Az utóbbi idõszakban az ismét a fejlesztés elõterébe kerülõ biomassza és az abból is gyártható biogáz felhasználásának gazdaságosságánál nemcsak a termelt villanyárammal, ill. hõenergiával kell számolnunk, hanem a melléktermékként keletkezõ biohumusz hasznosításával is.
Nyugat-Európában, így Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Angliában az 50 évig nem termesztett (tiltott) kender az 1990-es években óriási újjászületésen ment át. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is, ahol mindig is termesztették a kendert, termesztése majdnem megszûnt.
Jelentõsége, piaca Különösen a gyermekek étrendjében játszik fontos szerepet, mivel a karotinon kívül sok könnyen emészthetõ szénhidrátot és ásványi sót tartalmaz. A lakosság évi szükséglete 30–35 ezer tonna körül alakul, és hasonló mennyiséget igényel a konzervipar is.
Magyarországon a tavaszi árpát elsõsorban a sörárpának érdemes termeszteni. Emiatt a söripari ajánlásokat gyakran a takarmánycélú árpánál is követik, mivel így az értékesítési lehetõségek kedvezõbbek. A két termesztési mód egyébként fajtaválasztásában, tápanyag-ellátásában és a termõhely iránti igényességében különbözik egymástól.
Az õszi vetésû növényeknél a téli idõjárás, a tavaszodás kezdete, gyorsasága alapvetõen meghatározza az állományok tavaszi indulását, egészségi állapotát. Éppen ez indokolja, hogy röviden visszatekintsünk a téli idõjárásra, a telelés hatásaira. Amint emlékszünk rá, tavaly egy kimondottan csapadékos nyár után kellemes, meleg, napos õsz köszöntött be, s egészen Erzsébet napig (november 19.) nem volt komolyabb lehûlés. Igaz volt ez szeptemberre, a hónap közepe utáni egy hét kivételével, amikor az átmeneti lehûléssel együttesen jelentõs mennyiségû csapadék hullott.
A szántóföldön termeszthetõ növényfajok közül a borsó (Pisum sativum L.) nagy formagazdagságával tûnik ki. Alakkörei közül a convar. vulgare (kifejtõborsó), a convar. medullare (velõborsó) és a convar. saccharatum (cukorborsó) hasznosítása elsõdlegesen étkezési célra történik, míg a convar. arvense (takarmány-, vagy mezei borsó) takarmányozási célt szolgál.
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.
Az olajlen egyik igen értékes, sokoldalúan hasznosítható növényünk, melynek vetésterülete hazánkban méltatlanul kicsi. Termesztésének felfutását elsõsorban alacsony terméshozama korlátozza, holott gondos agrotechnikával, a kiváló agronómiai és gazdasági értékû hazai nemesítésû fajtákkal üzemi körülmények között is 2-3 t/ha-os terméshozam elérhetõ.
A máktermesztés helyzete hazánkban mára sokat változott. A gépesítés és a különbözõ agrotechnikai módszerek segítik ezt az ágazatot. Optimális viszonyok között a máktermesztés kimondottan jövedelmezõ lehet.
A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények talajra gyakorolt jótékony hatásáról, amely hatás a terméseredmények növekedésében egyértelmûen jelentkezett.
Az állapotminõsítés a növénytermesztési vállalkozás teljes körû értékelését, felmérését jelenti. Nem egyszerûsíthetõ le a határszemlére és az azzal egybekötött terméskilátások becslésére, jóllehet ez utóbbiak fontos részei, hiszen a termõterületen a költségek és árbevételek viszonya döntõen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.
Heti fókusz: A szklerotínia és a magas tőszám összefüggései napraforgóban
