MENÜ

Szántóföldi kísérletek Magyarországon

Oldalszám: 30
2014.05.26.

Az Agrolinz Melamine International Magyarország Kft. (AMI) 2006 évben, kora tavasszal a mûtrágyázás területén szántóföldi kísérleteket hajt végre. Az AMI a Kompolti Mezõgazdasági Kutatóintézettel való korábbi együttmûködése során szerzett tapasztalataira építve céljául tûzte ki meghatározó és mértékadó belsõ üzemi kísérletek megszervezését. Az eltérõ ökológiai és üzemi adottságok, a változó feltételek választ várnak – a gazdák megkövetelik a szakszerû tanácsadást. Ezen kérésnek kíván eleget tenni az AMI, amikor egész Magyarország területén, 4 regionális központ együttmûködésével céljául tûzte ki az optimális mûtrágyázási stratégia kidolgozását. Az AMI határozott célja tanácsadói hatékonyságának növelése és ezzel az általa gyártott mûtrágyák maximális hasznosulásának biztosítása.

A kísérlet helyszíne

A kísérletbe bevont területek az ország különbözõ ökológiai adottságokkal rendelkezõ tájain találhatók: Beled, Dombóvár, Békéscsaba és Szolnok vonzáskörzetében.

A kísérlet végrehajtásának módja

Az üzemi kísérletek a fontosabb szántóföldi növényekkel, egységes kísérleti tematikával kerülnek végrehajtásra.

A kísérlet célja

Elsõdleges szempont az AMI tanácsadói tevékenységének és gazdákkal való együttmûködésének régiókra kiterjedõ fejlesztése.

Az AMI kísérleteit különbözõ talajadottságok mellet kívánja végrehajtani. A kísérleti eredményekre építve lehetõvé válik az egyes régiókra jellemzõ sajátosságok figyelembe vétele mellett a személyre, illetve üzemi adottságokra szabott tanácsadás.

Cél az egyedi N- és a komplex NPK-mûtrágyák (N, P és NPK) hozam- és minõségnövelõ hatásának vizsgálata.

A sikeres és hatékony mûtrágyafelhasználás és -kijuttatás során elengedhetetlen a jó szórhatóság. A mûtrágyák jelentõsen különböznek szemcseformájukat illetõen.

A szántóföldi kísérletek során összehasonlításra kerül a prillezett (AN), illetve granulált (Linzer NAC=MAS) mûtrágya szórhatósági tulajdonsága.

Az AMI saját termékcsaládjának két tagját, a GOLD és a STAR tulajdonságait különbözõ talajtípusokon is összehasonlítja.

A kísérletek legfontosabb szakmai kérdései

A 2006. évi szántóföldi kísérletek Dr. Hoffmann Sándor egyetemi docens, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar tanárának szakmai támogatásával valósulnak meg. Örömmel fogadjuk a Tanár Úr és az AMI  közötti szaktanácsadási együttmûködést.



Dr. Hoffmann Sándort a szóráskísérletek jelentõségérõl kérdeztük.



- Milyen változást lát Ön a jövõben a magyarországi mûtrágyafelhasználást illetõen, különös tekintettel a N-K-arányra?



- A kiadandó mûtrágya N-K arányát a talaj tulajdonságai és a termesztendõ növények igénye határozzák meg. A legfontosabb termésnövelõ tényezõ a N. Ezt jól tudják a gazdák is, mivel a 90-es évek után a mûtrágyázás nagymértékû visszaesésekor is, – aki trágyázott egyáltalán –, az legtöbbször csak N-t adott ki. Leginkább a K-trágyázást mellõzték. Ennek sokéves hatása oda vezetett, hogy sok, korábban K-mal jól ellátott talajunk elszegényedett. Ennek mértéke a talajokban lévõ agyagásványok formájától és tulajdonságaitól függött. Így vannak olyan talajok, melyeknek még ma is jó a K-szolgáltatása, ezeken a talajokon a K-trágyázás kevéssé hatékony. Más sok K-megkötõ agyagásványt tartalmazó talajokon viszont a felvehetõ K hamar elfogyott. Ez esetben a nagymértékû K-kiürülés a K-fixáló tulajdonságot tovább is növelheti (szmektitesedés). Ezért nem szabad a talajokat egységesen kezelni, figyelembe kell venni azok tulajdonságait, felvehetõ tápanyagtartalmát. Ezen a téren nagy elõrelépést jelenthet a támogatásokkal összekötött periodikus talajvizsgálati kötelezettség újbóli bevezetése.

A termesztett növény oldaláról azt kell figyelembe venni, hogy vannak K-igényes (kukorica, burgonya, cukorrépa stb.) és kevésbé igényes növények. Az elõbbiek esetében és a gyenge K-ellátottságú talajokon ezért N-trágyázás mellett, a megfelelõ K-trágyázásra is nagyon oda kell figyelni.



- Milyen hatással van a  tavaszi második K-szórás?



- Hazánk szárazabb klímája következtében az õszi búza N-trágyázási stratégiája kissé eltérõ lehet más humidabb országokétól. Nálunk a gyakori kora tavaszi hideg és szárazság miatt célszerû már õsszel is a tervezett N-trágya egy részét kiadni, mivel ez biztosítja kedvezõtlen kora tavaszi viszonyok esetén a növény idõbeni, jó N-ellátottságát. Emellett legnagyobb jelentõsége azonban a tél végi elsõ N-fejtrágyázásnak van. A második N-fejtrágyázás, melyet a szárba indulás kezdetéhez idõzítünk, már nincs olyan döntõ hatással a termés mennyiségére, mivel a kalász korábban differenciálódik. Nagy tervezett N-fejtrágya mennyiség esetén azonban szükség lehet az adag megosztására. Így második fejtrágyázás fõleg az intenzívebb termesztési technológiát alkalmazó gazdák számára ajánlott. A második fejtrágyázás eredménye viszont kihathat még a szemkitöltõdés idején kialakuló sütõipari minõségre is.



- Hogyan hatnak a szórási problémák és a rossz szóráskép a hozamra?



- Mivel a növénytermesztés jövedelmezõsége sok esetben elég kritikus, a gazdáknak alapvetõ érdeke az egyik legdrágább input, a mûtrágyák maximális hasznosulása.

Nagyon fontos ezért az egyenletes kijuttatás, melyet csak egyenletes és jó szemcseminõségû mûtrágyával, jó mûtrágyaszóróval és a csatlakozások pontos betartásával lehet elérni. A rossz szóráskép negatív hatásának mértéke függhet a talaj eredeti tápanyagtartalmától és a kijuttatott trágya mennyiségétõl is. A rossz szóráskép igen jelentõs terméscsökkenést is eredményezhet.

A kísérlet végrehajtása

Az AMI termékeinek minõségét – amelyet a LINZER WARE márkanévvel fémjelez – a gyakorlatban, helyi adottságokhoz igazodva, kukorica, búza, repce és napraforgó esetében veti vizsgálat alá.

Az eredmények a kísérletet követõen feldolgozásra kerülnek, amelyrõl az érdeklõdõk a szakmai lapok hasábjain tájékozódhatnak. A kísérletek pontos helyszínérõl és idõpontjáról az AMI telephelyein érdeklõdhetnek.