MENÜ

Végtermékcentrikus hibridválasztás általános és különleges szempontjai a kukoricatermesztésben

Oldalszám: 9
Dr. Sárvári Mihály, El Hallof Nóra, Zsombik László 2014.05.26.

A növénytermesztés jelentõs változásokon ment át az elmúlt évtizedek során. Ezt a változást az a biológiai, kémiai, agronómiai, technikai és technológiai forradalom tette lehetõvé, amely az elmúlt fél évszázadban dinamikusan bontakozott ki. E fejlõdés hajtóerejét, mozgatórugóját a növénytermesztés termékeivel szemben egyre nagyobb mértékû igények jelentették. Nõttek a minõségi elvárások.

Ma már alapvetõ szempontként jelentkezik a növényi termékek minõségbiztosítása, nyomonkövethetõsége a termõföldtõl a felhasználásig. A tömegáruk mellett nõ az igény a különleges minõségû ökológiai (bio) termékek iránt.

A növénytermesztési folyamatokban arra kell törekedni, hogy a termelés három alappillére – az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezõk – összhangban legyen.

A biológiai alapoknak kiemelkedõ jelentõsége van a kukoricatermesztésben. A biológiai alapok (a termesztett hibridek) fejlõdése jelentõs volt. 1900-tól a nagy termõképességû és gyors vízleadó képességû lófogú (dent típusú) fajták jelentek meg Magyarországon (1. ábra).

1910-tõl Shull (USA), 1937-tõl Papp Endre (Magyarország) hibridspecializációs programja, a nagy termõképességû beltenyésztett hibridek elõállítása kényszerítette ki az agrotechnika gyors fejlõdését.

Magyarországon napjainkban közel 400 kukoricahibrid van a köztermesztésben. Fontos, hogy egyrészt az ökológiai viszonyoknak, másrészt a ráfordítás színvonalának megfelelõen válasszunk hibridet, ahol a technológiai változat lehet intenzív, átlagos, mérsékelt ráfordítású, illetve extenzív.



A hibridekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény:

  • a jó termõképesség és termésbiztonság,
  • a jó alkalmazkodó képesség,
  • a jó szárszilárdság és jó tõszámsûríthetõség,
  • az érés idõszakában gyors vízleadó képesség a szemes hibrideknél és lassú vízleadó képesség a siló hibrideknél,
  • a jó minõség és kiemelkedõ rezisztencia a betegségekkel szemben,
  • jó víz- és tápanyagreakció stb.

Fontosak a hibridmegválasztás üzemi szempontjai:

  • a termesztési cél (áru, étkezési, takarmány, ipari vagy vetõmag elõállítás stb.),
  • az ökológiai adottság, a tervezett ráfordítási színvonal (input, öntözési lehetõség),
  • mûszaki, technikai háttér, a szakértelem stb.

Alapvetõen fontos a hibrid végtermékcentrikus szempont szerinti megválasztása, hiszen ki kell, hogy elégítse az általános és a speciális igényeket (2–3. ábra).

 

2. ábra



3. ábra

Fontos a kukorica beltartalmának ismerete: a nyersfehérje-tartalom 7–9%, a zeintartalom a fehérjékben eléri a 45–50%-ot, míg a lizintartalom csak 2,8 mg%, a metionin 2,0 mg%, a triptofán 1,0 mg%, míg a glutaminsav 15,7 mg%.
A nyersfehérje-tartalom függ a genetikai tulajdonságtól, az ökológiai tényezõktõl és az agrotechnikai tényezõk közül a N-mûtrágyázástól. Korábban a szabadelvirágzású fajták fehérjetartalma elérte a 10–12%-ot is.

A termõképesség és a minõség viszont negatív korrelációban van. A legnagyobb termõképességû hibridek fehérjetartalma általában 1–2%-kal alacsonyabb.

A kukorica beltartalma továbbá:

  • keményítõtartalom 65%,
  • cukor  1,4%,
  • pentozánok  6,0%,
  • olajtartalom  3–5%,
  • nyersrost  2,0%,
  • ásványi anyagok 1,2%.

A kukorica fenti beltartalma alapján állapítható meg, hogy a kukorica fehérjetartalma alacsonyabb és kisebb értékû, mint pl. a szójafehérje, de a nagy keményítõtartalmánál fogva fontos energiahordozó és ipari célra is kiválóan alkalmas.

A kukorica csoportosításának fontosabb változatai

Gazdasági szempontból:

  • kétvonalas (SC) hibridek, nagy termõképességûek, Magyarországon a hibridek 80%-a tartozik ebbe a csoportba,
  • háromvonalas (TC) hibridek, közepes termõképességûek, a hibridek 18%-a tartozik ide,
  • a négyvonalas (DC) hibridek kisebb termõképességûek, de vetõmagtermesztésnél jó termés elérésére képesek, így silókukoricának alkalmasak, mert a vetõmagjuk olcsóbb. A hibridek 2%-a tartozik ebbe a csoportba.

A szem jelentõsége, illetve a felhasználás szerint:

  • sima keményszemû flint típusú, sima puhaszemû, flint típusú hibridek
    Jellemzõjük, hogy a lófogú kukoricánál kisebb a termõképességük és lassú a vízleadásuk az érés idõszakában. A sima keményszemû hibridek felhasználhatósága humán táplálkozásban, kukoricadara készítésre, pl. Benicia Pioneer hibrid kiválóan alkalmas (fehér a csutkája).
    Silókészítésre pl. Alberta, Natacha, Szegedi DC 488, Corolba, Maxima, Szentesi MTC 508, Szarvasi édesszárú TC stb.
  • A lófogú (dent típusú) hibridekre a nagy termõképesség, gyors éréskori vízleadás jellemzõ.
    A hibridválasztásnál figyelembe kell venni a végtermék (termés) minõségét. Rendkívül nagy termésre képesek, de a fehérjetartalmuk 1-2%-kal kisebb, pl. PR37W05, PR36R10, PR36K67, DKC 4626, NK Cisko, NK Thermo, DK 5143, Florencia, Filia hibrideknek stb.
    Azonban a 12–15 t/ha-os termõképességüket figyelembe véve a területegységre vetített fehérjehozamuk még így is nagyobb, mint a kisebb termõképességû, de némileg magasabb fehérjetartalmú hibrideké.
    Ha magas fehérjetartalmú (10–12%), de csak közepes termõképességû hibridet akarunk választani, a célnak megfelelnek a Debreceni 377 és a Piroska hibridek.
  • Csemegekukorica (sweet corn): újabban a szuper édes hibridek kedveltek (pl. Mv Zamatos, Dessert 74, Spirit, Sweet Ear, Vanessa  stb.)
  • Pattogatni való kukorica (pop corn): a belsõ lágy, lisztes részt kemény szaruszerû rész veszi körbe, hevítés hatására a szem mint egy felrobban, a belsõ rész kifordul.
    Nagyon fontos, hogy jó kipattogatási képességû fajtát válasszunk, de a kipattogás mértéke függ az érettségi állapottól és a víztartalmától (melegítéskor belsõ gõzképzõdés mértéke fontos).
    A végtermék céljának kiválóan megfelelõ fajták, pl. Pehely, Pop P4, Kecskeméti arany, Lola stb.
  • Lisztes kukorica és viaszkukorica összetételénél lényeges eltérés van a keményítõ összetételében (az amiláz és amilópektin aránya változik és eltérõ a normál kukoricától). A viaszkukoricánál (waxy típus) a keményítõ könnyen csirizesedik, speciális étkezési és ipari célokat szolgál, Kínában különösen kedvelt. Ilyen hibrid pl. a Madexy, Mv 550 stb.
    Abraktakarmánynak szemesen szárításra kiválóan alkalmas hibridek:
    Intenzív hibridek: PR38A24, PR37M34, Colomba, Cisko, DKC 5211.
    Átlagos technológiát igényelnek: PR38K06, Celest, Veronika, Mv Maraton, Mv Vilma, Florencia.
    Mérsékelt ráfordításnál jó eredményekre képesek: a Danella, Stira, Occitan, Norma, DKC 3511.
    Extenzív technológiát elviselõ hibridek: Bella TC, Ella, Szegedi DC 488, Dolar stb.
    Szemesen nedves tárolásra, CCM-es betakarításra (csõ-csutka zúzalék erjesztve), LKS betakarításra (csõ–csutka, csuhélevél), erjesztve tárolásra kiválóan alkalmas hibridek: Evelina, PR36N70, PR35P12, Mv Vilma, DK 537, PR34B97, PR36K67.
    Silótermesztésre alkalmasak azok a hibridek, amelyeknek az összes szárazanyag termésük betakarításkor legalább 35–40% (szár + csõ). Nagy a termõképességûk, de az érés idõszakában lassan adják le a víztartalmukat, így tömöríthetõk, ekkor a tejsavas erjedés biztosított: PR36P85, Vasilica, Coralba, PR34A92, Szegedi TC 513, Szentesi MTC 580 stb.
    Kizárólag vetõmagexport termelésre javasolható hibridek: Anna, Kerim, Marko MTC, Szegedi TC 376 stb.
    Nagy termõképességû és magas keményítõtartalmú hibridek (4. ábra), melyek különösen alkalmasak ipari célú termelésre (keményítõ gyártás, invertcukor-elõállítás és sörgyártás): DK 440, Evelina, LG 3.62, PR37M81, DK 471, DK 526, Mv Maraton, Mv TC 486, Florencia, Mv Vilma, Szegedi TC 465, Veronika, PR36K67, DKC 5211 stb.

 

4. ábra


Természetesen figyelembe kell venni az eltérõ végtermék-hasznosítás esetén is a kukoricahibridek általános értékmérõ tulajdonságait (5. ábra).

5. ábra

Összességében a termesztési céloknak és a végtermékhasznosításának megfelelõ hibridet kell választani. Rendkívül széles a hibridválasztás lehetõsége. A hibridválasztás általános szempontjai alapján csemegekukorica, pattogtatni való, étkezési (dara), abraktakarmány (szárítva, nedvestárolásra, CCM, LKS), tömegtakarmány silónak, ipari célra, keményítõ és invertcukor-elõállításra választunk hibridet. A jövõben a bioetanol célú gyártást is fokozni kellene.

Speciális cél lehet a waxy típusú termék, kukoricaolaj és bioetanol elõállítása. A végtermékcentrikus hibridválasztásnál is fontos a fajta vagy hibridspecifikus technológia alkalmazása és az ökológiai-, biológiai- és agrotechnikai tényezõk közötti interakciók pozitív hatásának a biztosítása.

Az eredmények az OTKA T 043256 kutatásból származnak.