MENÜ

Kukorica gyomirtás atrazin nélkül?

Oldalszám: 28
Gracza Lajos 2014.05.15.

2004 évi korai posztemergens
vizsgálati eredmények
Komárom-Esztergom megyében, kölessel (Panicum miliaceum L.)fertõzött területen

„Minden kukorica gyomirtószer-kombináció annyit ér, amennyi atrazin van benne” – sommázta annak idején a gyomirtás egyik nagy öregje, és a szûkebb szakmai körökben már szállóigévé vált mondás, valljuk be, sok igazságot tartalmazott, hiszen az atrazin hatóanyagú készítmények fél emberöltõt átívelõ pályafutásuk után még napjainkban is meghatározó elemei a kukorica gyomirtási technológiáknak. Az atrazin elõnyeivel (és hátrányaival) még 2 gyomirtási szezonban élhetünk, 2007 végétõl azonban búcsúznunk kell ettõl a hatóanyagtól is.



Ma még úgy tûnik, hogy a felhasználóknak nehéz, sõt fájdalmas lesz az atrazinról lemondani, ha idõben nem sikerül „rendszerbe állítani” olyan hatóanyagokat, amelyek hozzá hasonlóan szelektívek, széles hatásspektrummal és tartamhatással rendelkeznek, rugalmasan felhasználhatók és még gazdaságosak is. A kiút keresése már elkezdõdött, az egyik lehetõség, hogy az atrazint egy másik szimmetrikus triazinnal, nevezetesen a terbutilazinnal pótolják. Ez a hatóanyag sem új a kukorica gyomirtásában, csak eddig háttérbe szorult. Úgy tûnik önmagában felhasználva ez késõbb sem lesz másként, de kombinációkban alkalmazva már hatékonyabban betöltheti az atrazin szerepét. Ennek szellemében állított elõ a Syngenta egy új, terbutilazint is tartalmazó herbicid kombinációt, amely Magyarországon Lumax néven kapott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt 2004-ben. Az új herbicid kombináció létrehozásának alapja a szintén Syngenta fejlesztésû, már jól ismert (2002-tõl engedélyezett) mezotrion (Callisto 4 SC) és az S-metolaklór (Dual Gold 960 EC) hatóanyagok voltak. A 2001-tõl 2004-ig terjedõ idõszakban mind a Callisto 4 SC, mind a Lumax hatósági engedélyeztetési és technológia fejlesztési vizsgálatainak a Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat aktív részese volt.



A Lumax preemergens és korai posztemergens kijuttatása egyaránt engedélyezett és hatékony eljárás, hogy ebben az írásban miért csak a korai posztemergens felhasználásáról esik szó, annak fõ oka: a köles (Panicum miliaceum L.) elterjedése a megye kukoricavetéseiben.  Komárom-Esztergom megye köztudottan köles „nagyhatalom”, a kísérleti munka szempontjából ez praktikusan azt jelenti, hogy minden itt vizsgált kukorica herbicid automatikusan megmérettetik a köles ellen is. Az sem újdonság, hogy a legtöbb gyomirtó szer csak akkor hatékony a köles ellen, ha a talajon és a levélen keresztüli hatással is rendelkezik, és ez együttesen hasznosul, például korai posztemergens kijuttatással. Ha ez a két hatás a rossz idõzítés miatt szétválik (csak pre, vagy a gyomnövény gyökérváltása utáni posztemergens alkalmazás) a hatékonyság a köles ellen drasztikusan csökken. Az elõzetes vizsgálataink során ezek a feltételek pontról pontra beigazolódtak a Callisto kombinációk és a Lumax esetében is, így 2004-ben már csak az egyedül hatékony korai posztemergens kijuttatással vizsgáltuk a Lumax-ot, elsõdleges célunk a köles elleni hatékonyság további növelése volt.

A kísérletben a Lumax 4,0 l/ha alapdózisban 0,1 l/ha Extravon adalékanyaggal kiegészítve, valamint 4,5 l/ha középdózisban önmagában és 0.1 l/ha Extravon adalékanyaggal kiegészítve szerepelt. Ezeket a kezeléseket a szintén korai posztemergensen kijuttatott Callisto 4 SC 0,3 l/ha + Dual Gold 960 EC 1,5 l/ha + Gesaprim 90 WG 0,5 kg/ha (korábbiakban is jól bevált) kombinációval hasonlítottuk össze. A kipermetezéseket 0,1 ha-os parcellákon Tee Jet 110 04-es szórófejekkel felszerelt szántóföldi permetezõgéppel, 300 l/ha permetlé mennyiséggel hajtottuk végre 2004. május 11-én. A kísérleti terület kölessel (PANMI) erõsen és egyenletesen fertõzött volt, helyenként a csíranövények száma elérte 800–1000 db/m2-t. A köles mellett lényegesen kisebb egyedszámmal megtalálható volt még a pirók ujjasmuhar (DIGSA) és közönséges kakaslábfû (ECHCR)is. A többi magról kelõ gyom is háttérbe szorult a kölessel szemben, kevés számú (de értékelhetõ mennyiségû) karcsú disznóparéj (AMACH), fehér libatop (CHEAL) és a megye kukoricásaiból elmaradhatatlan csattanó maszlag (DATST) képviselte a kétszikûeket. A kipermetezés idejét a köles optimális (azaz gyökérváltás elõtti) fejlettsége határozta meg, ekkor a 2–3 leveles kukoricaállományban a magról kelõ egyszikûek még 1–3 leveles, a kétszikûek sziklevelestõl a 4 levelesig terjedõ fejlettséget értek el. A kísérlet beállításakor nem csak a kultúrnövény és a gyomok fejlõdésének kedveztek a meteorológiai (elsõsorban a csapadék) viszonyok, hanem a talajherbicidek reziduális hatása is erõteljes volt. Ebben az idõszakban az a termelõ, aki két esõs nap között  véletlenül „rá tudott menni” permetezõgéppel a kukorica táblájára, látványos gyomirtó (és néha fitotoxikus) hatásban gyönyörködhetett. Így történt ez kísérletünkben is, az eredmények alapján úgy tûnik, hogy a Lumax hatáskifejtését semmi sem gátolta, ez az állítás számszerûen az 1. táblázatából látható. Számunkra a legfajsúlyosabb eredmény az volt, hogy a Lumax 4,5 l/ha dózisban nagyon jó eredménnyel irtotta a kölest: a gyomnövények már a kezelést követõ 10. napon elhaltak (1. ábra), és nem volt számottevõ újrakelés a tenyészidõszak folyamán sem.

 


 

Ez a jó tartamhatás mindegyik kezelésre közel azonos mértékben jellemzõ volt, erre már csak rásegített a tenyészidõszak második felében uralkodó aszályos idõjárás. A Lumax 4,5 l/ha Extravon  adalékanyaggal kiegészítve egy árnyalattal még hatékonyabbnak bizonyult a köles ellen, de látványos hatékonyság növekedést az optimális fenológiai és idõjárási körülmények miatt nem tapasztaltunk (kedvezõtlenebb körülmények között feltehetõen jelentõsebb lett volna ez a különbség). Az alacsonyabb, 4,0 l/ha dózisban a Lumax Extravon (0,1 l/ha) adalékanyaggal kiegészítve jó (95%) hatásfokkal irtotta a kölest, gyakorlatilag a standard Callisto 4 SC 0,3 l/ha + Dual Gold 960 EC 1,5 l/ha + Gesaprim 90 WG 0,5 kg/ha kombinációval azonos mértékben. Ez üzemi szempontból a köles ellen még mindig nagyon jó eredménynek számít, de megjegyezendõ, hogy ilyen mértékû kölesfertõzés esetén elengedhetetlen ez a hatékonysági szint.  A kísérleti területen elõforduló más magról kelõ egy- és kétszikû gyomfajok elleni hatás részletezése teljesen szükségtelen, hiszen az értékelõ táblázatból jól látható, hogy a kezelések kitûnõen, 100%-os hatékonysággal irtották ezeket a fajokat.



A kipermetezés idõszakában uralkodó rendkívül csapadékos idõjárás és az adalékanyag használata próbára tette a vizsgált készítmények szelektivitását is, de az eredmény nagyon kedvezõen alakult. Gyakorlatilag sem a Lumax kezelések, sem a Callisto kombináció nem károsították a kukoricát, ennek ellenére minden kezelésben jól észlelhetõ határozott fitotoxikus tünetek keletkeztek (fotó), melyek enyhe levélperzselés és kisebb mértékben acetanilid tünetek formájában jelentkeztek, de a kukorica 1-2 hét alatt „kinõtte” ezeket.

 

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Lumax korai posztemergensen – a kukorica kezdõdõ 3 leveles állapotáig – kijuttatva jól irtja a gyökérváltás elõtti állapotban lévõ kölest és más magról kelõ egyszikûeket valamint a 2–6 leveles magról kelõ kétszikûeket. A készítmény kedvezõ szelektivitással rendelkezik, az Extravon hozzáadása sem növeli számottevõ mértékben a fitotoxikus hatást.



„Minden kukorica gyomirtószer-kombináció annyit ér, amennyi ……….” , a vizsgálatunk eredményei egy behelyettesíthetõ választ megfogalmaztak, de, a cikk mottójául választott mondás kipontozott részére az atrazin után felkerülni, minden új hatóanyagnak nagy kihívás marad.