengerszéken) vagy különleges, erre a célra kialakított kalapácsos darálóval oldható meg.



További kérdés lehet, hogy a magas víztartalmú szemes hozzákeverésétõl a takarmány víztartalma is megnõhet. Azonban a gyakolatban általában inkább az a jellemzõ, hogy az alacsony víztartalmú összetevõk (szárazabb kalászosok, szója, premix stb.) miatt a takarmányok túlságosan is szárazak. Az õrlést megkönnyítheti, ha lehetõség van a szemesek õrlést megelõzõ összemérésére. Ezen lehetõség hiányában a roppantás jóval magasabb nedvességtartalom mellett is gond nélkül alkalmazható, ezért a víztartalom technológiai felsõ határa az arató-cséplõgép által meghatározott korlát. Hazai gyártók is készítenek és forgalmaznak kiváló minõségû roppantógépeket, amelyek kedvezõ beruházási feltételekkel beszerezhetõk.



A magas nedvességtartalmú szemeket vagy közvetlenül a betakarítás után lehet roppantani, illetve darálni, s ezt követõen tartósítani és betárolni, vagy a tartósított szemest betároljuk és majd a felhasználása elõtt õröljük. A tartósított anyag tárolható magtárban, fóliahurkában, falközti silótérben, szigetelt gödörben stb. A propionsavval kezelt termény semmilyen késõbbi kezelést nem igényel, aerob stabilitása problémamentes, viszont takarással meg kell akadályozni, hogy a propionsav kimosódjék belõle.



A magas nedvességtartalomnál is használható kalapácsos darálók fajlagos energiaigénye viszonylag nagy, ezért az energiatakarékosabb roppantógépek alkalmazása javallott. Ezeket meg lehet hajtani villamos motorral vagy mezõgazdasági vontató kardánmeghajtásáról, ugyanakkor tudni kell, hogy az óránként 10 tonna vagy efölötti mennyiségû termény õrlésére alkalmas roppantógépek teljesítményigénye olyan nagy, hogy nagyteljesítményû villamos hálózat hiányában csak munkagép kardánmeghajtásáról mûködtethetõek. Ezért kisebb, illetve közepes üzemekben azt javasoljuk, hogy inkább kisebb roppantógépeket alkalmazzanak, amelyekkel a betakarításkor propionsavval kezelt nedves szemesbõl a napi vagy néhány napi igénynek megfelelõ mennyiségû szemes õrlése folyamatosan megvalósítható (ezek a gépek – nem mellékesen – lényegesen olcsóbbak a nagy tejesítményû gépeknél).

 

SAVKÉSZÍTMÉNYEK ÉS ADAGOLÁSUK



A kezelés megvalósítható tömény propionsavval (gyakorlatilag > 99,5%-os tisztaságú, káros szennyezõket nem tartalmazó technikai vagy ún. feed grade minõség) vagy 50–90% propionsavat tartalmazó tartósítószerekkel. A magas nedvességtartalmú (> 20%) szemes esetében csak a tiszta sav vagy a 90% fölötti propionsavtartalmú készítmények használhatóak. Azt semmiképpen sem javasoljuk, hogy a felhasználó propionsavból és egyéb anyagokból maga „barkácsoljon” tartósítószert; egyébként az ilyen tevékenység vegyipari gyártói hátteret és ismereteket feltételez, valamint engedélyköteles. Amennyiben a felhasználó HACCP- vagy GMP-rendszere megköveteli a food grade, illetve feed grade anyagok használatát, akkor a felhasznált tiszta propionsav is csak ilyen minõségû lehet. Ezeket a speciális tartósítószereket a VERTUMNUS Kft. a tartósítórendszer részeként, az adagolástechnikai eszközökkel (adagológéppel, szállító-keverõcsigával, automatizálással stb.) együtt szállítja a felhasználók részére. A tiszta propionsav alkalmazása fokozott munkafegyelmet és a munkaerõ jobb kiképzését követeli meg.



A savkészítmény adagolása kizárólag szállító- vagy keverõcsigán történhet. A csiga által szállított terménymennyiség szabályozható tolózárral ±10–20 % pontossággal, vagy speciális keverõcsiga esetében PLC-irányítású frekvenciaváltós villamos motorral ±5 % pontossággal. A savadagoló gépek hibahatára általában ±5–10 %; a VERTUMNUS Kft. által szállított gépek max. ±3 % hibával dolgoznak tiszta propionsav esetében. A pufferolt propionsavkészítmények esetében a készítmény viszkozítása erõsen függ a külsõ hõmérséklettõl, ezért ezek adagolása pontatlanabb, vagy csak PLC-irányítással szabályozva (pl. szervómotorral szabályozható tûszelep a visszafolyó ágban, vagy frekvenciaváltós szivattyúmotor) oldható meg.



Táblázatban foglaljuk össze a tiszta propionsav, illetve savkészítmények elõnyeit és hátrányait:








A készítmények kiválasztásakor több szempontot kell figyelembe venni. A készítmények fajlagos ára mindig magasabb, mint a tiszta propionsavé. Ilyen készítmények alkalmazása mégis indokolt lehet, ha a savkészítménnyel zárt térben dolgozókat érõ irritatív hatást akarjuk csökkenteni, ha nem áll rendelkezésre megfelelõ (saválló) adagológép, ha csökkeneteni akarjuk az egyébként nem jelentõs párolgási veszteséget stb. Azonban gyakran lehet találkozni olyan savkészítménnyel, amelynek pontos összetételét a forgalmazó titokban tartja (miért?) amely egybek mellet hangyasavat, citromsavat stb. tartalmaz. Alapszabály,  hogy csak olyan szállítótól és csak olyan készítményt szabad vásárolni, aki pontosan megadja a készítmény összetételét, átadja a biztonságtechnikai adatlapot (amit egyébként jogszabály is elõír) és megadja, hogy ki és hol gyártotta a szóban forgó készítményt (nyomonkövethetõség, felelõsségvállalás).

 

ADAGOLÁSI ÚTMUTATÓ



Az alábbiakban magadjuk a szemes termények nedves tartósításakor javasolt adagolást. Figyelembe kell venni azt is, hogy általában a kezelést megelõzõ mintavételi eljárások és gyorsmérések pontatlanul határozzák meg a termény nedvességtartalmát. Az esetleges aluladagolásból fakadó káresemények valószínûsége, és az általuk elõidézhetõ károk értéke miatt a javasolt adagolást nem szabad csökkenteni.

 


 

Fenti adatok tiszta (legalább 99 %-os tisztaságú) propionsavra vonatkoznak.

 

A 10 kg/tonna érték fölötti adagolás esetében, ha nem a már elõtte roppantott terményt kezeljük, akkor vagy erre a célra kialakított keverõcsigát kell alkalmazni, vagy többször kell kezelni 10 kg/tonna alatti mértékben, a kezelések között 1–1 órát pihentetve a kezelt terményt. Ha a kezelt terményt pneumatikusan továbbítják végleges tárolási helyére, akkor szintén vagy egy órás pihentetés (köztes letárolás), vagy 10 %-kal megemelt savadagolás szükséges. Általában nem javallott a pneumatikus szállítás, mert valamilyen mértékû párolgási veszteség így nem kerülhetõ el; célszerû csak csigákat és serleges felvonókat, esetleg szállító szalagokat alkalmazni. Ha a szállító gépsor több részbõl áll, fõleg szalagsor esetében, szintén vagy pihentetés, vagy 10%-os túladagolás szükséges a párolgási veszteségek megelõzése, illetve pótlása végett.



Magtárban történõ tároláskor érdemes a garmada tetejét elsimítani és esetleg fóliával letakarni, a párolgási veszteség csökkentése és az esetleges beázások elkerülése végett. (Bármilyen magas nedvességtartalomhoz létezik megfelelõ savadagolás a tartósítás céljából, viszont egy beázás kimossa a savat az érintett rétegekbõl.)



Fémsilóba a savval kezelt termény csak azután tárolható be, amikor a sav már beszívódott a szemekbe (magasabb adagolások alkalmazásakor esetleg pár órás pihentetés is szükséges lehet). A már betárolt termény átfúvatása, szellõztetése szigorúan tilos: az átszellõztetés során egy lassan mozgó nedvességgradiens alakul ki, amely a savat magával mozgatva azt a felszínre szállítja, s ez a kupolarészben súlyos korróziós veszélyt jelent. (Éppen fémsiló esetében kiemelten fontos, hogy inkább valamivel több savat adagoljunk, mint kevesebbet, ugyanis az esetleges aluladagolás hatására bekövetezõ felmelegedést utólag már semmiképpen sem szabad szellõztetéssel, rászárítással korrigálni.Tény, hogy a propionsav az ecetsavnál gyengébb sav. Mindazonáltal zárt, rosszul szellõzõ térben végzendõ kezelés esetében inkább a kisebb (80–95 %) propionsavtartalmú, jellemzõen ammóniával pufferolt és más segédanyagokkal kiegészített savkészítmények alkalmazását javasoljuk. Ezek hatóanyagarányos ára mindig magasabb, mint a tiszta propionsavé, viszont jellentõsen csökkenthetõ a kezelõ személyzetet irritáló gõzök kellemetlen hatása.



A terményben levõ, abba beszívódott néhány tized százalék, legfeljebb pár százalék sav önmagában nem jelent nagy kockázatot a tároló helyekre és a gépészeti mûtárgyakra, viszont meg kell akadályozni kimosódását.



A tiszta propionsav vízzel felhigítva sokkal korrozívabb, mint tömény állapotában.



A propionsav gõzei rendes körülmények között nem tûz- és robbanásveszélyesek, de nagyon irritáló hatásúak a közelben dolgozó emberekre, ezért magas adagolási igény esetében vagy szabadban, egy tetõ alatt kell végezni a kezelést, vagy éppen ellenkezõleg, kifejezetten zárt rendszerben kell dolgozni, megoldva, hogy a gõzök a dolgozókat ne terheljék.

A magas propionsavadag nem jelent csak a tartósításra fordított költséget, hanem magas energiatartalma miatt többletértéket képvisel az állat szervezetében.

 


 

Az energiaértéket az alábbi táblázat tartalmazza:



Így például 20 kg/tonna propionsavadagolás esetében a kezelt termény energiatartalma monogasztrikus állatokra vonatkozóan 400 MJ/tonna, azaz 0,4 MJ/kg mértékben megnõ.



Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a magasabb nedvesség kiebb szárazanyagtartalmat is jelent. Másfelõl viszont a korábbi érési szakaszokban betakarított, kíméletesen szárított, magasabb nedvességû szemes takarmányok emészthetõ tápanyagtartalma lényegesen magasabb, mint az erõltetett szárításon átesett, jobbára túlérett szemesé.

 

ÜZEMGAZDASÁGI SZEMPONTOK



A nedves tartósítás fontosabb elõnyei a szárítással szemben:

    • rugalmasabb munkaszervezés a betakarításkor,
    • nem vész el biológiai érték a túlszárításkor, ill. a túléréskor,
    • a szárítókapacitás túlterhelése elkerülhetõ,
    • a savkezelési költség adott esetben alacsonyabb lehet a szárítási költségeknél,
    • a várható tárolási idõtõl függ a savigény és ebbõl fakadóan rugalmas a kezelési költség,
    • raktári kártevõkre riasztó, illetve ovicid hatású (gázosítás elhagyható),
    • a betárolt készletet nem kell mozgatni, szellõztetni, utókezeni stb.,
    • jelentõsen csökken a raktározás alatti nedvességvesztés,
    • gyakorlatilag megszûnik a raktározás alatti szárazanyag-veszteség,
    • a raktározás során nem képzõdnek mikotoxinok a terményben,
    • javítja a gazdasági haszonállatok fajlagos takarmányhasznosítását,

 

  • javítja a gazdasági haszonállatok általános egészségi állapotát.

A propionsav ugyan maró hatású (de pl. az ecetsavnál gyengébb) sav, viszont megtalálható az állati és emberi szervezetben is. Biológiailag lebontható, nem környezetkárosító anyag. Ellentétben a raktárak gázosításakor is használt anyagokkal, a propionsav nem mérgezõ.