MENÜ

Csökkent az agrárjövedelem 2005-ben

Oldalszám: 108
Tóth Péter, Dr. Báder Ernõ 2014.05.26.

Az Eurostat közleménye szerint 2005-ben az egy fõre (egy munkaerõ-egységre) jutó mezõgazdasági reáljövedelem értéke 6,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2004-ben.

A fajlagos jövedelemcsökkenés

  • a jövedelem összegének 8,4 százalékos visszaesése,
  • a mezõgazdasági munkaerõ 2–3 százalékos csökkenése,
  • a mezõgazdasági termékek reálárának 5 százalékos mérséklõdése,
  • a folyó termelési költségek 1,6 százalékos, az értékcsökkenés 0,3 százalékos csökkenése,
  • a támogatások 1,6 százalékos növekedése mellett következett be.

A 2005. évi egy munkaerõ-egységre jutó reáljövedelem értéke 3,8 százalékkal meghaladta a 2000. évit az unió huszonöt országának átlagában.

A növénytermelés és az állattenyésztés teljesítménye egyaránt visszaesett 2004-rõl 2005-re. Fõként a növénytermesztés volt a vesztese a múlt évnek: növényi termékekbõl 8 százalékkal kisebb volument állítottak elõ, amit 2,9 százalékos termelõi  árcsökkenés kísért. A déli országok termékeinek mennyisége csökkent a legnagyobb mértékben: olívaolajból 16, borból 11 százalékkal kisebb volument állítottak elõ, mint 2004-ben. A cereáliák termése is 10,7 százalékkal elmaradt a 2004-es évi kiugróan jó eredményétõl; Spanyolországban 42 százalékos, Portugáliában 39 százalékos volt termeléscsökkenésük mértéke. Az állattenyésztési termékek ára kevésbé, 1,7 százalékkal csökkent, ezen belül a baromfiágazat termékeinek ára a legjelentõsebben: a tojásé egy év alatt 9,4 százalékkal, a baromfihúsé 3,8 százalékkal.

A 2004-2005 közötti fajlagos jövedelemváltozás országonként nagy szóródást mutatott. Magyarország – sajnos – az élen járt, 19,3 százalékkal apadt egy év alatt az egy fõre jutó jövedelem. Szlovákiában, Spanyolországban, Portugáliában, Szlovéniában is több mint egytizedével esett vissza az egy fõre jutó jövedelem reálértéke. Ugyanakkor az északi országokban, Litvániában és Észtországban 20 százalékosnál nagyobb jövedelemjavulást értek el. Írországban, Lettországban, Hollandiában és a Cseh Köztársaságban is számottevõen emelkedett a jövedelem.

2000-hez viszonyítva más a kép: az új tagországok (Ciprus és Málta nélkül) 2005-ben kivétel nélkül magasabb egy fõre jutó jövedelmet realizáltak. Kiemelkedõen nõtt a jövedelem a balti országokban és Lengyelországban. A hazai 7,5 százalékos javulás a szlovák és a cseh mutató közelében volt. A régi tizenöt tagország közül viszont kilenc országban nem érte el a reáljövedelem színvonala az öt évvel korábbit. Görögországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban 15–20 százalék közötti volt a visszaesés.

Bõvebb információkat a szerzõknél, illetve az Agrár Európa Nemzetközi Agrárgazdasági Hírlevelében talál.