MENÜ

Korszerû burgonyaültetõ gépek

Oldalszám: 58
Dr. Fûzy József 2014.05.16.

A burgonyaültetés módja és minõsége döntõen befolyásolja a termesztés késõbbi (bakhátfeltöltõ, szárzúzó és betakarító) munkamûveleteit és ezeken kívül természetesen termésmegalapozó hatása is van. Az országban a burgonya szántóföldi ültetésre használt gépek típusválasztéka igen széles skálát mutat, ill. azok sokféle – a munka szervezését is meghatározó – változata áll a termelõk rendelkezésére. Jelen összeállításban a burgonyaültetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki megoldásai és alkalmazási területeik kerülnek ismertetésre.

A gépcsalád ismertetése

A burgonyaültetés gépei 50–100 cm-es sortávolsággal készülnek, a hazai gyakorlatban a 75 cm-es sortávolság az általánosan elterjedt. A burgonyatermesztésben elsõsorban bakhátas mûvelést alkalmaznak, azonban – az utóbbi években – fokozatosan növekszik az ágyásos mûvelésû termesztéstechnológiák részaránya is. A nagyobb méretfrakcióra osztályozott vetõburgonyából 35–40 E db/ha, míg a kisebb méretfrakció esetén 45–55 E db/ha gumó kerül kiültetésre, ami 24–38 cm átlagos gumótávolságnak felel meg. A gépi ültetésnél a cél az, hogy a vetõgumókat az ültetõgép egymástól elõre meghatározott távolságban, az eredeti talajfelszín alá néhány cm mélyre ültesse a sornyitók által kialakított barázdákba és utána (8–10 cm-es talajréteggel) takarja be azokat. Ezáltal kialakíthatók az elsõdleges (primer) bakhátak és egyben „irányítható” a gumók kötése, fejlõdése, betakarításkori elhelyezkedése.

A burgonyaültetõ gépek építési módja függesztett, féligfüggesztett, vagy vontatott lehet, kivitelük 2-, 4-, 6-, 8-soros megoldású, ill. az ágyásos termesztésnél (ágyásonként) 2-, vagy 3-soros kivitelek is vannak. Az ültetõgépek felosztását az ábra szemlélteti.

Ültetõ/adagoló-szerkezetek

A gépek ültetõszerkezeteinek csoportosításánál alapvetõ, hogy a szerkezetbe a gumók (egyenkénti) adagolása kézzel, vagy kézi beavatkozás nélkül történik. Az elõbbieket félautomata, míg az utóbbiakat automata rendszerûeknek nevezik. A félautamata megoldások közül a rekeszes tárcsás megoldás a legismertebb. A függõleges tengelyû rekeszes tárcsa elfordulásakor az ültetést végzõ személy 1-1 vetõgumót helyez a rekeszekbe, s azok az ejtõcsöveken keresztül hullanak a barázdába. Az adagolószerkezetek meghajtását a soronkénti kapaszkodó-kerekek, vagy a járókerekek (ékszíj/lánchajtással) biztosítják. A rendszer elõnye, hogy a dolgozó, a már elforduló rekesz utántöltését is biztosítani tudja mindaddig, amíg a cella a benne lévõ vetõgumót az ejtõcsõ fölé érve el nem ejti. Hátránya viszont, hogy az ejtõcsövekben nagy (kb. 40–60 cm) a gumó esési magassága, ami pontatlanabb ültetést okoz.

Az ültetõkelyhes megoldásnál, a vízszintes tengely körül – sugárirányban – forgó serlegek vezérlését excentrikusan oldották meg. Így állandó fordulatszám mellett, az ültetõkelyhek kerületi sebessége a vetõgumók behelyezésekor a legkisebb, ami pontosabb hosszirányú ültetésegyenletességet eredményez.

A végtelenített hevederre szerelt ültetõ kanálsoros rendszernél a dolgozóknak lehetõsége van a kanalak pontos megtöltésére, a kanálfészekbe a vetõgumók jól „beleülnek”, s azok barázdába ejtése az ékes csoroszlyák terelõ szárnyai között, a talaj közvetlen közelében történik meg.

Az automata rendszerû burgonyaültetõk egyik nagy csoportját a merítõkanalas gépek képezik. Az ilyen rendszerû ültetõszerkezetek legismertebb változatai: függõleges kanálsorú, ferdeláncon lévõ merítõkanalas, valamint tartály-fenékszalagos merítõkanálsoros kialakításúak. A függõleges kanálsorú megoldásnál a merítõkanalak (merítõkelyhek) egy gumi elválasztófal által határolt térbõl emelik ki a gumókat, s a kettõs ültetést rázócsillag gátolja meg. A kanálsorok közötti ültetõanyag felboltozódását a megvezetõ lécek mögötti kitámasztó lemez akadályozza meg. A kanalak átfordulása után a vetõgumók az elõzõ kanál „hátoldalára” gurulnak, pályájukat az ültetõcsatorna határolja le. A kanálsor továbbhaladásakor a gumók a kiejtõnyílásnál hullanak a csoroszlya által nyitott barázdába. A gumóváltást (a tartály teljes leürítését) ürítõ csappantyú segíti elõ. Az egyes kanálsorok megfeszülését, megszorulását egy gyorskioldó szerkezet gátolja meg.

A ferdeláncos merítõkanalas ültetõszerkezet merítõkanalai hosszúkás alakúak, így merítéskor egyidejûleg két, vagy több vetõgumót is kiemelhetnek a gumótartályból. A többletgumók a felsõ vízszintes ágon – a vezetõlánc mellett – kihullanak a kanalakból és egy visszavezetõ pályán ismét a gumótérbe kerülnek. A kanalakban maradt gumók az ültetõaknán (a ferde ejtõcsatornán) keresztül folytatják útjukat a barázdáig.

A fenékszalagos gépeknél az ültetõszerkezetnek a gumótartály fenékszalagja egyenletes vetõanyag-utánpótlást biztosít. A fenékszalag mozgatását (a szalag sebességét) automata elõtolás-érzékelõ vezérli. Hasonló szerkezeti megoldással lehet találkozni az automata rendszerû elõcsíráztatott burgonyaültetõknél is, ezeknél azonban a gumótartály helyén járópad van kiképezve. A járópadon elhelyezett ládákból (mûanyag rekeszekbõl) egy kezelõszemély „adagolja” a tartály fenékszalagjára az elõcsíráztatott burgonyát. A merítõkanalas (automata) burgonyaültetõ gépek (soronként) egy-, vagy két-kanálsoros kivitelûek lehetnek. Az ültetés pontossága és a gumósérülés szempontjából elõnyösebb az eltolt osztású, dupla kanálsorú gépek használata, mert ugyanolyan tõtávolság esetén a merítõkanalak sebessége kisebb, így biztosabb azok megtöltõdése és kisebb a gumósérülés is. A merítõ (alap) kanalakba különbözõ méretû és alakú mûanyagbetétek helyezhetõk be, ami lehetõséget ad a különbözõ méretfrakciójú (28/45 mm, 35/50 mm, 40/60 mm stb.) és alakú (ovális, kerekded, hosszúkás, stb.) vetõgumók kiültetésére.

Az automata ültetõgépek másik elterjedt megoldása a merítõ rendszerû, szorítóujjas adagoló. Ezeknél az ültetõ szerkezeteknél a vízszintes tengelyû ültetõtárcsára sugárirányban felszerelt vezérelt ujjak végzik a gumók adagolását. A gumótartályból alulról bemerülõ szorítóujjak az ültetõtárcsához „tapadnak”, a tárcsa elfordulásakor azonban az íves emelõkar nyitja azokat. A vezérlõpálya úgy van kialakítva, hogy a szorítóujj akkor fogja meg a vetõgumót, amikor az éppen kiemelkedik a tartályban lévõ gumórétegbõl, mert így kisebb gumósérülést okoz. Az ültetõtárcsa elfordulása után, amikor a szorítóujjak által rögzített vetõgumó a nyitócsoroszlya fölé kerül, a vezetõpálya nyitja az ujjakat és a gumók a barázdába hullanak.

Sornyitó csoroszlyák, gumótakaró töltögetõk

Az ültetõgépek ékes, vagy tárcsás nyitóelemekkel vannak felszerelve. A félautomata ültetõgépeknél – szinte minden típusnál – ékes nyitóelemek találhatók, s az ültetési mélység beállítása felfogószáraik rögzítési helyének változtatásával lehetséges. Az automata gépeknél cserélhetõ kopó csúccsal (orrbetéttel) ellátott, ékalakú merev csoroszlyákkal és a paralelogramma felfüggesztésû (rugófeszítésû) mélységhatároló kerekekkel is kombinált barázdanyitó elemekkel lehet találkozni, amelyek közvetlenül az ejtõcsatornákhoz csatlakoznak. A köves talajokon használt gépeknél ikertárcsás, míg ágyásos mûvelés esetén ékalakú, iker (dupla) ültetõcsoroszlyákat is alkalmazhatnak.

A nyitóelemek által készített barázdába ejtett vetõgumókat az ültetéssel egymenetben töltögetõ elemek takarják be a talajjal és kialakítják az ún. elsõdleges bakhátakat. Az ültetõgépeken erre a célra tárcsás és kormánylemezes töltögetõket alkalmaznak. A tárcsás töltögetõk csoportját a rugós feszítésû, állítható dõlésszögû gömbsüveg tárcsapárok képezik, míg a kormánylemezes töltögetõk közül merev- és az állíthatószárnyúak ismeretesek.

Vetõanyagpótlás, vetõgumótartály

A félautomata ültetõgépek alkalmazása esetén a normál vagy elõhajtatott vetõgumó pótlását ládákból, mûanyag rekeszekbõl, esetleg zsákokból lehet biztosítani. A vetõanyag elhelyezésére a gépeken megfelelõ ládatartók (tálcák) vannak kiképezve. Egy-egy ültetõ személy elé – általában – több rekesz vagy láda is elhelyezhetõ azért, hogy az ültetés folyamatossága biztosítható legyen. Egyes gépeken (azok mindkét oldalán) külön tartókat is felszerelnek a kiürült (ládák) rekeszek áthelyezésére.

Az automata ültetõgépek gumótartálya fix- vagy hidraulikusan billenthetõ megoldású lehet. Merev (fix) gumótartály esetén kézi, zsákos feltöltést, esetleg mûanyag konténeres gumópótlást biztosítanak. A nagyobb munkaszélességû (4–6 soros) billenthetõ gumótartályos gépek egy elõtároló- és egy adagolótartállyal vannak ellátva, amely lehetõséget nyújt az ültetési úthossz megnövelésére. A hidraulikusan mûködtetett elõtároló tartályból az adagolótartály folyamatosan utántölthetõ és így az ültetõszerkezetek gumópótlása biztosítható. A billenthetõ tartályos ültetõgépek gumófeltöltése billenõszekrényes szállító jármûvekkel és mûanyag konténerekbõl vagy konténerládákból is megoldható.

Egyéb szerkezeti egységek

A burgonyaültetõ gépek általában kettõ-, vagy négy járókerékkel rendelkeznek. A gépek ültetõelemeit ezekrõl a gumiabroncsozású járókerekekrõl (kisebb, függesztett félautomata ültetõgépek esetében „kapaszkodó” kerekekrõl) hajtják meg. A megkívánt tõtávolságok lánckerekek cseréjével – tág határok között – változtathatók, vagy a központi hajtómûvön keresztül átállíthatók. Ismeretesek olyan gépek is, ahol külön hajtókerék végzi az ültetõelemek meghajtását. A munkavégzõ szervek tengelyei biztonsági kapcsolókkal vannak ellátva, amelyek megakadályozzák az egyes szerkezeti egységek túlterhelését és törését. A gépek nyomjelzõi tárcsás kivitelûek, átváltásuk mechanikus/hidraulikus megoldású. A nagyobb (>1500 kg) gumótartályos ültetõgépek kéttengelyes tandem kivitelben készülnek. Ilyen konstrukció esetén a mellsõ tengelyre az ültetõszerkezet, a hátsó tengelyre a gumótartály és a vetõgumó tömege terhelõdik és így a káros talajtömörítés kisebb értékû. A burgonyaültetõk járókerekei a traktor nyomában (nyomtávolság: 1,5–1,8 m) és/vagy a gépek két szélén (nyomtávolság: 3,0–4,5 m) nyerhetnek elhelyezést.

A burgonyaültetõ gépek alkalmazási területei

Az ültetõgépek kiválasztását, alkalmazását a területnagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetõen az határozza meg, hogy a termesztés további ágazati munkamûveleteinek (bakhátápolás-töltögetés, szárzúzás, betakarítás) elvégzésére milyen sortávolságú és sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Az ültetõgépek közül, amennyiben megfelelõ számú kézi munkaerõ rendelkezésre áll, célszerûbb és gazdaságosabb a 2-, vagy 4-soros félautomata gépek alkalmazása. Ezek az ültetõgépek különösen jól alkalmazhatók a ládákban elõhajtatott burgonya ültetésére. A kézi gumóadagolás lehetõvé teszi a különbözõ méretû és alakú gumók szétválasztás nélküli kiültetését, tehát ültetés elõtt a vetõanyag méret szerinti pontos osztályozása nem szükségszerû. A kézi adagolás miatt a félautomata ültetõgépek csak kisebb (1,5–2,5 km/h) munkasebességgel üzemeltethetõk, s azok munkája gondos üzemszervezést igényel. Megfelelõ üzemszervezés, vetõanyag-kiszolgálás esetén a félautomata ültetõk naponta (a gépek sorainak számától függõen) 2–5 hektár területteljesítmény elérésére képesek.
Az összeállításban tárgyalt automata ültetõgépek közül hazánkban jelenleg a nagyüzemi termesztésben a merítõkanalas, míg a kisüzemi termesztéstechnológiákban a szorítóujjas gépek részaránya a nagyobb. A szorítóujjas ültetõgépek csak feltételesen alkalmazhatók az elõcsíráztatott burgonya ültetésére, munkaminõségük rosszabb, teljesítményük kisebb, mint a merítõkanalas gépeké. A merítõkanalas gépek közül elsõsorban dupla (kettõs) kanálsoros gépeket alkalmaznak, mert azoknál a szalagsebesség kisebb, biztonságosabb a kanáltöltõdés és a nagyobb munkasebesség révén nagyobb területteljesítmények érhetõk el. Az ilyen két- és négysoros gépekkel – a gumótartály befogadóképességétõl és feltölthetõségétõl függõen – 6–14 hektár mûszakteljesítményeket lehet elérni. A kétsoros merítõkanalas gépek gumótartályának feltöltése kézi erõvel zsákokból (esetleg mûanyag konténerekbõl) az egyszerûbb, míg a négy- és hatsoros (1000–5000 kg-os) billenthetõ tartályok feltöltése – ömlesztett vetõgumó esetén – billenõszekrényes szállító jármûvekrõl a célszerûbb.

Mûszaki jellemzõk
A burgonya ültetéséhez használt néhány ültetõgép fõbb mûszaki jellemzõi és árai a táblázatban kerültek összefoglalásra. A közölt árak a „Mezõgazdasági gépek katalógusa 2006.” c. MGI kiadványból származnak, s általában a gépek alapkivitelére vonatkoznak. Természetesen a gépekre felszerelhetõ különbözõ adapterek (mûtrágya-, talajfertõtlenítõ-szer kijuttató, megnövelt gumótartály stb.) az ültetõgépek árát megnövelik.