Hatékony altalajmûvelés, kevesebb költség, versenyképes jövedelem

• nincs megelégedve az egységnyi területre esõ (átlagtermés) hozamaival,
• területe megfelelõ mélységû szántás ellenére is hajlamos a tavaszi vízfoltokra, (belvizesedés) ezért nem tud idõben vetni,
• a tenyészidõben egy-egy hirtelen lezúduló zápor, vagy tartós esõ után a csapadékvíz nem tud az altalajba leszivárogni, és a növényzet a területen „besárgul”,
• száraz idõben a feltalaj annyira kiszárad, hogy azon mély repedések keletkeznek, elõsegítve ezzel a még nagyobb kiszáradást, csökkentve a talajból a növényzet számára felhasználható vízmennyiséget,
• a gyökérzet számottevõ mennyisége csak a szántott rétegben helyezkedik el, ezzel növelve száraz idõben az aszálykár kockázatát
• a vetés szerkezetébõl hiányoznak az évelõ pillangósok, (lucerna, vörös here stb.) melynek hatása közismert a kötött talajok mély termõrétegének a kialakításában.

Ezeket a problémákat egyetlen mûvelettel kiküszöbölheti, ha Ön vagy az Ön cége alkalmazza az általunk kidolgozott altalajmûvelési eljárást, és használja annak technikai eszközét, legalább három évre talaját a jó minõségû talajokon elérhetõ terméseredményekkel és jövedelemmel versenyképessé teheti.

A VAKOND IS mûködése

Mûködése részben azonos a széles körben elterjedt IH típusú lazítókkal, melyet a gerinclemez  íveltsége biztosít. Különbözõsége a két ikerpár szárnyból következik, mely alapvetõen megváltoztatja mûködését a hagyományos lazítókhoz viszonyítva. A gerinclemezt lezáró lazító ék hatékonyságát ugyanis igen pozitívan befolyásolja az elsõ pár ikerszárny, amely mintegy folytatásaként a lazító éknek a talaj felsõ rétegét tovább emeli, és közben hatékony aprítást végez. A második pár ikerszárny az elõzõ kettõnél nagyobb munkaszélességébõl adódóan újabb, és mélyebb talajrészeket mûvel meg, hoz mozgásba, és a már egyszer meglazított talajtömeg ismételt megmozgatásából, valamint a sebességkülönbségébõl létrejött talajáramlás hatékony talajaprítást végez. Az aprító hatásból eredõen nemcsak a talaj ún. függõleges vízvezetése, hanem a mûvelés mélységéig a víz megõrzõ, és vízszolgáltató képessége is nagyságrendekkel javul. Ezért több ez, mint a hagyományos altalajlazítás, mert az altalajt nem csak hasítja, hanem aprítja is és ezáltal mûveli.

A lazítás hatékonyságát a Gödöllõi Gépminõsítõ Kht. vizsgálta. Megállapította, hogy azonos körülmények, és egy idõben végzett mûveleteknél az IS (ikerszárnyas) lazítók lazítási hatékonysága 45–50%-kal jobb az IH típusú lazítókénál.

 A Debreceni Növény és Talajvédelmi Szolgálat talajvizsgálati eredményei ugyanakkor azt támasztják alá, hogy az ilyen módon megmûvelt altalaj térfogatsúlya, pórustérfogata, levegõkapacitása, összporozitása még egy év múlva is egy megülepedett szántás adatainak felelt meg, ezáltal biztosítva a mûvelt réteg alatt is a gyökérzet fejlõdéséhez, a talajélet fenntartásához az optimális víz-levegõ arányt.

A mikrobiológiai vizsgálatok az altalajban intenzív (230–260%) baktériumtömeg növekedést regisztráltak, amely kétséget kizáróan támasztja alá az altalaj víz-levegõ arányának pozitív megváltozását.

Alkalmazhatósága

Az év bármely idõszakában alkalmazható, (kivéve fagyott talaj) mivel kialakításából eredõen nem annyira csapadékfüggõ, mint a hagyományos lazítók. Használhatósága a gyakorlati élet számára úgy fogalmazható meg: ha a feltalaj szántással még kevésbé rögös, illetve nedvesebb talajviszonyok között még nem szalonnás. Azaz, a szántóföldi vízkapacitás 60 és 80%-a közötti munkavégzés optimális az energia felhasználás és agronómiai szempontból egyaránt.

Korábbi üzemeltetési tapasztalatok:

(elõnyök a hagyományos lazítás + szántás mûveléssel szemben)

EGY TELJES SZÁNTÁS MINDEN KÖLTSÉGE MEGTAKARÍTHATÓ!

• jelentõs szárazanyag képzõdés (terméstöbblet minõségromlás nélkül) kukoricánál 2,5–3 t/ha, csemegekukoricánál 4–6 t/ha, cukorrépánál, burgonyánál 10–12 t/ha, napraforgónál 3 éves átlagban 1 t/ha többlet termés azonos tápanyagfelhasználás mellett.
• 10–15%-os hajtóanyag megtakarítás, talajtaposás csökkentése