MENÜ

A zöldborsó termelés gépi költségei

Oldalszám: 68
Dr. Magó László, Dr. Jakovác Frigyes 2014.05.16.

A zöldborsó a legkedveltebb zöldségfélék közé tartozik. Fehérjében, vitaminokban és rostanyagban gazdag, étrendi hatása kiváló. C-vitamin, valamint B1 és B2 vitaminból is jelentõs mennyiséget tartalmaz.

A zöldborsó elsõsorban a feldolgozóipar alapanyagául szolgál, hiszen ma már a termény többsége konzerv- vagy gyors- fagyasztott termékként kerül a fogyasztóhoz.



A feldolgozott zöldborsót Magyarországon mintegy 15–20 ezer hektáron termelik meg. Ma már a zöldborsótermelés a nagy értékû, nagy teljesítményû önjáró fésûs rendszerû betakarítógépekre alapozódik.



A cikk a zöldborsó szántóföldi, gépesített termeléstechnológiáját mutatja be termelõ gazdaságokban végzett vizsgálatokra alapozva.



A tapasztalatok összefoglalásával és a termeléshez szükséges gépek üzemi és gazdaságossági mutatók ismertetésével a korszerû zöldborsó technológia elterjesztését kívánjuk elõsegíteni.

A termelés-technológia meghatározó gépeinek bemutatása



A zöldborsótermelés technológiájának igen fontos eleme a talajelõkészítés, amelytõl a kelés egyenletessége, az öntözés sikere, a betakarítási veszteségek mértéke is függ. Ezért a termelõk a legkorszerûbb talaj-elõkészítési technológiákat alkalmazzák.



A VÄDERSTAD RAPID SUPER vetõgép gabonafélék és borsó vetésére alkalmas, tolóhengeres vetõszerkezettel rendelkezik. Három fõ egysége van. A vetõgép elsõ egysége a vetõelemek elõtt helyezkedik el. Ez az egység Crossboard-simító rendszerbõl, Agrilla kombinátoros, tárcsás, ill. merev fogas lazító egységekbõl választható eszközkombinációból áll, amely a vetéshez szükséges jó magágy elõkészítését teszi lehetõvé a vetéssel egy menetben. A második egység a nagy átmérõjû (400 mm) tárcsás csoroszlyákat tartalmazza, amely a magon kívül a mûtrágyát is az elõre beállított mélységbe helyezi. A tárcsák oldalán helyezkedik el a gumiágyba épített önbeálló csoroszlyacsõ. A harmadik egység a hátsó tömörítõ kerekek segítségével a sorokat megnyomja, majd egy követõ borona a talaj felszínét sekélyen meglazítja, ezáltal csökkentve az evaporációt. A nagy átmérõjû tömörítõ kerekek a vetési mélységegyenletességet vannak hivatva szolgálni, melyek a teljes munkaszélességen osztják el a gép tömegébõl adódó terhelést. A töltési idõ csökkentése érdekében nagy térfogatú (3700 l) magtartály található a gépen. A típus C sorozata mûtrágya kiszórására is alkalmas. Lehetõség van a menet közbeni vetési mélységkorrekcióra is, amelyet egy munkahenger segítségével végezheti el a traktorvezetõ a fülkébõl. A korrekció mértéke ±3 cm.



A széles gumiabroncsok, vagy ikerkerekek esetében kiegészítõ járószerkezetet is fel lehet szerelni a gépre. Használatával a teljes munkaszélességben a vetés elõtt a talaj megfelelõen tömöríthetõ. A kiegészítõ járószerkezet a gép fordulási sugarát is csökkenti.



A vetésellenörzõ monitor (Control-Station) valamennyi fontos információval ellátja a gépkezelõt, kijelzi a fellépõ hibákat, és a vetés fontosabb paramétereit (magmennyiség). A vetõgép John Deere 8000-es sorozatú traktorral, vagy ezzel azonos kategóriájú erõgéppel üzemeltethetõ.



A PLOEGER EPD 530 típusú önjáró zöldborsó betakarítógép a zöldborsó egymenetes betakarítására, tisztítására szolgál. A borsóhüvelyeket a bokorról a gép fésülõ rendszerû szedõszerkezete választja le, majd ezt az anyagot juttatja a cséplõszerkezethez. A szedõszerkezet felhordó szalagja a lefésült zöldanyagot az etetõnyíláson keresztül a perforált forgó külsõ cséplõdobba juttatja, amely a dob vége fele tereli az anyagot. A fõ verõdob lapátjaival, illetve a segéddob a zöldanyagot a cséplõdob belsõ falához dörzsöli, amitõl a borsóhüvelyek felnyílnak. A borsószemek a dobrostán áthullva a tisztító rázóponyvára (manson szalag) kerülnek. A két oldalsó rázóponyva elõsegíti a borsószemeknek és azon borsóhüvely- és levéldarabkáknak a különválasztását, amelyek a borsószemekkel együtt a dobrostán áthullottak. A borsószemek visszagurulnak a középsõ gyûjtõszalagra, majd a szívóventilátorok tisztítása után a serleges felhordón keresztül a terménytartályba kerülnek. A terménytartály megtelésekor, annak tartalmát magasítóval ellátott tehergépjármûbe is át lehet fejteni, az ürítõszalag segítségével. A megfelelõ mûködéséhez a teljes gépet a szintezõ szerkezet terepviszonyoktól függetlenül vízszintes helyzetben tartja. A gép a fedélzeti számítógép segítségével a fontosabb üzemeltetési paraméterekrõl informálja a gépkezelõt.

A géphasználat költségei



A zöldborsótermelés gépi technológiájának bemutatása a mellékelt táblázat alapján történik. A táblázat tartalmazza a munkamûvelet megnevezését, az adott mûvelet során alkalmazott munkagépet és az ahhoz kapcsolt erõgép típusát, a gépkapcsolat mûszakteljesítményét. Ökonómiai adatok közül a munkagép és az erõgép beszerzési árát és mûszakórára jutó használati költségét, valamit a gépkapcsolat használati költségét. [2]



Látható, hogy az egyes munkamûveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 100 ha termõterület mûveléséhez szükséges gépi munkaidõ. Eredményül kaptuk az egyes mûveletek 100 ha-os volumenéhez kapcsolódó költségeit, amelyek összegzésével megkapjuk a 100 ha zöldborsótermesztés összköltségét, s hektáronkénti fajlagos költséget is.



Az eredmények alapján megállapítható, hogy a munkagépek használati költsége (2 538 000 Ft) töredéke az erõgépek használati költségének (14 040 000 Ft), az össz géphasználati költség pedig 16 578 000 Ft. Egy hektárra vetített értéke 165 000 Ft.



A zöldborsó-betakarítás során a szállítási munkamennyiség 800 munkaórányi kapacitást köt le, hiszen a szállítás közvetlenül a távoli feldolgozó üzembe történik közúti szállító jármû felhasználásával, amelynek kapacitása 15 t. Számításaink szerint egy szállítási fordulóval 1–1,2 ha termõterület terménye szállítható be. A fordulóidõ mintegy 6–8 óra.



Mindennek hatására a mûveleti költségarányok ismeretében megállapítható, hogy az összes költség 39%-át a betakarítás, 31%-át pedig a terményszállítás mûvelete teszi ki. Ezt követi a vetés 6%-kal, a mélyszántás és az öntözés 4–4%-kal, s a technológia többi munkamûveleteinek költségarányai jellemezõen 1% alattiak.



A hatékony munkavégzés céljából megbízható minõségû és nagy értékû „nyugati” erõgépekkel számoltunk. Ezáltal az erõgépek beszerzési és használati költsége is jelentõs. Természetesen megfelelõ teljesítményszintû alacsonyabb mûszaki színvonalú erõgéppel is elvégezhetõk az elõírt munkamûveletek, ez esetben az általunk kalkulált géphasználati költség csökkenésére számíthatunk.



A termelés-technológiában alkalmazott gépek beszerzési költsége 28 1 08 000 Ft. Ez az összeg egynegyed-háromnegyed arányban megoszlik a munkagépek (67 436 000 Ft) és az erõgépek (213 582 000 Ft) között. Az erõgépek esetében megfigyelhetõ, hogy a talajmunkák és a vetés végzéséhez 1 db 150 kW motorteljesítményû erõgépet alkalmaztunk, míg a talajfelszín elmunkálás, tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem, -ápolás, a tápanyag- és vetõmagszállítás feladatait 2 db 65–70 kW teljesítményû erõgép látta el. Igen jelentõsen növeli a beruházási költségeket a magajáró betakarítógép beszerzési ára. A közúti szállító jármû esetében sikerült egy alacsony használati- és beruházási költségszintû géptípussal megoldani a feladatot. Ennek ellenére a szállítási munka költsége jelentõs.



100 ha-os zöldborsótermesztés gépi munkaigénye 1487 mûszakóra, amelynek több, mint felét a szállítás teszi ki. A legnagyobb teljesítmény-kategóriába tartozó traktor számára a talajmûvelésen és vetésen kívül nem jut más feladat, így e termeléstechnológiában a mûszakóra teljesítése csupán 175 mûszakóra. A kisebb teljesítményû erõgépek mûszakóra-tejesítése összességében mintegy 300 mûszakóra.



A jó terméseredmény érdekében elengedhetetlen az öntözés. Az alkalmazott lineár rendszerû öntözõrendszer 100 mûszakórát üzemelt, amelynek gépi költsége mintegy 500 ezer forint.



A magajáró betakarítógép 100 mûszakóra teljesítése jelentõs költséggel jár (6 438 000 Ft).



A különbözõ mûveletcsoportok gépi költségének arányát tekintve a betakarítás költségaránya a legjelentõsebb (70%), ezt követi a talajmunkák aránya (10%), a vetés mûvelete (8%), majd a növényvédelmi munkák (5%), a sort a tápanyag-utánpótlás és az öntözés (3–4%) zárja.


Megállapítások



Vizsgálataink bizonyítják, hogy a zöldborsótermelés jelentõs gépi munkaköltséggel párosul. Mindezt nehezíti, hogy a speciális betakarítógép magas beszerzési ára és ez által a jelentõs fajlagos használati költsége, amely csak kedvezõ kihasználással és jó munkaszervezéssel mérsékelhetõ. E miatt beszerzésük sok esetben a feldolgozók, termeltetõk feladata, a termelõk egy része erre képtelen.



A gépek jobb kihasználása miatt célszerû a betakarítási és feldolgozási idényt kiszélesíteni. A termelés szakaszolására különbözõ idõpontokban vetett, különbözõ tenyészidejû fajták szolgálnak. A szakaszolás módját általában a feldolgozó határozza meg, és állítja össze a vetéstervet. Nagy gazdaságok azonban ezt önállóan is elvégezhetik.



A betakarítás, a talajmunkák és a vetés a legjelentõsebb költségviselõk, az össz gépi munkaköltség mintegy 88%-át teszik ki.

Kapcsolódó irodalom:

  1. Dimény I., Fenyvesi L., Hajdú J.: Piactudatos zöldségtermelés. MGI könyvek, FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet, No. 3. 2004, 234. p.
  2. Gockler L., Hajdú J.: Mezõgazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége 2004-ben, Mezõgazdasági Gépüzemeltetés 2004. No.1., FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet

    Gödöllõ, 2004.