Megint egy rendhagyó évrõl beszélhetünk, ami a magyarországi kalászos gabonák termesztése során jelentkezik (-zett), hiszen amikor ez a levél születik, az árpák aratása éppen hogy befejezõdött, a búza aratása, pedig éppen hogy elkezdõdött.
Igaz, mire ezeket a sorokat olvassák, már túl vagyunk az aratáson az összes problémájával együtt (kései érés, intenzív esõk, vontatott aratás, szárítás, raktározás stb.), azonban nem biztos, hogy a problémák egyéb vonatkozásai megnyugtatóan rendezõdtek (ókészlet, minõség, árak, tárolás, kedvezõ piaci kilátások, intervenció stb).
Hát igen, hogy legyen okos a szántóföldi növénytermesztõ, a vetõmag-szaporító, a kereskedõ, a malomipar, gyakorlatilag mindenki aki ebben a témában érdekelt, közvetlenül és közvetve részt vesz, beleértve a fajtatulajdonosokat, integrátorokat de a hivatalokat is (FVM-MVH, EU-illetõségek stb.)?
Sajnos sem elõre, de sajnos utólag sem lehet elég okos az, aki ma gabonát termel. Van azonban egy olyan tényezõ, amit mi választhatunk meg, és ehhez tudjuk igazítani a termesztés technológiánkat, valamint a piackutatásainkat, figyelembe véve a mindinkább szélsõséges idõjárási viszonyainkat, technikai adottságainkat (szárazság, aránytalan és sok csapadék, inputok). Ma már nem arról van szó, hogy búzát termeljünk, hanem arról, hogy milyen búzát és hogyan, milyen piacra, milyen általános és speciális minõségi elvárásoknak megfelelõen. Ezek tények.
Búzatermelésünk alapját a BIOLÓGIAI alapok (a fajták) és azok ellenõrzött, fajtaazonos, jó minõségû FÉMZÁROLT vetõmagjai jelentik.
Az elõzõek, olyan termelési eszközök, aminek szerepe mindinkább fel kell, hogy értékelõdjön. Fajta és fajtaismeret nélkül ma már nem lehet és nem szabad búzát termelnünk. Tisztában kell lenni azzal, hogy adott körülmények között milyen fajtát és milyen céllal, milyen költséggel, kinek termeljünk.
Maholnap szembesülnünk kell a búza és lisztjeik vonatkozásában az élelmiszer-biztonsági elvárásokkal, nyomon-követhetõséggel (toxin, káros anyagok, szermaradvány stb.), a termék származásának igazolásával is, hiszen emlékezzünk csak egy-két konkrét esetre, amikor a fogyasztókhoz került élelmiszereket, alapanyagokat vissza kellet vonni, és a probléma eredetét keresve meg is találták azt.
Sokak által tudott, hogy a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a biológiai alapok nemesítésében, és több mint kéttucatnyi faj esetében a fajták százait adta át a köztermesztésnek.
A „GK” jelzõvel ellátott fajták nem csak Magyarországon, hanem határainkon túl is komoly eredményeket értek el, akár búzafajtákról, napraforgókról, cirkokról, kukoricáról vagy olajlenrõl is van szó. A GK Kht. mindig szem elõtt tartotta a termesztési és piaci igényeket, igaz a fajtákkal szembeni elvárások sokkal gyorsabban változnak, mint amilyen gyors a nemesítés, egy új fajta elõállítása (10 év), gondoljunk csak az újabb kihívásokra (sokféle minõség, szárazság- és csapadéktûrés, eltérõ termesztéstechnológiák, speciális igények, újabb kórokozók).
Tisztában vagyunk azzal, hogy a megváltozott piaci igények, a szélsõséges idõjárás kedvezõtlen hatásai milyen nagy gondot jelentenek a termesztés résztvevõinek. A GK Kht. ezért a kísérletei (üzemi, állami stb.), országos információi alapján akár egyes termõtáj vonatkozásaiban is, segítséget nyújt a termelõknek a helyes fajtaválasztásban, de segítséget tud adni a fajtaválasztékon túl a fémzárolt vetõmag beszerzésében, valamint termeltetési formában a tartós piaci háttér biztosításában is.
A fentiek értelmében, a közelgõ újabb vetési szezon elõtt keressenek bennünket és figyeljék a hirdetéseinket, hiszen augusztus végén, szeptember elején, az õszi búzaszezon kezdetén már rengeteg olyan információ birtokában leszünk, amelyek alapján akár személyesen, akár írott formában, korrekt fajta- és vetõmagajánlatot tudunk tenni, mindannyiunk eredményes gazdálkodása érdekében. Munkájukhoz jó egészséget, sok sikert, „szerencsét” kívánva a GK Kht. nevében,
Tisztelettel: