Új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer az agrár-környezetgazdálkodási program eredményes megvalósításáért

Az új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerünk ismertetése

Új, környezet- és költségkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerünk négy mûtrágyázási szinten ad szaktanácsot: 1. minimum; 2. környezetkímélõ; 3. mérleg-szemléletû; 4. integrált növénytáplálási szint.



Az 1. és 2. változatok (minimum, ill. környezetkímélõ mûtrágyázási ajánlások) célja a legnagyobb jövedelmet biztosító termésszintek (a maximális termésszint mintegy 95%-a) biztosítása a közepes talaj PK ellátottság elérése, ill. fenntartása útján. A 3. és 4. változatok (mérlegszemléletû, ill. integrált mûtrágyázási ajánlások) nagyobb adagokkal, de továbbra sem intenzív mûtrágyázással a maximális terméseket célozza meg. Ezt a gyakorlatot javasoljuk a vetõmag-termesztésben, és pl. a minõségi búzatermesztésben is. Feltétel ugyanakkor, hogy az érintett terület ne tartozzon a környezeti szempontból különösen érzékeny területek közé. A rendszer mûtrágyaigényt csökkentõ tényezõként figyelembe veszi a korábbi szervestrágya-kijuttatást, a pillangós elõveteményt, az elõvetemény betakarításának idõpontját, az elõvetemény területen maradó melléktermésének tápanyag-tartalmát stb.



Az 1 ha-ra javasolt N-, P2O5-, és K2O- mûtrágya hatóanyag mennyiségeket (x) programunk az alábbi képlet szerint számolja:



x= (T × Ft × sz) ± K, ahol

T= tervezett termésszint, t/ha ± Ft= tervezett termésszinthez tartozó fajlagos tápelem-igény ± sz= a talaj tápelem-ellátottsági kategóriától függõ szorzószám ± K= korrekciós faktor.

A környezetkímélõ, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszer alapelveinek összehasonlítása

Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megszigorodott gazdasági környezetet, a korábbi szaktanácsadási módszerek (id. Várallyay, 1950; MÉM NAK, 1979; Várallyay et al., 1992) értékeit megõrizve, 30 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletû, költségtakarékos, környezetkímélõ makro- és mikroelem trágyázási rendszerét dolgoztunk ki. A korábbi intenzív (MÉM NAK, 1979, „kék füzet”) rendszer történelmi küldetést töltött be, amikor talajain PK ellátottságának gyors javítását, és az élelmiszerellátás biztonságát, mint fontos stratégiai feladatot is biztosította. Mezõgazdaságunk jelentõs részben ma is az akkor felhalmozott PK tápelem tõkébõl él. A két trágyázási szaktanácsadási rendszer filozófiájának összehasonlítását az 1. táblázatban tanulmányozhatjuk.

A környezetkímélõ, valamint az intenzív tápanyag-ellátást elõsegítõ, ill. egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben

2003/2004-ben az IMPHOS finanszírozása mellett három éves program keretében 3 helyen 3 ismétléses, véletlen blokk elrendezésû szabadföldi kisparcellás kísérletekben kezdtük meg tesztelni környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerünk, valamint az intenzív tápanyagellátást elõsegítõ, ill. egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásait. Az elsõ évben õszi búza (nitrogénre és foszforra igényes, káliumra kevésbé igényes), a másodikban kukorica (nitrogénre és káliumra igényes, foszforra kevésbé igényes) volt a tesztnövény, 2005/2006-ban tavaszi árpa lesz a kísérletekben.

Az IMPHOS kukoricakísérletek, 2004/2005



2004/2005-ben a kukoricára szintén igen kedvezett az idõjárás. A tél és a tavasz átlagos csapadékmennyiségeket hozott, a nyár viszont meleg, és rendkívül csapadékos volt. Júliusban és augusztusban a sokévi átlag 2-3 szorosa is hullott. A kukoricára rendkívül kedvezõ idõjárás a 10 t/ha

feletti szemtermés mennyiségek elérését tette lehetõvé mindhárom helyen.

A) Balatonszentgyörgy.



Ramann-féle barna erdõtalaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: homokos vályog; pHKCl= 6,45; CaCO3 tartalom= nincs; szervesanyag-tartalom: 1,62%; N ellátottság: gyenge. AL-P2O5: 107 mg/kg; P ellátottság: jó; AL-K2O: 156 mg/kg; K ellátottság: közepes. Elõvetemény: 3,8–7,3 t/ha õszi búza, a szalma alászántásra került. Tervezett termésszint: 8,0 t/ha kukorica (Colomba SC hibrid) (2. táblázat).



A kísérletben 2,9 t/ha N-hatást, 0,6 t/ha P-hatást és 0,5 t/ha K-hatást mértünk. Az NPK-hatások jól követték az általunk megadott NPK ellátottságokat. Ez alól talán a K-ellátottság volt a kivétel. (2. táblázat).

Mindenképpen figyelemreméltó, hogy az MTA TAKI–MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû szint) a MÉM NAK intenzív ajánlás 52%-ának megfelelõ összes NPK kijuttatásával a MÉM NAK rendszerével azonos termésátlagot eredményezett, teljesítve a rendszer megalkotásakor megfogalmazott célt: a lehetõ legkisebb NPK-adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük (2. táblázat).



B) Mezõkövesd.



Réti talaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: agyagos vályog; pHKCl= 4,49; CaCO3 tartalom= nincs; szervesanyag-tartalom: 3,43%; N ellátottság: jó. AL-P2O5: 38 mg/kg; P ellátottság: közepes; AL-K2O: 209 mg/kg; K ellátottság: jó.

Elõvetemény: 8,8–11,6 t/ha õszi búza, a szalma alászántásra került. A terület 2003. õszén 2 t/ha meszet kapott. Tervezett termésszint: 7,0 t/ha kukorica (Norma SC hibrid).



A kísérlet klasszikus hiánykísérlet részében 1,6 t/ha N hatást, 0,1 t/ha P hatást és 0,0 t/ha K hatást kaptunk. Az NPK hatások többé-kevésbé igazolták az általunk megadott NPK ellátottság helyes voltát. Ámbár a P ellátottság közepes volt, mégsem kaptunk P-hatást a kukoricában. Ennek oka talán az is lehetett, hogy a 2003. õszi meszezés javíthatta a P-feltáródási folyamatokat (2. táblázat).



A mezõkövesdi kísérletben az MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum szint) a MÉM NAK intenzív ajánlás 23%-ának (!) megfelelõ összes NPK kg/ha kijuttatása mellett a MÉM NAK intenzív ajánlása mellett kapottal azonos termésátlagot produkált, e kísérletben is teljesítve a rendszer megalkotásakor megfogalmazott célt: a lehetõ legkisebb NPK adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük (2. táblázat).



C) Nagyhörcsök.



Mészlepedékes csernozjom talaj. Talajtulajdonságok: fizikai féleség: vályog; pHKCl= 7,1; CaCO3 tartalom= 3,9%; szervesanyag-tartalom: 2,95%; N ellátottság: közepes. AL-P2O5: 90 mg/kg; P ellátottság: közepes; AL-K2O: 167 mg/kg; K ellátottság: közepes. Elõvetemény: 2,6–5,5 t/ha õszi búza, a szalma lekerült a területrõl. Tervezett termésszint: 10,0 t/ha kukorica.

A kísérlet klasszikus hiánykísérlet részében 3,9 t/ha (!) N hatást, 1,0 t/ha P hatást és 0,6 t/ha K hatást kaptunk. Az NPK hatások szintén jól igazolták az általunk megadott NPK ellátottság helyes voltát. (2. táblázat).



Az elõzõ kísérlethez hasonlóan, az MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum szint) a MÉM NAK intenzív ajánlás 39%-ának megfelelõ összes NPK kg/ha kijuttatása mellett a MÉM NAK intenzív ajánlása mellett kapottal azonos termésátlagot produkált, újra teljesítve a rendszer megalkotásakor megfogalmazott célt: a lehetõ legkisebb NPK adagokat juttassuk ki úgy, hogy közben a termésbiztonságot, a potenciálisan nagy termésszinteket ne veszélyeztessük.

A három IMHOS kukoricakísérlet átlagában az egyes szaktanácsadási szinteken a kukoricatermések az alábbiak szerint alakultak: MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum) szint: 10,40 t/ha; MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélõ) szint: 10,60 t/ha; MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemlélétû) szint: 10,72 t/ha; MTA TAKI – MTA MGKI-4 (integrált) szint: 10,56 t/ha; Talajerõgazdálkodás kkt (integrált) szint: 10,68 t/ha; MÉM NAK (intenzív) szint: 10,54 t/ha.



A három IMHOS kukoricakísérlet átlagában legnagyobb termést az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemléletû) szintjén, ill. a Talajerõgazdálkodás kkt (integrált) szintjén kaptuk.

A három kísérlet átlagában az egyes szaktanácsadási szinteken elért hektáronkénti jövedelmek Dr. Sulyok Dénes, Debreceni Egyetem, számításai szerint az alábbiak szerint alakultak: MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum) szint: 83 ezer Ft; MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélõ) szint: 82 ezer Ft; MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemlélétû) szint: 78 ezer Ft; MTA TAKI – MTA MGKI-4 (integrált) szint: 67 ezer Ft; Talajerõgazdálkodás kkt (integrált) szint: 76 ezer Ft; MÉM NAK (intenzív) szint: 30 ezer Ft. A kukorica árát 20 ezer Ft/t-ban szabta meg. A bevételek között nem szerepelt az összesen 35 ezer Ft/ha EU plusz magyar területalapú támogatás. 10 ezer Ft/ha bérleti díj is terhelte a költségeket.



A három kísérlet átlagában tehát a legnagyobb nettó jövedelmet az MTA TAKI – MTA MGKI-1 (minimum) szinten, az MTA TAKI – MTA MGKI-2 (környezetkímélõ) szinten, és az MTA TAKI – MTA MGKI-3 (mérlegszemlélétû) szinten értünk el. Ily módon a második évben, másik meghatározó gabonanövényünknél is teljesült az MTA TAKI-MTA MGI költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer filozófiájának egyik legfontosabb eleme: a területegységre jutó maximális jövedelem elérése.



Környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerünket meghatározó hazai mûtrágyagyár, cukorgyár és megyei agrárkamarák is megvásárolták, és 2005-tõl kezdõdõen nagy területen alkalmazzák az agrár környezetvédelmi program keretében. A rendszer használatát az FVM is támogatja az NVT keretében, demo változata az Agrárkamara és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhetõ.